Hírek

A sorozat előző részeit itt találja.
A Direktíva XII. címének 1. fejezetében ismertetett, kkv-szabályozás célja, hogy a termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó áfa-mentesség alkalmazása révén a kkv-k könnyebben tudják teljesíteni az áfa-előírásokat, így részükről kevesebb megfelelési munkára legyen szükség.
A kkv-szabályozás a kisvállalkozásokra szabott megoldás. A magyarázó megjegyzések összefüggésében kisvállalkozásnak tekintendő az áfa-alanynak minősülő minden olyan személy, formájától függetlenül (önálló vállalkozó, szabadúszó, induló vállalkozás, bejegyzett vállalkozás, gazdasági tevékenységet folytató természetes személy stb.), akinek az Európai Unión belül elért éves árbevétele a 100 000 EUR-t (határokon átnyúló kkv-szabályozás), illetve a letelepedésének helye szerinti tagállam éves nemzeti értékhatárát vagy ágazati értékhatárát (belföldi kkv-szabályozás) nem haladja meg.
A kkv-szabályozás értelmében a kisvállalkozás a vevői – vállalkozások és/vagy végső fogyasztók – részére teljesített termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat terhelő áfa alól mentességet kaphat, feltéve, hogy az éves árbevétele nem éri el az érintett tagállamok által meghatározott éves értékhatárt. Az áfa-mentesség azt jelenti, hogy a kisvállalkozás nem számít fel áfát a vevői terhére. A kkv-szabályozás szerinti áfa-mentesség azt is jelenti, hogy az áfa-mentes termékértékesítésekhez és szolgáltatásnyújtásokhoz kapcsolódóan beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások után előzetesen felszámított áfa nem vonható le.
A kkv-szabályozás opcionálisan alkalmazható mind a tagállamok, mind a kisvállalkozások esetében. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok dönthetik el, hogy a nemzeti jogszabályaikba beépítik-e a kkv-szabályozást, vagy sem. Ha egy tagállam (1. tagállam) úgy dönt, hogy a joghatósága alá tartozó területen letelepedett kisvállalkozások esetében alkalmazza ezt a szabályozást (a továbbiakban: belföldi áfa-mentesség), akkor köteles kiterjeszteni az áfa-mentesség alkalmazását a más tagállamban letelepedett – és a követelményeknek megfelelő – azon kisvállalkozásokra (a továbbiakban: határokon átnyúló áfa-mentesség), amelyek az 1. sz. tagállamban kívánnak élni az áfa-mentesség lehetőségével.
Ha egy tagállam (2. tagállam) a kkv-szabályozást nem vezeti be, akkor azt a 2. tagállamban sem a letelepedett, továbbá a nem letelepedett kkv-k sem alkalmazhatják.
A szabályozás választható jellege azt jelenti, hogy a feltételeket teljesítő bármely kisvállalkozás eldöntheti, hogy kíván-e a kkv-szabályozás hatálya alá kerülni (ha ezt a szabályozást bevezette az a tagállam, ahol a kkv igénybe kívánja venni az áfa-mentességet). Ha a kisvállalkozás a kkv-szabályozás mellett dönt, akkor az áfa-mentesség valamennyi termékértékesítésére, illetve szolgáltatásnyújtására vonatkozik. Ha a kisvállalkozás nem választja a kkv-szabályozást, akkor alapértelmezés szerint valamennyi termékértékesítésére és szolgáltatásnyújtására az általános áfa-szabályozás alkalmazandó.
Mindemellett a tagállamok egyszerűsített áfa-szabályokat állapíthatnak meg azokra a kisvállalkozásokra vonatkozóan, amelyek nem élnek a kkv-szabályozás lehetőségével.
Az összes feltételt teljesítő kkv-k eldönthetik, hogy mikortól alkalmazzák akár a belföldi, akár a határokon átnyúló kkv-szabályozást. A gazdasági tevékenységét megkezdő kisvállalkozás akkor alkalmazhatja a kkv-szabályozást, ha megfelel a feltételeknek. Az általános áfa-rendszerben működő és a vevői terhére áfát felszámító kisvállalkozás is dönthet a változtatás mellett, és alkalmazhatja az áfa-mentességet a termékértékesítéseire és szolgáltatásnyújtásaira. A kkv-szabályozást alkalmazni kívánó kisvállalkozásnak minden esetben folyamatosan ebben a rendszerben kell működnie. Ez azt jelenti, hogy a kisvállalkozás nem dönthet úgy, hogy attól függően lép a kkv-szabályozás hatálya alá, illetve lép ki belőle, hogy számára mikor melyik az előnyös.
A kkv-k adminisztratív terheinek enyhítése érdekében egyszerűsödnek az áfa-megfelelési kötelezettségek, amint azt a magyarázó megjegyzésekben olvasható. Egyes esetekben, amikor egy kisvállalkozás úgy dönt, hogy csak a letelepedése szerinti tagállamban alkalmazza a kkv-szabályozást („belföldi” áfa-mentesség), akkor az adott tagállam részben vagy egészben mentesítheti az érintett vállalkozást az áfa-kötelezettségek teljesítése, például az áfa-alanyként történő nyilvántartásba vétel, az áfa-bevallás benyújtása, a számlakibocsátás, a könyvvezetés és egyéb adminisztratív kötelezettségek teljesítése alól. A kisvállalkozás a határokon átnyúló kkv-szabályozás keretében is mentesül bizonyos megfelelési kötelezettségek teljesítése alól.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.