Hírek

Releváns jogszabályok:
– 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
– 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
– 2000. évi C. törvény a számvitelről

1. Bevezetés
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) meghatározása alapján civil szervezetnek tekinthetőek a következő szervezetek:
a) a civil társaság;
b) a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével –; továbbá
c) – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével – az alapítvány (Civil tv. 2. § 6. pont).
A nonprofit szervezetek, azaz az egyesületek, alapítványok (civil szervezetek) és a köztestületek, közalapítványok alapítására és működésére vonatozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), illetve a fentiekben hivatkozott Civil tv. tartalmazza.

1.1. Alapítvány  
Az alapítvány olyan jogi személy, amely az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására jött létre. Az alapító az alapító okiratban határozza meg az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. Fontos hangsúlyozni, hogy alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, ugyanakkor jogosult az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére [Ptk. 3:378. §, 3:379. § (1)–(2) bekezdés].
1.2. Egyesület  
Az egyesület szintén jogi személy, amely a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített és nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Hasonlóan az alapítványhoz, egyesület sem alapítható gazdasági tevékenység céljára, de az egyesület is jogosult az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére. További korlátozás, hogy az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, de nem oszthatja azt fel tagjai között és a tagok részére nyereséget sem juttathat. [Ptk. 3:63. § (1)–(4) bekezdés.]
1.3. Civil társaság  
A civil társaság fogalmát a Civil tv. határozza meg, amely alapján civil társaságnak minősül a természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására polgári jogi társasági szerződéssel létrehozott társaság.
Ellentétben az egyesülettel és az alapítvánnyal, a civil társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik és vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható. Nagyon fontos különbség továbbá, hogy a civil társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet egyáltalán nem végezhet [Civil tv. 5/A. § (1)–(2) és (4) bekezdés].
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) alapján egyéb szervezetnek minősül – többek között – az egyesület, a köztestület, az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, illetve a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet [Számv. tv. 3. § (1) bekezdés 1. és 4. pont]; azaz a civil szervezetek közül az egyesület és az alapítvány is az egyes adótörvények hatálya alá tartozó adózók és a Számv. tv. hatálya alá tartozó gazdálkodók. Erre tekintettel a továbbiakban a civil társaságként az egyesületre és az alapítványra hivatkozunk, mivel a civil szervezetek nem alanyai a társasági adónak [Számv. tv. 3. § (1) bekezdés 1–2. pont].
2. Gazdálkodás  
A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, ugyanakkor, ahogyan azt az előzőekben is kifejtettük, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. [Civil tv. 17. § (1)–(3) bekezdés.]
Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végzőnek minősül az a szervezet, amelynek éves összes bevétele 60 százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele. Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez, illetve, amint azt látni fogjuk, a későbbiekben ennek az adóalap meghatározására vonatkozó szabályoknál is lesz jelentősége (Civil tv. 2. § 7. pont, 23. §).
3. Közhasznú jogállás  
A közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére kizárólag a Civil tv. szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult. A közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bármikor benyújtható, illetve a közhasznú jogállás elnyerhető akkor, ha a szervezet rendelkezik az ahhoz szükséges feltételekkel (amelyet a 2 egymást követő üzleti évi beszámoló adatai támasztanak alá). A közhasznúság fogalmát, valamint a státusz megszerzésének és megtartásának feltételeit is a Civil tv. VII. Fejezete tartalmazza.
3.1. A minősítés feltételei
Az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a Civil tv. meghatározza a közhasznú tevékenység céljának fogalmát, valamint a közhasznú jogállás megszerzéséhez szükséges feltételeket, azaz megállapítja a törvényes működést garantáló követelményeket, de nem avatkozik be a szervezet belső működésébe.
Ez alapján közhasznú szervezetté minősíthető:
– a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely
– a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek
– megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely
– civil szervezet (kivéve a civil társaságot) vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.
A Civil tv. ugyanakkor arra is lehetőséget biztosít, hogy törvény a fentiektől eltérően megállapítsa valamely szervezet közhasznú jogállását [Civil tv. 32. § (1)–(2) bekezdés].
Közhasznú tevékenységnek tekinthető minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. A közhasznú tevékenységet végző szervezet akkor tekinthető olyannak, mint aki hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, ha az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek [Civil tv. 2. § 20. pont, 32. § (3) bekezdés].
A közhasznú jogállásra előírt – említett – két további feltételnek (erőforrás és támogatottság) való megfelelés az adott szervezetnél a következőképpen minősíthető. Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző 2 lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül minimum egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az 1 millió forintot, vagy
b) a 2 év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
Megfelelő társadalmi támogatottság pedig abban az esetben mutatható ki a szervezetnél, ha az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az – államháztartás alrendszereitől kapott támogatások nélkül számított – összes bevétel 2 százalékát; vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a 2 év átlagában; vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (2 év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően [Civil tv. 32. § (4)–(5) bekezdés].
A közhasznú szervezetek nyilvános és ellenőrzött működési garanciáinak megteremtése érdekében ezeknek a szervezeteknek a közhiteles nyilvántartást vezető szervnél letétbe kell helyezniük közhasznúsági mellékletüket és számviteli beszámolójukat. A közhasznú jogállás megőrzése szempontjából elengedhetetlen, hogy a szervezet által letétbe helyezett melléklet és beszámoló adatai megfeleljenek a törvényben előírt feltételeknek. Amennyiben az említett feltételek nem teljesülnek, úgy a közhiteles nyilvántartást vezető szerv a közhasznú jogállást hivatalból, azonnali hatállyal megszünteti. Ily módon a közhasznú szervezetek szabályos működésének ellenőrizhetőségét teremti meg a nyilvánosság előtti közzététel kritériuma.
Tekintettel arra, hogy 2 egymást követő lezárt üzleti évben kell megfelelni az előzőekben ismertetett követelményeknek, a beszámoló adatai alapján a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv minden letétbe helyezés alkalmával megvizsgálja az előzőek szerinti feltételek teljesülését. Ha e feltételek nem teljesülnek, úgy a szervezet közhasznú jogállását (csak a közhasznú jogállást, nem pedig magát a szervezetet) a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásából törli. Azonos szankcióval sújtja a jogalkotó azt a közhasznú szervezetet is, amely a megszabott határidőn (az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja) belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti a számviteli beszámolójának letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve amelynek a letétbe helyezett beszámolója, közhasznúsági melléklete nem felel meg a Civil tv. feltételeinek [Civil tv. 30. §, 32. § (6) bekezdés, 49. § (2) bekezdés].
3.2. A közhasznúsági nyilvántartásba vétel  
A közhasznúsági nyilvántartásba vétel konstitutív hatályú, azaz a közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétellel szerzi meg. A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának a szervezettel kapcsolatban a következőket kell tartalmaznia:
a) milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, ezeket a közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy a közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt [Civil tv. 33. §, 34. § (1) bekezdés].
A közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet előterjesztő szervezetnek meg kell felelnie a 3.1. pont alatt ismertetett – a Civil tv. 32. §-a szerinti – követelményeknek, amelyet a bíróság a nyilvántartás és a beszámoló adatai alapján állapít meg. Kizárólag az a szervezet jogosult a közhasznú megnevezést használni, amelyik a Civil tv.-ben szabályozott tevékenység végzésére alkalmas, és a bíróság ilyen minősítéssel nyilvántartásba vette. A közhasznú jogállás megléte a feltétele annak is, hogy a civil szervezettel állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést köthessen [Civil tv. 35. § (1) bekezdés, 36. § (1) bekezdés].
A közhasznú szervezetként történő besorolás megléte azért is fontos, mert a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) szerinti adókötelezettség meghatározása során a közhasznú szervezetre irányadó előírások először abban az adóévben alkalmazhatóak, amelyben az adózó ilyen szervezetként besorolást nyert. Ennek megfelelően az adózó nem alkalmazhatja abban az évben a közhasznú szervezetre vonatkozó szabályokat, amelyben elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül (civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható), vagy ha a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A közhasznú jogállás létét vagy nem létét a fordulónapon kell figyelembe venni, hiszen a törvény erejénél fogva a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó adóelőny abban az évben vehető először figyelembe, amelyik évben ezt a jogállást a bíróság bejegyezte. A közhasznú besorolás adóéven belüli változása esetén az adóév utolsó napján érvényes besorolásnak megfelelő rendelkezéseket kell az egész adóévre alkalmazni.
Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül azon szervezet, amelynek éves összes bevétele 60 százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele [Civil tv. 2. § 7. pont, 17. § (1) bekezdés; Tao tv. 5. § (7) bekezdés].
A szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelemmel egyidejűleg közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelem tehát nem terjeszthető elő, mert a közhasznúság megállapítása iránti feltételeket kizárólag a már 2 lezárt üzleti év beszámolójával rendelkező szervezet tudja igazolni. A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette.
Alapítvány esetében a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az alapítvány alapítója (ha több alapító van, az alapítók együttesen), illetve, amennyiben az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el, az alapítók gyűlésének képviselője terjesztheti elő a bíróságon. A kérelem előterjesztése tekintetében alapítónak minősül az a személy vagy szerv, akit/amelyet az alapító alapítói jogainak gyakorlására kijelölt, továbbá az alapítói jogok gyakorlására is jogosult csatlakozó, illetve az a személy, akire az alapító jogait és kötelezettségeit átruházta.
Egyesület esetében a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az egyesület szervezeti képviselője terjesztheti elő.
4. Civil szervezetek adóalanyisága  
A Tao tv. hatályos rendelkezései szerint az alapítvány és az egyesület feltétel nélkül a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet folytatnak-e [Tao tv. 2. § (2) bekezdés g) alpont].
4.1. Általános adóalanyiság
Ezen általános adóalanyisággal összefüggésben rendelkezik az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény oly módon, hogy az adóbevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon – a bevallás benyújtására előírt határidőig – nyilatkozik, hogy az adóbevallást azért nem nyújtotta be, mert adókötelezettsége nem keletkezett (az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el). Ebben az esetben elegendő bevallást helyettesítő nyilatkozatot tennie az erre rendszeresített TAONY nyomtatványon az adóévet követő év május 31-éig.
Az előzőekben ismertetett egyszerűsítő eljárás alkalmazásának is van további korlátja, mégpedig az az eset, amikor a civil szervezetek ingatlanhasznosítást folytatnak, és ehhez kapcsolódóan a Tao tv. alapján korrekciós tétel elszámolására kötelesek; ezek a civil szervezetek nem jogosultak bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtására [Tao tv. 5. § (8a)–(8b) bekezdés].
A fentiekre tekintettel, azon civil szervezetek, akik sem vállalkozási tevékenységet nem folytattak, sem ingatlanhasznosítási, átruházási tevékenységük nem volt az adóévben, jogosultak a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig – tárgyévet követő május 31. – bevallást helyettesítő nyilatkozatot tenni. Ez csak abban az esetben nyújtható be, ha a szervezetnek egy fillér vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítási bevétele sem keletkezett, azaz, amennyiben akár minimális bevétel is keletkezett vagy ebből vagy abból, akkor érvényesen ilyen nyilatkozatot tenni nem lehet, függetlenül attól, hogy adott esetben az érintett civil szervezet végleges adóalapja nulla.
4.2. A bevételek típusai  
Az egyesületek, alapítványok, függetlenül a bevételük mértékétől, illetve, hogy van-e vállalkozási tevékenységük, vagy alapcél szerinti tevékenységet végeznek, a társasági adó alanyai. Az adókötelezettségeik azonban eltérőek attól függően, hogy gazdálkodási szempontból milyen jellegű tevékenységeket végeznek, és ebből milyen eredmény származik.
A társasági adó szempontjából a bevételeket három csoportba sorolhatjuk:
a) Az első csoportba tartoznak az alapcél szerinti bevételek közül azok, amelyek után nem keletkezik adófizetési kötelezettség; például az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez kapcsolódó támogatás és adomány; szolgáltatásból, termékértékesítésből származó bevétel; dolog, jog átruházásából, átengedéséből származó bevétel; pénzeszköz befektetéséből kamat, osztalék, árfolyamnyereség (részletesen lásd a 6.1. pontot). Amennyiben az átruházott, átengedett dolog vagy jog egyszerre szolgálta az alapcél szerinti és a vállalkozási tevékenységet, akkor csak az a rész élvez mentességet, amelyik nem a gazdasági-vállalkozási tevékenységhez kapcsolódott.
b) A második csoportba tartoznak az ingatlan megszerzésének, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevételek. Ezek a bevételek a Civil tv. szerint az alapcél szerinti (közhasznú) bevételek közé tartoznak, mégis adóbevallási kötelezettséget teremtenek, ám ez csak akkor jár együtt adófizetési kötelezettséggel, ha a szervezet átlépi az adómentes értékhatárt, illetve a kedvezményezett mértéket. (A Tao tv. az adózás előtti eredmény ingatlan megszerzésével, használatának átengedésével, átruházásával kapcsolatos korrekciós tételeinek szabályait lásd a 6. pontban.)
c) A harmadik csoportba tartoznak a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel elért bevételek. Ezek azok a bevételek, amelyek a szervezet az üzletszerűen végzett, az adományozáson, a szervezet létesítő okiratban meghatározott céljain; a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezésén; valamint az ingatlan megszerzésén, használatának átengedésén és átruházásán kívül eső tevékenységeiből keletkeznek.
5. Alaptevékenység és vállalkozási tevékenység
A cél szerinti (közhasznú) tevékenység, valamint a vállalkozási tevékenység meghatározásához, illetve ezen tevékenységek elhatárolásához a Civil tv. vonatkozó rendelkezései nyújtanak iránymutatást. A Civil tv. szerinti tevékenységi minősítés az adózás tekintetében is irányadó, a Tao tv. szerint ugyanis a civil szervezet esetében a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét a Civil tv. rendelkezéseit figyelembe véve, a gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének megfelelően kell megállapítani; azzal, hogy a Tao tv. alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek a Civil tv. szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő – alapcél szerinti (közhasznú) – tevékenység [Tao tv. 9. § (1a) bekezdés].
A Civil tv. rendelkezései alapján gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve
a) az adomány (ajándék) elfogadását;
b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet);
c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését; valamint
d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását (Civil tv. 2. § 11. pont).
Ezek a tevékenységek tehát a Tao tv. szerint sem tekintendők vállalkozási tevékenységnek.
Az egyes tevékenységfajtából származó bevételek megfelelő megállapítása érdekében jogszabály írja elő, hogy a civil szervezet számviteli nyilvántartásait úgy köteles vezetni, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek (Civil tv. 19. §).
6. A társaságiadó-alap meghatározása  
Az alapítvány és az egyesület esetében a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét a Civil tv. rendelkezéseit figyelembe véve, a gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének megfelelően kell megállapítani, azzal, hogy a Tao tv. alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek a Civil tv. szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő – alapcél szerinti (közhasznú) – tevékenység [Tao tv. 9. § (1a) bekezdés].
A közhasznúságnak a társaságiadó-alap, az adózás előtti eredmény korrekciós tételei, illetve a kedvezmények kapcsán van jelentősége, mivel eltérő szabályok vonatkoznak a közhasznú és a nem közhasznú szervezetekre.
A közhasznú besorolással nem rendelkező szervezetek társaságiadó-alapjuk meghatározásakor főszabályként a Tao tv. 9. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat követik, míg a közhasznú szervezetek az előzőekben hivatkozott jogszabályhelyen túl a Tao tv. 9. § (6)–(7) bekezdéseiben foglaltakat is alkalmazva állapítják meg adóalapjukat.
A Tao tv. 9. § (2) bekezdése alapján csökkenteni kell az adózás előtti eredményt
– a közhasznú szervezetként besorolt alapítványnak és egyesületnek vállalkozási tevékenysége adózás előtti nyereségének 20 százalékával;
– az alapítványnál és az egyesületnél, a Tao tv. 7. § (1) bekezdés a), b), cs), d), i), j), n), o), r), t), u) és v) pontja, valamint a Tao tv. 7. § (3) és (18) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;
– az alapítványnál és az egyesületnél az ingatlanhoz kapcsolódóan a Tao tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adóévre kiszámított összeggel, továbbá az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeggel.
A Tao tv. 9. § (3) bekezdése alapján növelni kell az adózás előtti eredményt
– a Tao tv. 8. § (1) bekezdés a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontja, továbbá a 8. § (5), (5a) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;
– a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás
= teljes összegével az alapítványnak és az egyesületnek, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van;
= Tao tv. 9. § (7) bekezdésben előírt aránnyal számított részével a közhasznú szervezetnek minősülő alapítványnál és egyesületnél, ha nincs az adóév utolsó napján az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó, a következő pont szerinti összeggel növelt bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket;
– az alapítványnál és az egyesületnél az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeggel; továbbá
– az alapítványnál és az egyesületnél az ingatlanhoz kapcsolódóan a Tao tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adóévre kiszámított összeggel.
A civil szervezetnek az ingatlannal kapcsolatos bevételek, ráfordítások vonatkozásában (abban az esetben is, ha az adóévben a szervezetnek nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége)
– csökkentenie kell az adózás előtti eredményt az ingatlanhoz kapcsolódóan a Tao tv. szerinti értékcsökkentés adóévre kiszámított összegével, továbbá az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeggel;
– növelni kell az adózás előtti eredményt az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeggel, valamint az ingatlanhoz kapcsolódóan a Számv. tv. szerint az adóévre kiszámított értékcsökkenés összegével [Tao tv. 5. § (8b), 9. § (2) bekezdés f) pontja és (3) bekezdés c) és d) pont].
Az alapítvány és az egyesület a fentiek alapján akkor is módosítja az adózás előtti eredményét, ha az adóévben nincs gazdasági, vállalkozási tevékenysége.
Forgács Emese cikkében, amely az Adó szaklap 2024/14-es számában jelent meg, a fentieken túl olvashat még a civileket érintő tao-kedvezményekről, a közhasznú és a nem közhasznú szervezetet megillető kedvezményről, az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű civil szervezetek adóalapjáról, valamint a társasági adó megfizetéséről, bevallásáról.
Az Adó szaklap 2024/14-es számában olvashat még a munkabér letiltásáról és az inkasszóról, az szja 1+1 százalékáról, az utazásszervezés áfájáról, az adómérséklésről és az idegenforgalmi adóról is.