A koordinációs rendelet tervezett módosítása: a kiküldetések, üzleti utak és A1 igazolások a fókuszban

2026. július 7-én az Európai Parlament elfogadta a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK rendelet és a végrehajtási szabályokat tartalmazó 987/2009/EK rendelet módosítására vonatkozó tervezeteket. A módosítások jelentős része a munkanélküli ellátások, a családi ellátások, valamint a tartós ápolási-gondozási ellátások koordinációját érinti, azonban a munkáltatók számára a kiküldetési szabályok és az A1 igazolásokhoz kapcsolódó eljárások változásai is kiemelt gyakorlati jelentőséggel bírnak.
A módosítások még nem hatályosak: a rendelet hivatalossá válásához szükséges az Európai Unió hivatalos lapjában történő kihirdetés.
Kiküldetések és a 24 hónap
A módosítás fenntartja azt az alapelvet, hogy a legfeljebb 24 hónapra másik tagállamba kiküldött munkavállaló vagy önálló vállalkozó továbbra is a küldő tagállam társadalombiztosítási jogszabályainak hatálya alatt maradhat alapesetben, feltéve, hogy nem másik kiküldött személy helyettesítéséről van szó.
A 883/2004/EK rendelet 12. cikke eddig is kizárta, hogy a kiküldetés szabályait olyan munkavállalóra alkalmazzák, akit egy másik személy helyettesítésére küldenek ki. A módosítás ugyanakkor részletesebben rendezi az egymást követő kiküldetések kezelését.
Ha az eredeti kiküldött személy nem fejezi be a másik tagállamban végzett munkát, és őt másik személy váltja fel, a küldő állam jogszabályainak alkalmazása csak akkor tartható fenn, ha:

az érintett személyek által végzett munka összesített időtartama nem haladja meg a 24 hónapot, és
a kiküldetés egyéb feltételei is teljesülnek.

Gyakorlati jelentőség: a 24 hónapos időkorlátot nem kizárólag személyenként, hanem adott esetben az egymást követően ugyanazon munkára vagy tevékenységre kiküldött személyek tekintetében együttesen kell majd vizsgálni.
Három hónapos előzetes kapcsolat a küldő állammal
A reform egyik fontos változása, hogy megerősíti a küldő tagállammal fennálló előzetes kapcsolat követelményét.
A 987/2009/EK rendelet módosított 14. cikk (1) bekezdése szerint az a személy is kiküldhető, akivel kifejezetten a másik tagállamba történő kiküldés céljából létesítettek munkaviszonyt, feltéve, hogy közvetlenül a munkavállalás kezdete előtt már legalább három hónapja azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozott, amelyben a munkáltató letelepedett.
Önálló vállalkozók esetében a módosított 14. cikk (3) bekezdése ír elő hasonló követelményt: az érintett személynek legalább három hónapja kellett tevékenységét gyakorolnia a letelepedése szerinti tagállamban, mielőtt a 12. cikk szerinti kiküldetési szabályokat igénybe kívánja venni.
Két hónapos „cooling-off” időszak az ismételt kiküldetéseknél
A módosítás a kiküldetések ismételt alkalmazására vonatkozóan is bevezet egy pontosító szabályt.
Ha egy munkavállaló vagy önálló vállalkozó összesen 24 hónapig végzett tevékenységet egy másik tagállamban – legfeljebb két hónapos megszakításokkal –, akkor ugyanazon személyre ugyanazon tagállam tekintetében a kiküldetési szabály csak az előző tevékenységi időszak végétől számított legalább két hónap elteltével alkalmazható újra. Természetesen különleges körülmények esetén továbbra is lehetőség marad az alapszabályoktól való eltérés engedélyezésére külön megállapodás alapján.
Gyakorlati jelentőség: a 24 hónapos kiküldetési időszak leteltét követően ugyanazon személy esetében nem lehet azonnal új kiküldetési időszakot indítani ugyanabba a tagállamba: ehhez főszabály szerint legalább két hónapos megszakítás szükséges.
Üzleti utak és rövid tevékenységek: várva várt kivételek az A1-eljárás alól
A módosítás egyik kifejezetten örömteli gyakorlati újítása, hogy bevezeti az „üzleti út” fogalmát, és bizonyos rövid külföldi tevékenységeket mentesít az előzetes tájékoztatási és A1 tanúsítványkérési kötelezettség alól.
Üzleti útnak minősül az időben korlátozott, a munkáltató vagy az önálló vállalkozó üzleti érdekéhez kapcsolódó tevékenység, például a részvétel:

üzleti találkozón,
konferencián,
szemináriumon,
képzésen.

Nem minősül azonban üzleti útnak:

a szolgáltatásnyújtás,
az áruszállítás.

A tervezet alapján főszabály szerint nem kellene előzetesen A1 igazolást kérelmezni:

üzleti utakra; valamint
azokra a rövid tevékenységekre, amelyek teljes időtartama egy 30 egymást követő napból álló időszakon belül nem haladja meg a három egymást követő munkanapot.

Fontos tudni azonban, hogy az építőipari tevékenységeknél a rövid időtartam önmagában nem jelent mentességet: ezekre továbbra is fennmaradna az előzetes tájékoztatási és A1 tanúsítványkérési kötelezettség.
A mentesség tehát nem automatikus minden rövid külföldi munkavégzésre. Vizsgálni kell, hogy:

a tevékenység valóban üzleti útnak minősül-e,
nem szolgáltatásnyújtásról vagy áruszállításról van-e szó,
nem tartozik-e az építőipari tevékenységek körébe.

A1 igazolás: technikai pontosítás az eljárásban
Az A1 igazolások kapcsán a módosítás inkább technikai jellegű, de a gyakorlatban kifejezetten hasznos pontosítást hozna.
Kiküldetés esetén a munkáltatónak (önálló vállalkozó esetében az érintett személynek) a következő kötelezettségei lennének a tevékenység megkezdése előtt:

jeleznie kellene a külföldi munkavégzést az illetékes intézmény felé,
kérelmeznie kellene az A1 igazolás kiállítását.

Gyakorlati jelentőség: a kiküldetés megkezdése előtt legalább az A1-kérelem benyújtásának meg kellene történnie. Ha az igazolás nem készül el azonnal, az illetékes intézmény automatikus átvételi elismervényt adna ki, amely igazolja, hogy az eljárás folyamatban van.
Nem teljes átalakítás, de érdemi változások
A tervezett módosítások tehát nem alakítják át alapjaiban a kiküldetések rendszerét, de több olyan pontosítást és új eljárási elemet vezetnek be, amelyek a gyakorlatban érdemi változást hozhatnak. A munkáltatók számára különösen az alábbi változások lehetnek meghatározók:

a három hónapos előzetes kapcsolat követelménye,
a 24 hónapos időkorlát összeszámítása,
az üzleti utakra és nagyon rövid tevékenységekre vonatkozó kivételek az A1-eljárás alól.

Érdekes lesz látni, hogy a tagállami hatóságok – köztük a magyar hatóság – milyen gyorsan és milyen gyakorlati megoldásokkal tudnak majd alkalmazkodni az új előírásokhoz.

A cikk szerzője Balog Emese, Tax Manager, a WTS Klient munkatársa.