A kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás aktualitásai (10. rész)
A sorozat előző részeit itt találja.
A továbbiakban nézzük meg, hogyan viszonyul az éves nemzeti értékhatár az ágazati értékhatárokhoz.
A közös mentességi keret az éves nemzeti árbevétel felső értékhatárát valamennyi tagállam esetében 85 000 EUR-ban (vagy ennek nemzeti valutában kifejezett ellenértékében) határozza meg. A Direktíva nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy ennél magasabb éves nemzeti értékhatárt állapítsanak meg. A tagállamoknak azonos szintű éves nemzeti értékhatárt kell alkalmazniuk a joghatóságuk területén letelepedett, valamint a nem az ő joghatóságuk területén, hanem egy másik tagállamban letelepedett kkv-kra. Az éves nemzeti értékhatárig áfa-mentességet kell biztosítani.
A tagállamok egynél több értékhatárt is megállapíthatnak. Üzleti ágazatonként eltérő értékhatárokat állapíthatnak meg. Az egynél több értékhatár kivétel az általános szabály alól. Az ágazati értékhatároknak objektív kritériumokon kell alapulniuk, és egyik értékhatár sem haladhatja meg a 85 000 EUR-t (vagy az ennek megfelelő, nemzeti valutában kifejezett összeget). Azok a kisvállalkozások azonban, amelyek egy adott tagállamban egynél több ágazati értékhatár alapján is mentességben részesülhetnek, csak az értékhatárok egyikét alkalmazhatják az adott tagállamban történő összes termékértékesítésükre és szolgáltatásnyújtásukra. Ebben a konkrét esetben az egynél több értékhatárt alkalmazó tagállamok felelőssége, hogy az értékhatár alkalmazásáról egyértelmű iránymutatást nyújtsanak a kisvállalkozás számára. A tagállamok által alkalmazott értékhatárokról az internetes kkv-portálon találhatók információk. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az a jogbizonytalanság, amely a más-más küszöbértékekhez kapcsolódó tevékenységeket folytató kisvállalkozások tevékenységeinek év közbeni változékonyságából ered, az érintett tagállam a kisvállalkozás által az előző naptári évben jelentett tevékenységek alapján csak évente egyszer, minden naptári év elején írhatja elő az egyik értékhatárról a másikra való áttérést.
A kkv-szabályozás alkalmazásához referenciaként szolgáló éves árbevétel a következő, áfa nélküli összegekből áll: a nem a kkv-szabályozás alapján adóztatandó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások értéke (i). Példa: fodrászati szolgáltatások nyújtása, online ruházaticikk-értékesítés stb. A Direktíva 98. cikke (ii) bekezdése vagy a 105a. cikke értelmében az előzetesen felszámított áfa levonásának jogával járó adómentes ügyletek értéke (2). Példa: koncertjegyek értékesítése, takarítási szolgáltatások magánháztartásokban stb. Az adómentes kivitelhez, a nemzetközi fuvarozáshoz és a közvetítők által nyújtott kapcsolódó szolgáltatásokkal összefüggő ügyletek értéke (iii). Példa: olyan termékek értékesítése, amelyeket nem uniós országban levő vevők számára fuvaroztak el vagy adtak fel. Az áfa-mentes Közösségen belüli termékértékesítések értéke (iiii). Példa: olyan termékek értékesítése, amelyeket a termékek indítási helyétől eltérő tagállamban levő vevők számára fuvaroztak el vagy adtak fel.
Az ingatlanügyletek, a Direktíva 135. cikke (1) bekezdésének b)–g) pontjában említett pénzügyi ügyletek, valamint a biztosítási és viszontbiztosítási szolgáltatások értéke, kivéve, ha ezek az ügyletek kiegészítő jellegűek (iiiii). Példa: ingatlanok bérbeadása, sorsolásos játékok és szerencsejátékok értékesítése stb.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.