Hírek

A kkv-kra 2025. január 1-jétől új áfaszabályok alkalmazandók, amelynek kapcsán az Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága magyarázó megjegyzéseket tett közzé. Sorozatunkban ezek segítségével tekintjük át az új szabályozást.
A sorozat előző részeit itt találja.
A kkv-szabályozás hatályát azért kellett kiterjeszteni az áfa-fizetési kötelezettség helye szerinti tagállamban nem letelepedett kkv-kra, hogy valamennyi – letelepedett és nem letelepedett – kkv számára egyenlő versenyhelyzet alakulhasson ki, és ezáltal kezelni lehessen a rendeltetési helyen történő adóztatásra való áttérésből eredő versenytorzulásokat.
A gyakorlatban 2025. január 1-jétől a kisvállalkozás azokban a tagállamokban is választhatja a kkv-szabályozást, amelyekben nem telepedett le, de ott áfa-fizetési kötelezettség keletkezik, feltéve, hogy teljesíti a feltételeket (határokon átnyúló áfa-mentesség). Ez azt jelenti, hogy a kkv-szabályozást a letelepedésének helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban igénybe vevő kisvállalkozás áfamentesen végezhet termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást az adott tagállamban. Az ugyanabban a tagállamban letelepedett kisvállalkozás már igénybe veheti ezt az áfa-mentességet. A kkv-szabályozás alkalmazásának lehetősége azon tagállam(ok)ban, ahol áfa-fizetési kötelezettség keletkezik, de ott a kkv nem telepedett le, szintén egyszerűsített „határokon átnyúló” áfa-kötelezettségeket von maga után.
A kkv-szabályozás megnyitása két alkalmazási szintet hoz létre: egy belföldi és egy határokon átnyúló szintet.
A belföldi szint arra az esetre vonatkozik, amikor a kisvállalkozás csak a letelepedésének helye szerinti tagállamban alkalmazza a kkv-szabályozást. A többi olyan tagállamban, ahol áfa-fizetési kötelezettség keletkezik, és ahol a kisvállalkozás tevékenységet folytat, az általános áfa-szabályozást (vagy egyszerűsített eljárásokat) alkalmazza, vagy választás alapján (a kkv-szabályozás opcionális), vagy azért, mert nem felel meg a kkv-szabályozásra vonatkozóan e tagállamokban alkalmazott követelményeknek.
A határokon átnyúló szint a következő két forgatókönyvön alapulhat:
1.) A kisvállalkozás csak a letelepedésének helye szerinti tagállamtól eltérő tagállam(ok)ban alkalmazza a kkv-szabályozást (a letelepedés helye szerinti tagállam kivételével). Ezen forgatókönyv szerint a kisvállalkozás, feltéve, hogy minden olyan tagállamban, ahol áfa-fizetési kötelezettség keletkezik, megfelel a határokon átnyúló kkv-szabályozás alkalmazására vonatkozó követelményeknek, dönthet a határokon átnyúló kkv-szabályozás valamennyi tagállamban való alkalmazása mellett.
Egy másik forgatókönyv szerint a kisvállalkozás, habár minden olyan tagállamban, ahol áfa-fizetési kötelezettség keletkezik, megfelel a határokon átnyúló kkv-szabályozás alkalmazására vonatkozó követelményeknek, mégis dönthet úgy, hogy a határokon átnyúló kkv-szabályozást csak néhány tagállamban alkalmazza.
Ha a kisvállalkozás néhány olyan tagállamban, ahol áfa-fizetési kötelezettség keletkezik, nem felel meg a határokon átnyúló kkv-szabályozás alkalmazásához szükséges követelményeknek, ott az általános áfa-szabályozást kell alkalmaznia, de továbbra is dönthet úgy, hogy alkalmazza a kkv-szabályozást más olyan tagállamokban, ahol megfelel a követelményeknek.
2.) A kisvállalkozás mind a letelepedésének helye szerinti tagállamban, mind más tagállam(ok)ban alkalmazza a kkv-szabályozást. Ez a „B”-forgatókönyv csak abban különbözik az előző pontban ismertetett két forgatókönyvtől, hogy a kisvállalkozás a letelepedésének helye szerinti tagállamban is alkalmazza a kkv-szabályozást.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.