Hírek

Releváns jogszabály:
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A sorozat előző részét itt találja.
Az adókedvezmény igénybevételének általános feltételei:

A beruházásnak meg kell felelnie a Tao. tv. 22/I. §-ában és a végrehajtási rendeletben meghatározott összes feltételnek.
Az adókedvezmény érvényesítésének egyik feltétele a beruházás üzembe helyezése.
Az adókedvezmény a beruházás/felújítás üzembe helyezésének adóévében (vagy az azt követő adóévben), illetve az említett adóévet követő öt adóévben vehető igénybe.
Az adózónak a beruházás, felújítás tervezett megkezdése előtt bejelentést kell benyújtania az adópolitikáért felelős miniszternek a végrehajtási rendelet 1. mellékletében előírt tartalommal, és meg kell tennie a kért nyilatkozatokat is. Az adókedvezmény a bejelentésben bemutatott, változatlan tartalmú tényállás esetén vehető igénybe.
Az igénybe vett adókedvezmény és más állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült, elszámolható költség 100 vagy 70 százalékát (beruházás, felújítás típusától függően), de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget (kkv-knál a 70 százalékos ráta növelhető 10 vagy 20 százalékponttal).

Megjegyezzük, hogy míg a fejlesztési adókedvezmény esetén – a jelenleg hatályos 165/2014. VII. 17-ei kormányrendelet szerint – feltétel, hogy a beruházás legalább 25 százalékban saját forrásból valósuljon meg, addig a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezménye esetén ilyen előírás nincs.
A feltételek között szerepel, hogy a beruházást üzembe kell helyezni az adókedvezmény érvényesíthetőségéhez. Megemlítendő, hogy a Tao. tv. 22/I. §-ában nevesített adókedvezménynél nincs kötelező üzemeltetési időszak (a fejlesztési adókedvezménynél találunk ilyen előírást).
Az adókedvezmény igénybevételének speciális feltételei:
Környezeti kár felszámolására (beleértve a talaj, felszíni vagy felszín alatti víz minőségének károsodását is) irányuló beruházás, felújítás, illetve leromlott állapotú természetes élőhely és ökoszisztéma rehabilitációjára irányuló beruházás, felújítás esetén:

független szakértői igazolás szükséges az ingatlan értéknövekedésére vonatkozóan;
feltétel továbbá, hogy a környezetkárosodás okozójának kiléte ne legyen megállapítható, vagy ha meg is állapítható, az említett személy ne legyen kötelezhető az okozott károsodás felszámolásával járó költségek viselésére.

Mikor nem vehető igénybe az adókedvezmény?
A kizáró okokat többféleképpen lehet csoportosítani aszerint, hogy azok az adózó személyével, vagy a beruházás, felújítás jellegével kapcsolatosak.

Az adózó személyére tekintettel fennálló kizáró okok

Idetartozik, ha az adózó az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 6. § (4a) és (4b) bekezdése alapján nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül.
Ugyancsak nem vehető igénybe az adókedvezmény, ha az adózó versenyképtelen szénbányának minősül a 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat alapján.
Szintén kizáró ok, ha az adózó végelszámolását bejelentette a bírósághoz, vagy bíróság által jogerősen elrendelt felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll.
Az adókedvezmény nem vehető igénybe abban az adóévben, amelyben az adózónál az állami adó- és vámhatóság végrehajtási eljárást indított a hatóságnál nyilvántartott adótartozás miatt (ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást). A kizáró ok nem áll fenn, ha a végrehajtási eljárást a hatóság sikerrel foganatosította vagy fizetési könnyítést engedélyezett, melynek feltételeit az adózó betartotta.
Az adókedvezmény nem vehető igénybe abban az adóévben, amelyben az adózót az állami adó- és vámhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal sújtotta, kivéve, ha a bírság mérséklésére annak okán került sor, hogy az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette.
Az adókedvezmény alkalmazását kizárja, ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.
Környezeti kár felszámolására (beleértve a talaj, felszíni vagy felszín alatti víz minőségének károsodását is) irányuló beruházás, felújítás, illetve leromlott állapotú természetes élőhely és ökoszisztéma rehabilitációjára irányuló beruházás, felújítás esetén nem veheti igénybe az adókedvezményt a környezetkárosodás okozója.

A beruházás, felújítás jellegével kapcsolatos kizáró okok

Nem vehető igénybe az adókedvezmény, ha a beruházás, felújítás

természeti katasztrófa okozta kár helyreállítására irányul;
erőmű bezárását, bányászati vagy kitermelési tevékenység megszűntetését követő kárfelszámolásra vagy rehabilitációra irányul,
a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikk (4) bekezdése szerinti kiegyenlítő intézkedés végrehajtására irányul (kivéve, ha a költség az említett kiegyenlítő intézkedés hatályának a jogi kötelezettségen túlmutató növeléséhez szükséges többletköltség).

Az együttalkalmazás tilalma
A Tao. tv. 22/I. § (14) bekezdése rögzíti, hogy ugyanazon beruházás, felújítás vonatkozásában a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezménye együttesen nem alkalmazható a társasági adóban szereplő más adókedvezménnyel. Az adózónak tehát egy adott beruházás, felújítás esetén választania kell, hogy – a feltételek telesülése esetén – a Tao. tv. 22/I. § szerinti adókedvezményt vagy másik adókedvezményt (például az energiahatékonysági célú beruházás, felújítás adókedvezményét) veszi igénybe.
Az önálló környezetvédelmi beruházásra tekintettel igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény [Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés d) pont] vonatkozásában a törvény még szigorúbban fogalmaz. Amelyik adóévben ugyanis az adózó alkalmazza a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezményét, ugyanazon adóévben nem alkalmazhatja a Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adókedvezményt és fordítva. Ennek értelmében az említett két adókedvezmény ugyanabban az adóévben nem alkalmazható még abban az esetben sem, ha különböző beruházásokról van szó.
(Folytatjuk)