A kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás aktualitásai (12. rész)
A sorozat előző részeit itt találja.
Az előző két cikkben azt vizsgáltuk, hogy kell az árbevételt számítani, melyik tételeket kell figyelembe venni, és mik azok, amelyek kizárandóak az árbevétel számítása során. Most nézzük ezt két példán keresztül.
Az 1. tagállamban letelepedett, és kerámiákat (tányérokat, csészéket stb.) gyártó kisvállalkozás az 1. és a 2. tagállamban levő üzleti vevők számára végez értékesítést. A kkv-szabályozást az 1. tagállamban alkalmazza, a 2. tagállamban azonban nem. Egyetlen másik tagállamban sem folytat gazdasági tevékenységet. Néha nem uniós országbeli végső fogyasztóknak értékesít árukat. Üzleti tevékenysége céljából készletet szállított az 1. tagállamból a 2. tagállamba. Ebben az évben a vállalkozásának eszközei közül elidegenített egy kerámiaáruk gyártásához használt gépet, és helyette új gépet szerzett be, amelyet egy, az 1. tagállamban letelepedett szállítótól vásárolt. A részére az 1. tagállamba szállított nyersanyagot a 3. tagállamban letelepedett szállítótól szerzi be (Közösségen belüli termékbeszerzés).
Összegek nélkül nézzük meg, mely tételek számítanak bele az árbevételbe az 1. tagállamban és melyikek nem. Az 1. tagállambeli üzleti vevők részére teljesített belföldi termékértékesítéseket figyelembe kell venni, ahogy bele kell számítani a 2. tagállambeli üzleti vevők részére teljesített termékértékesítéseket is. Szintén bele kell számítani azon termékértékesítéseket, amelyeket nem uniós végső fogyasztók részére teljesítenek, ahogy a saját készlet továbbítását az 1. tagállamból a 2. tagállamba is. Figyelmen kívül kell hagyni a használt gép ártalmatlanítását, új gép beszerzését 1. tagállambeli értékesítőtől, valamit a nyersanyagbeszerzést 3. tagállambeli értékesítőtől.
A következő példában vegyünk egy egyetemet, amely adómentes szolgáltatásokat (egyetemi oktatás) és adóköteles szolgáltatásokat (kutatási tevékenység) végez. Bár az adómentes szolgáltatások értéke nem számít bele az egyetem éves árbevételébe, az általa nyújtott adóköteles szolgáltatások a kkv-szabályozás hatálya alá tartozhatnak, ezért értéküket figyelembe kell venni az éves árbevétel kiszámításakor. Ha az egyetem úgy dönt, hogy alkalmazza a kkv-szabályozást, úgy – a későbbiekben részletezettek szerint – nem vonhatja le az előzetesen felszámított áfa-t.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.