Hírek

A törvény(javaslat)ok

A Kormány az első adócsomagot tartalmazó T/12801. sz. törvényjavaslatot még október közepén nyújtotta be. Ennek a hagyományos módon zajlott a megvitatása, majd 2025. november 18-án az Országgyűlés elfogadta a végleges szöveget, és a köztársasági elnök általi aláírást követően másnap ki is hirdették a 135. sz. Magyar Közlönyben (2025. november 19.) az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvényt (a továbbiakban: 2025. évi LXXXIII. tv.).
A második adócsomagot tartalmazó, a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló T/13110. sz. törvényjavaslatot a Kormány 2025. november 17-én nyújtotta be, az Országgyűlés pedig kivételes eljárásban már 2025. november 18-án tárgyalta, és el is fogadta annak a végleges szövegét. A törvény 2025. november 21-i, 137. számú Magyar Közlönyben közzétételre is került (a továbbiakban: 2025. évi LXXXIV. tv.).
A 2025. november 11-én benyújtott, a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló T/13054. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: T/13054. sz. törvényjavaslat) túlnyomórészt nem adójogi jellegű rendelkezéseket hoz, de tartalmaz személyi jövedelemadóra (gépjármű-költségelszámolásra) vonatkozó módosítási javaslatot is. Ez a javaslat cikk lezárásakor még a részletesvita-szakasz megnyitására vár.

Az elfogadott törvények és a törvényként még ki nem hirdetett javaslat az alábbi főbb módosításokat hozzák adózás terén.
Személyi jövedelemadó
Kriptoügyletek
A 2025. évi LXXXIII. tv. értelmében kriptoügyletek vonatkozásában megszűnik az adókiegyenlítésre irányadó kétéves korlát: a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző években a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletei tekintetében elért veszteségének az „adótartalmát” (megfizetett adóként) időbeli korlát nélkül érvényesítheti az éves adóbevallásában.
Az adókiegyenlítés elszámolásához olyan nyilvántartás vezetése szükséges, amelyből megállapítható a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bármely évi veszteség összesített, adókiegyenlítésként még nem érvényesített összege. Ez utóbbi összeget az adókiegyenlítést érvényesítő magánszemélynek a tárgyévi adóbevallásában tájékoztató adatként fel kell tüntetnie.
Az új szabály már a 2025. adóévről szóló bevallásban is alkalmazható.
Adóalap-kedvezmények
A 2025. évi. LXXXIII. tv. szerint a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az anya által a munkáltatónak, kifizetőnek 2025. évben megtett adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, kifizető mindaddig folytatólagos adóelőleg nyilatkozatnak köteles tekinteni, amíg az anya nem tesz új adóelőleg nyilatkozatot. Az adókedvezményre újonnan jogosulttá válók az adóelőleg-nyilatkozatukat a családi adókedvezményről szóló nyilatkozatban is megtehetik.
A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság szabályainál immár nem feltétel az, hogy a családi kedvezményre való jogosultságnak az anya 30. életéve betöltése előtt kell megnyílnia. A módosítás értelmében a 30. életév betöltését követően is megnyílhat a családi kedvezményre való jogosultság, azonban a kedvezmény utoljára abban az évben vehető igénybe, amelyben az anya betölti a 30. életévét.
Juttatásokra vonatkozó új szabályok
A 2025. évi LXXXIII. tv. egyes adómentes, illetve kedvező adózású juttatásokra vonatkozó előírásokat is megfogalmaz:

A banki adathalászat következtében megkárosított ügyfelek részére a bank által méltányossági alapon – visszatérített összegek a hatályos szabályok alapján egyes meghatározott juttatásként (kifizetői adózás mellett) adókötelesek, a jövőben azonban a kártérítés, kártalanítás jogcímekhez hasonló jellegre tekintettel adómentessé válnak.
Kibővül a juttatások köre az Otthontámogatás címén adható támogatással. A juttatás kapcsán felmerülő közterheket a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. A támogatás részletszabályait kormányrendelet határozza meg.
Átmeneti rendelkezés alapján a SZÉP Kártyára utalt munkáltatói támogatás 2025. december 1. és 2026. április 30. között élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz külön kormányrendeletben foglalt feltételek mellett.

Átalányadózó egyéni vállalkozások költséghányada
A 2025. évi LXXXIV. törvény alapján a 40 százalék költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada két lépcsőben emelkedik:

2026. január 1-jétől 40 százalékról 45 százalékra,
2027. január 1-jétől 45 százalékról 50 százalékra.

Gépjármű-költségelszámolás
A hatályos szabályok értelmében az adott adóévben több gépjárművet használó magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók valamennyi gépjármű vonatkozásában csak ugyanazon költségelszámolási módot választhatják. A T/13054. sz. törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy különböző meghajtású gépjárművek esetében eltérő költségelszámolási módot válasszon az adózó. A választás ugyanakkor nem gépjárművenként illeti meg az adózót, hanem a belső égésű motorral rendelkező járművek csoportja esetében egységesen ugyanazon elszámolási mód, a hibrid, továbbá az elektromos gépjárművek csoportja vonatkozásában pedig akár egy másik, de szintén egységesen ugyanazon elszámolási mód választható.
Társasági adó
K+F tevékenység adókedvezménye
A 2025. évi LXXXIII. tv. szerint kutatóintézeti, egyetemi együttműködés esetén az Általános Csoportmentességi Rendelet szerinti maximális korlátokon alapulva az adókedvezmény korlátja

alapkutatásnál az elszámolható költségek 100 %-a,
ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50 %-a,
kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25 %-a,

azzal, hogy az 500 millió forintos, valamint az 55, 35 és 25 millió eurós tételes korlátok is fennmaradnak.
Környezetvédelmi célú adókedvezmények
A 2025. évi LXXXIV. tv. a fejlesztési adókedvezmény szabályait kiegészíti a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás jogcímével és az ennek igénybevételéhez szükséges rendelkezésekkel.
A törvény továbbá új adókedvezményt is bevezet: a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményét. Az adókedvezmény környezeti károk felszámolására és meghatározott további környezetvédelmi célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe. Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke a beruházás típusától és az elszámolható költségek összegétől függ, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
IFRS és az adókedvezmények
A 2025. évi LXXXIV. tv. az IFRS-ek szerinti adózóknál pontosítja az adókedvezmény – számviteli elszámolástól függő– figyelembevételére vonatkozó módosító tételeket az adókedvezményekre történő általános utalás útján annak érdekében, hogy a szabályok az évről-évre bővülő adókedvezmények mindegyikét lefedjék, és az adókedvezmények eltérő elszámolása ne okozzon eltérést a magyar és az IFRS-ek szerinti adóalapban.
Adóelőleg-gyakoriság értékhatára
A 2025. évi LXXXIV. tv. értelmében a társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. A növekedés az összes adózóra vonatkozik, a mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati ágazatú adózókra is.
Kisvállalati adó
Elektronikus pénzeszközök a pénztárban
A 2025. évi LXXXIII. tv. értelmében a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékébe nem számít bele az elektronikus pénzeszközök értéke.
Emelkedő értékhatárok
A 2025. évi LXXXIV. tv. kétszeresére emeli a belépési és megszűnési kritériumoknál az értékhatárokat:

A kisvállalati adóalanyiság belépési feltételei közül az állományi létszám maximuma 100 főre, valamint a bevételi és a mérlegfőösszeg maximum 6 milliárd forintra emelkedik. A magasabb értékhatárok a 2025. december 1-jén vagy azt követően a kisvállalati adóalanyiság választását az adóhatóságnak bejelentő adózókra alkalmazandóak.
A kisvállalati adóalanyiság megszűnési eseteinél a bevételátlépéshez tartozó összeg 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, az állományi létszám 100 főről 200 főre emelkedik.

Személyi jellegű kifizetés minimumértéke
A 2025. évi LXXXIV. tv. alapján a szociális hozzájárulási adó változásával összhangban a minimálbér 112,5 százaléka helyett a minimálbér 100 százaléka lesz a személyi jellegű kifizetés minimumértéke.
Továbbra sem kell a minimumértéket alkalmazni, ha a tagnak nem keletkezik a Tbj. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.
Globális minimumadó
A 2025. évi LXXXIII. tv. definiálja az egyszerűsített tényleges adómértéket és az ehhez kapcsolódó fogalmakat. Pontosítja továbbá a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazására vonatkozó előírásokat, az EU irányelvvel és az OECD értelmezéssel összhangban határozva meg, hogy mely évben melyik átmeneti kulcsot kell használni.
Regisztrációs adó
A 2025. évi LXXXIII. tv. az adóalany fogalmának pontosításával egyértelművé teszi, hogy az adó alanya a gépjármű tulajdonosa abban az esetben, ha a tulajdonos és az üzembentartó személye elválik egymástól.
A cikk folytatásában az áfa, a jövedéki adó, a kiskereskedelmi különadó, a helyi adók, az illetékek, a reklámadó, az energiaellátók jövedelemadója, a tb-járulék, a szochó és az adóeljárás szabályozásának változásairól olvashat.

Az összeállítást a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja megbízásából az Adótanácsadó Kft. szakértői, dr. Németh Szilvia és Germán Gábor Csaba készítette. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja az Adó Online szakmai partnere.