Hírek

A sorozat előző részeit itt találja.
Szintén kizáródik az adóalany a kkv-szabályozás hatálya alól, amennyiben feltételezhető, hogy a kkv megszüntette gazdasági tevékenységét, de azt nem közölte a letelepedésének helye szerinti tagállammal. Amennyiben a kisvállalkozás nem felel meg a követelményeknek, és nem nyújt be negyedéves jelentéseket, úgy a letelepedés helye szerinti tagállam megteszi a szükséges lépéseket a helyzetnek a kisvállalkozásnál vagy más módon történő ellenőrzésére. Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy a gazdasági tevékenység megszűnt, és a kisvállalkozás ezt nem közölte a letelepedésének helye szerinti tagállammal, vagy ha a letelepedés helye szerinti tagállam feltételezheti, hogy a gazdasági tevékenység megszűnt, akkor a kisvállalkozás haladéktalanul kizárásra kerül a határokon átnyúló kkv-szabályozás hatálya alól, és az „EX”-száma érvénytelenné válik.
Ha a kkv nyolc egymást követő naptári negyedévben egy vagy több tagállamban nem jelent termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást, akkor – ellenkező információ hiányában – vélelmezni kell, hogy az érintett tagállam(ok)ban megszüntette tevékenységét. Az „EX”-száma e tagállam(ok)ban érvényét veszti. Ha a kisvállalkozás a mentesség helye szerinti tagállamok egyikére vonatkozóan sem jelentett termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást, akkor az „EX”-száma érvénytelenítésre kerül.
Az utolsó mód, amivel ki tud záródni az adóalany a szabályozás hatálya alól, az a csőd esete. A kisvállalkozás által végzett adóköteles tevékenységek azonnali megszüntetését eredményező csőd esetén a kisvállalkozás a csődnyilatkozat időpontjától kezdve kizárásra kerül a határokon átnyúló kkv-szabályozás hatálya alól. Amennyiben a csődeljárás időtartama alatt az adóköteles tevékenységek folytatódnak, a határokon átnyúló kkv-szabályozás alkalmazása csak az aktualizált előzetes bejelentés benyújtását követően szűnik meg. Ebben az esetben a határokon átnyúló kkv-szabályozás alkalmazásnak megszűnése a kisvállalkozás (vagy annak képviselője) tájékoztatásának beérkezését követő naptári negyedév első napjától, illetve – amennyiben a kisvállalkozás tájékoztatása a naptári negyedév utolsó hónapjában érkezik be – a beérkezést követő naptári negyedév második hónapjának első napjától hatályos.
Röviden nézzünk rá a jogorvoslat témájára is. A fellebbezések nemzeti hatáskörbe tartoznak. Az egyes tagállamok maguk határozzák meg saját szabályaikat és eljárásaikat. Annak a kisvállalkozásnak, amelynek a kkv-szabályozás szerinti mentesség alkalmazására vonatkozó kérelmét elutasították vagy a mentesség igénybevételének lehetőségéből kizárták, ahhoz a jogalanyhoz kell panaszával fordulnia, amely a közigazgatási határozatot kibocsátotta. Ha az elutasítás vagy kizárás oka az, hogy a kisvállalkozás túllépte az uniós árbevételi értékhatárt, a jogorvoslati igényt a letelepedésének helye szerinti tagállamban kell benyújtani. Ha viszont az elutasítás vagy a kizárás oka az, hogy a kisvállalkozás túllépte a nemzeti vagy az alkalmazandó ágazati értékhatárt, illetve nem teljesítette az áfa-mentesség feltételeit, akkor a jogorvoslati igényt a mentesség helye szerinti érintett tagállamban kell benyújtani.
Annak érdekében, hogy a kisvállalkozások megismerhessék, hol kérhetnek jogorvoslatot, a letelepedés helye szerinti tagállamnak minden szükséges lépést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a mentesség igénybevételi lehetőségének elutasítása vagy a mentesség igénybevételi lehetőségéből való kizárás esetén az érintett kisvállalkozások tájékoztatást kapjanak a döntés indokairól, valamint arról, hogy az adott tagállam nemzeti eljárásaival összhangban az elutasítás vagy a kizárás tekintetében mely tagállamban lehet jogorvoslatért folyamodni.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.