A határokon átnyúló kkv-szabályozás – az előzetes bejelentés (2. rész)
A sorozat előző részeit itt találja.
Az előzetes bejelentést csak a letelepedés helye szerinti tagállamban kell benyújtani, és annak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
a, a kisvállalkozás neve, tevékenysége, jogi formája és címe;
b, az a tagállam vagy tagállamok, amelyben/amelyekben a kisvállalkozás élni kíván a határokon átnyúló kkv-szabályozás szerinti áfamentességgel;
c, a letelepedés helye szerinti tagállamban és minden egyes egyéb tagállamban értékesített termékek és/vagy nyújtott szolgáltatások összesített értéke a tárgy naptári évben az azt megelőző naptári évben (vagy az azt megelőző két naptári évben, ha az adott tagállam azt írja elő).
Az érintett adóalany azonosítására szolgáló adatokon kívül (fenti a) pont) az előzetes bejelentésben meg kell határozni az áfamentesség igénybevételének helye szerinti tagállamo(ka)t is (fenti b) pont).
Feltéve, hogy a kisvállalkozás jogosult az áfamentesség igénybevételére, és teljesíti annak valamennyi feltételét, a mentesség csak az adott tagállam(ok)ban alkalmazható.
Továbbá abban az esetben, ha a kisvállalkozás már rendelkezik áfaazonosító számmal abban a tagállamban, ahol alkalmazni kívánja a határokon átnyúló kkv-szabályozást, az előzetes bejelentésben közölnie kell az említett áfaazonosító számot.
Nézzük meg ezt egy példán keresztül. A kkv egyik tagállamban sem alkalmazza a kkv-szabályozást. 2025. január 1-jén úgy határoz, hogy alkalmazza a határokon átnyúló kkv-szabályozást az 1. és a 2. tagállamban, amelyekben nem telepedett le. A letelepedésének helye szerinti tagállamban nem kívánja alkalmazni a határokon átnyúló kkv-szabályozást.
A kkv-nak előzetes be kell jelentenie a letelepedésének helye szerinti tagállamban, hogy az 1. és 2. tagállamban alkalmazni kívánja a határokon átnyúló kkv-szabályozást. A letelepedés helye szerinti tagállam ellenőrzi, hogy a kisvállalkozás uniós éves árbevétele a 27 tagállamban nem haladja-e meg a 100 000 EUR-t a tárgy naptári évben és az azt megelőző naptári évben. Ha az uniós éves árbevétel nem haladja meg a 100 000 EUR-t, úgy a letelepedés helye szerinti tagállam továbbítja a kérelmet az 1. és 2. tagállamnak. Ha az uniós éves árbevétel meghaladja a 100 000 EUR-t, a kkv kérelme elutasításra kerül.
Amennyiben az uniós éves árbevétel nem haladja meg a 100 000 EUR-t, akkor az 1. és a 2. tagállam ellenőrzi, hogy a joghatóságuk területén teljesülnek-e a határokon átnyúló kkv-szabályozás alkalmazásának feltételei, például, hogy a kkv éves árbevétele nem haladja-e meg az éves nemzeti értékhatárt. Ennek eredményeként az érintett két tagállam tájékoztatja a letelepedés helye szerinti tagállamot arról, hogy a kisvállalkozás jogosult-e az 1., illetve a 2. tagállam joghatóságának területén a határokon átnyúló kkv-szabályozás alkalmazására. A letelepedés helye szerinti tagállam tájékoztatja a kisvállalkozást az egyes tagállamok döntéséről. A kisvállalkozás, amennyiben jogosult az említett szabályozás alkalmazására, egyedi EX-számot kap, továbbá megerősítést kap arról, hogy ezt a számot az 1. és 2. tagállamban használhatja. Amennyiben a kisvállalkozás nem felel meg a határokon átnyúló kkv-szabályozás 1. és/vagy 2. tagállamban történő alkalmazására vonatkozó feltételeknek, úgy a letelepedésének helye szerinti tagállam tájékoztatja erről.
A letelepedés helye szerinti tagállam mindig részt vesz a kkv nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban, és annak ellenőrzésében, hogy a kkv jogosult-e a szóban forgó szabályozás alkalmazására, még akkor is, ha a kkv a letelepedésének helye szerinti tagállamban nem kívánja alkalmazni a szabályozást.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.