Barion Pixel

A gyógyszeradót érintő egyes kérdések megítélése

Adott egy Magyarországon bejegyzett anyavállalat és a 100 százalékos tulajdonában álló leányvállalat, amelyek a belföldi értékesítési struktúra átszervezésének lehetőségeit vizsgálják. A tervek szerint továbbra is az anyavállalat végezné a gyógyszergyártást és a forgalombahozatali engedélyek jogosultja is ő maradna, a gyógyszerforgalmazási tevékenységet viszont teljesen átvenné a leányvállalat. Ezen struktúra kapcsán az alábbi kérdések merülnek fel.
– Ha a forgalmazási tevékenységet a leányvállalat végzi, akkor a „gyógyszeradó” fizetési kötelezettség is automatikusan rá száll?
– Ha az egészségügyi ágazatot érintő kutatás-fejlesztési tevékenységet az anyavállalat végzi, és ennek költségei az anyavállalat könyveiben jelennek meg, ugyanakkor a gyógyszeradót a forgalmazó leányvállalat átvállalná, úgy jogosult-e a leányvállalat arra, hogy az anyavállalat kutatás-fejlesztési költségeit – amelyek a konszolidált beszámolóban jelennek meg – engedményként érvényesítse?
– Amennyiben a leányvállalat jogosult elszámolni az anyavállalat kutatás-fejlesztési költségeit – a gyógyszeradó terhére – engedményként, akkor az anyavállalat jogosult marad-e más adónemekben (például társasági adóban) ugyanezen kutatás-fejlesztési költségekre tekintettel kedvezményt érvényesíteni?
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 36. § (1) bekezdése szerint a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultját; abban az esetben pedig, ha az belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez, a forgalmazóval kötött és az állami adóhatóság által jóváhagyott megállapodás alapján a forgalmazót […] valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere után terheli a 20 százalékos befizetési kötelezettség. A Gyftv. idézett rendelkezése szerint a kötelezettség a forgalmazót akkor terheli, ha az adóhatóság által jóváhagyott megállapodásban átvállalta azt a forgalomba hozatali engedély jogosultjától. Ha nincs ilyen megállapodás a felek között, akkor továbbra is az anyavállalat lesz a kötelezett (mint a forgalombahozatali engedély jogosultja).
A Gyftv. 36. § (10) bekezdése szerint a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja a Gyftv. 36. § (1) és (4), (4a), illetve 40/A. § (1) bekezdései szerinti kötelezettségéből (együttesen gyógyszeradóból) engedményt kaphat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.)] szerinti, tárgyévet megelőző évben megkezdett üzleti évre vonatkozó saját éves beszámolójában, valamint a konszolidációba bevont érintett vállalkozása Számv. tv. szerinti, tárgyévet megelőző évben megkezdett üzleti évre vonatkozó éves beszámolójában kimutatott, egészségügyi ágazatot érintő kutatási és fejlesztési ráfordítások Tao tv. 4. § 32. pontjában foglaltakkal összhangban lévő összege után, feltéve, ha bizonyos előírások teljesülnek.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység után igénybe vehető engedményekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 162/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 162/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet] 1. § (1) bekezdése szerint a Gyftv. szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység után igénybe vehető engedmény összege a tárgyévet megelőző évben megkezdett üzleti évben felmerült, a Gyftv. 36. § (10) bekezdése szerinti gyógyszer forgalombahozatali engedély jogosultja, valamint annak konszolidációba bevont érintett vállalkozása Számv. tv. szerinti éves beszámolójában kimutatott, az egészségügyi ágazatot érintő kutatási és fejlesztési ráfordítások összege, de legfeljebb a tárgyévet megelőző naptári évre vonatkozóan előírt befizetési kötelezettségnek a Gyftv. 36. § (10) bekezdése szerinti mértéke. A konszolidációba bevont érintett vállalkozás kutatási és fejlesztési ráfordításainak ugyanazon összege után igénybe vehető engedmény csak egy befizetésre kötelezettnél érvényesíthető. A 162/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése kimondja, hogy a befizetésre kötelezett forgalombahozatali engedély jogosultjának konszolidációba bevont érintett vállalkozása a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti olyan anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalat, amely a befizetésre kötelezett forgalombahozatali engedély jogosultjával együtt, azonos konszolidált éves beszámolóba kerül bevonásra, és a Számv. tv. szerinti éves beszámoló készítésére kötelezett.
A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekben foglaltak alapján az adózónál és a konszolidációba bevont érintett vállalkozásánál (anyavállalatánál, a konszolidálásba bevont leányvállalatánál) felmerült kutatás-fejlesztési ráfordításokat együttesen kell figyelembe venni, de ugyanannak a ráfordításnak az összegét csak egyszer lehet számításba venni. Tehát, ha a konszolidált beszámoló tartalmazza a kutatás-fejlesztési tevékenység költségeit, akkor azt engedményként az érintett adóév vonatkozásában vagy az anyavállalat veheti igénybe vagy a leányvállalat. Amennyiben a leányvállalat a gyógyszeradó alanya (átvállalás alapján), úgy nincs akadálya a kérdéses kutatás-fejlesztési költségek utáni kedvezmény érvényesítésének, feltéve, hogy az egyéb jogszabályi feltételek is teljesülnek.
Ha az anyavállalat által elszámolt kutatás-fejlesztési tevékenység költségei kapcsán a leányvállalat – megfelelő feltételek fennállása esetén – él a Gyftv. 36. § (10) bekezdésében foglalt kutatás-fejlesztési engedménnyel, az nem zárja ki, hogy az anyavállalat ugyanezen költségek tekintetében más adónemben, így például a társasági adóban érvényesítse a kutatás-fejlesztési költségekhez kapcsolódó valamely kedvezményt. Nem zárható ki tehát, hogy az anyavállalat a saját társaságiadó-alapjának, adójának megállapítása során igénybe vegye a Tao tv. 7. § (1) bekezdése szerinti adóalap-kedvezményt vagy a Tao tv. 22/G. §-a szerinti adókedvezményt (ha az érvényesítés feltételei egyébként fennállnak).
A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2025/12-13-as számában jelent meg.