Hírek

Releváns jogszabályok:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
– 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

1. Általános áttekintés
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:257. §-a értelmében fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére történő továbbítására és a címzettnek történő kiszolgáltatására, a feladó díj fizetésére köteles. A fuvarozási szolgáltatás tehát általános értelemben a küldemény rendeltetési helyre továbbításában és a címzettnek részére történő átadásában nyilvánul meg és e jellemzőinél fogva adóköteles szolgáltatásnak tekintendő, hiszen az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 6. §-a alapján gazdasági tevékenységnek minősül.
Ugyanígy gazdasági tevékenységnek tekintendő a személyek szállítása is, amelynek keretében ellenérték fejében az utast az indulási helyről érkezési helyre szállítják, azzal, hogy e szolgáltatásra nézve magánjogi szempontból a vállalkozási szerződés szabályait kell alkalmazni. Tekintve, hogy mindkét szolgáltatástípus vonatkozásában megállapítható, hogy azok jellegüknél, illetve gazdasági rendeltetésüknél fogva az Áfa tv. hatálya alá tartoznak, esetükben vizsgálni kell – többek között –, hogy mely államban keletkeztetnek adókötelezettséget, kell-e utánuk belföldön adót fizetni, illetőleg az adófizetési kötelezettség mely időpontban keletkezik.
2. A teljesítés helye
A fuvarozási szolgáltatás esetében a teljesítés helyét, vagyis azon körülményt, hogy az adókötelezettségeket illetően mely állam szabályait kell alkalmazni, annak függvényében lehet megállapítani, hogy a fuvarozási szolgáltatást adóalany vagy nem adóalany veszi igénybe. Adóalany megrendelő esetén a szolgáltatás az igénybe vevő letelepedési helyén, vagyis főszabály szerint a székhelyének, illetve állandó telephelyének államában minősül teljesítettnek [Áfa tv. 37. § (1) bekezdés]. Ha pedig a megrendelő nem adóalany, úgy a teljesítés helyét az Áfa tv. 41. §-ában foglaltaknak megfelelően kell meghatározni. Eszerint nem adóalany részére nyújtott, a termék Közösségen belüli fuvarozásától eltérő fuvarozás esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek. Nem adóalany részére nyújtott termék Közösségen belüli fuvarozása esetében pedig az a hely, ahol a termék fuvarozásának indulási helye van. A termék Közösségen belüli fuvarozása a fuvarozás minden olyan formáját és módját felöleli, amelyben az indulási hely és az érkezési hely a Közösség egymástól eltérő tagállamában van. E rendelkezések alkalmazásában a termék fuvarozásának indulási helye az a hely, ahol a termék fuvarozása ténylegesen megkezdődik, ide nem értve azt az útszakaszt, amely a fuvarozandó termék berakodásának helyéig tart. Érkezési helye pedig az a hely, ahol a termék fuvarozása ténylegesen befejeződik. Fuvarozás esetében tehát a teljesítési hely megállapítását két szempont is befolyásolja. Egyrészt a teljesítési hely függ attól, hogy az igénybevevő adóalany-e vagy sem, másrészt attól, hogy a termékfuvarozás Közösségen belüli vagy ettől eltérő termékfuvarozást valósít-e meg.
Személyszállítás kapcsán a teljesítés helyét az Áfa tv. 40. §-a határozza meg. Eszerint a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a személyszállítás útvonala belföldre esik, úgy a teljesítés helye is belföld lesz, ha azonban a szolgáltatás részben belföldi, részben külföldi útvonalon teljesül, akkor az Áfa tv. hatálya alá csak a belföldi útszakasz tartozik, a külföldre eső útszakasz pedig területi hatályon kívül esik. Ilyen esetben a személyszállítási szolgáltatásról a számlát megbontva kell kibocsátani, vagyis azon külön kell szerepeltetni a belföldi, illetőleg a külföldi útszakaszra eső részt, hiszen azokhoz eltérő adókötelezettségek kapcsolódnak.
3. Az adó mértéke
Ha az előzőekben említett szabályok figyelembevételével a fuvarozási szolgáltatás belföldön minősül teljesítettnek, úgy azzal összefüggésben főszabály szerint adót kell fizetni, kivéve, ha valamely adómentességi jogcím alkalmazható. A fuvarozási szolgáltatás adómentességét tipikusan a nemzetközi jelleg alapozza meg, vagyis azon körülmény, hogy valamely – a fogyasztás államában adóztatás alá eső – termék közösségi határon átívelő értékesítését segíti elő. Ennek megfelelően a fuvarozási szolgáltatás mentes az adó alól, ha
– annak ellenértéke az importált termék adóalapjába az Áfa tv. 74. §, illetőleg a 75. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül [Áfa tv. 93. § (2) bekezdés],
– az olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és ennek tényét a terméket kiléptető hatóság igazolja [Áfa tv. 102. § (1) bekezdés b) pont].
Mentes tehát az adó alól a szolgáltatás nyújtása akkor, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába beépül. A termékimport esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. A termékimport adóalapját – amennyiben azokat egyébként a vámérték nem tartalmazza – növelik azok a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel. Így különösen a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek. Ha az első rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, akkor az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel. Ebből következően a szabadforgalomba helyezett termék importjához kapcsolódó fuvarozás akkor mentesülhet az adó alól, ha az igazoltan beépül a fentiekben meghatározott módon a termékimport adóalapjába.
A termékimport, illetve a termékexport kapcsán felmerülő fuvarozás tekintetében egyaránt az adómentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel a hivatkozott jogszabályhelyen leírt tényállást, vagyis az importot, illetve az exportot megvalósítja. E szabály lényege, hogy amennyiben a fuvarozást alvállalkozó igénybevételével nyújtják a terméket exportáló részére, tehát, ha például fuvarozó nyújtja a fuvarozást a szállítmányozónak (speditőrnek), a szállítmányozó (speditőr) pedig a terméket exportálónak, akkor az adómentesség kizárólag a szállítmányozó (speditőr) által a terméket exportáló részére nyújtott fuvarozásra vonatkozik, a fuvarozó által a szállítmányozó (speditőr) részére nyújtott szolgáltatásra azonban már nem.
A személyszállítás főszabály szerint szintén adóköteles szolgáltatás, ugyanakkor az Áfa tv. 105. §-a alapján adómentesnek minősül, amennyiben akár az indulási hely vagy az érkezési hely, akár mindkettő nem belföldön van. Ha tehát a személyszállítási szolgáltatás nem külföldi indulási és/vagy külföldi érkezési hellyel valósul meg, úgy annak a belföldre eső része mentes az adó alól, a külföldi rész pedig az Áfa tv. hatályán kívül minősül teljesítettnek. Fontos megemlíteni, hogy abban az esetben, ha a szolgáltatás ún. körjáratos rendszerben teljesül, vagyis a személyszállítás belföldi indulási helyről külföldi érkezési helyre, majd az utasok onnan történő visszaszállítására irányul, akkor úgy kell tekinteni, hogy két személyszállítási szolgáltatás teljesül. Az egyik a belföldi indulási hely és a külföldi érkezési hely között, a másik pedig a külföldi érkezési hely és a belföldi indulási hely között, hiszen az ilyen típusú utaztatás esetén a cél nyilvánvalóan nem az, hogy az utas a külföldi érkezési hely érintésével jusson el a belföldi indulási hely egyik pontjáról egy másikra, vagy adott esetben ugyanarra, hanem hogy kijusson az érkezési helyre, majd visszatérjen. Éppen ezért, ebben az esetben a belföldi útszakaszokat az Áfa tv. 105. §-a alapján adómentesen, míg a külföldi útszakaszokat az Áfa tv. területi hatályán kívüli ügyletként kell kezelni.
Horváth Dávid cikkében, amely az Áfa-kalauz 2025/10-es számában jelent meg, a teljesítés időpontjára vonatkozó szabályozásról is olvashat, és valamennyi részlet érdekes példákkal illusztrált.
Az Áfa-kalauz 2025/10-es számában olvashat még a speciális lakóingatlan-értékesítések adózásáról, valamint a komplex áfaügyletekről is.