A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezménye (III. rész)
Releváns jogszabály: – 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
A sorozat előző részét itt találja.
8. Az adókedvezmény igénylése iránti bejelentés
8.1. A beruházás, felújítás megkezdésének (és befejezésének) tervezett napja
Az adózónak a beruházás, felújítás megkezdésének tervezett napja előtt az adópolitikáért felelős miniszternek be kell jelentenie azokat az adatokat, amelyeket a végrehajtási rendelet előír, ellenkező esetben nem jogosult az adókedvezmény érvényesítésére. A jogszabályi megfogalmazás szerint legalább 1 nappal a beruházás, felújítás tervezett és valós megkezdését megelőzően szükséges megtenni a bejelentést.
Az adókedvezmény iránti bejelentés benyújtását követően, de a bejelentésben megjelölt időponttól eltérő dátummal megkezdett és lefolytatott beruházás nem jelenti az adókedvezményre való jogosultság elvesztését. Arra azonban figyelni kell, hogy az adózónak a beruházás, felújítás megkezdésének tervezett napjaként megjelölt napot követő két naptári éven belül meg kell kezdeni a beruházást, különben nem vehető igénybe az adókedvezmény.
A beruházás/felújítás megkezdése napjának minősül:
az építkezés kezdetének napja, vagy
a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének napja, vagy
bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást, felújítást visszafordíthatatlanná teszi (ide nem értve a földterült felvásárlását, az építésügyi hatósági engedélyek megszerzését vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítését),
azzal, hogy az említett időpontok közül a legkorábbit kell figyelembe venni.
A beruházás, felújítás befejezésének tervezett napja csupán tájékoztató adat a bejelentésben. Nem minősül a végrehajtási rendelet szerinti tényállásváltozásnak, és nem jelenti az adókedvezményre való jogosultság elvesztését, ha a beruházás, felújítás tervezett befejezésének időpontja eltér a beruházás tényleges befejezésének dátumától. A beruházás, felújítás befejezésének tényleges időpontját az üzembe helyezés, illetve az adókedvezmény alkalmazásának évére, éveire vonatkozó társaságiadó-bevallásban szükséges feltüntetni.
8.2. A bejelentés visszavonása, módosítása, illetve elbírálása
Az adózó kérheti a bejelentés visszavonását, illetve az igényelt adókedvezmény jelenértéken meghatározott összegének a csökkentését, ha a beruházás alapján adókedvezményt még nem vett igénybe.
A miniszter a bejelentést a kézhezvételtől számított 90 napon belül megvizsgálja. Amennyiben a bejelentés megfelel minden feltételnek, nyilvántartásba veszi azt. Ha a bejelentés jogosulatlan, a miniszter tájékoztatja arról az adózót. Ha a bejelentés hiányos, ennek tényéről tájékoztatja az adózót, amelynek 180 nap áll rendelkezésre a hiány pótlására.
9. A jelenérték-számítás
Az adózónak a beruházás, felújítás megkezdésének tervezett napja előtt be kell jelentenie – egyebek mellett – a beruházással kapcsolatos adatokat, ideértve az elszámolható költséggel, adókedvezményi összeggel kapcsolatos adatokat. Az adózónak ki kell számolnia
a beruházás elszámolható költségét folyó áron és jelenértéken, illetve
az adókedvezmény tervezett összegét folyó áron és jelenértéken.
A ténylegesen felmerült elszámolható költség jelenértékét a végrehajtási rendelet 2. melléklet, az adókedvezmény jelenértékét a végrehajtási rendelet 3. melléklete szerinti módszerrel kell meghatározni. Mindkét esetben a bejelentés benyújtásakor érvényes diszkont kamatlábbal szükséges számolni, amelynek használata biztosítja, hogy a jövőben megvalósuló pénzbeli műveleteket a jelenlegi értéken (jelenértéken) tudjuk figyelembe venni, azaz megtudjuk, mennyit ér egy jövőbeni pénzösszeg a jelenben, illetve egy későbbi költség mennyibe kerül most. Ehhez arra van szükség, hogy a jövőbeli pénzösszeget elosszuk a diszkont kamatlábbal.
A diszkont kamatláb a különböző években folyósított állami támogatások, illetve a több év alatt megvalósított projektek felmerült költségei jelenértékének kiszámításához használt kamatláb, amely egyenlő a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értékével.
2026. január 1-jén a diszkont kamatláb mértéke 7,46 százalék.
9.1. Az elszámolható költség jelenértékének meghatározása
Ahhoz, hogy a Tao. tv. 22/I. § szerinti adókedvezmény igénybe vehető legyen, a beruházás, felújítás elszámolható költsége jelenértékének el kell érnie a Tao. tv 22/I. § (4)-(5) bekezdésében szereplő mértéket.
Az elszámolható költség jelenértéke meghatározásának módszere a következő:
Elszámolható költség jelenértéken = Beruházás első adóévi részösszege + beruházás második adóévi részösszege/(1+diszkont kamatláb) + beruházás harmadik adóévi részösszege/(1+diszkont kamatláb)² + beruházás negyedik adóévi részösszege/(1+diszkont kamatláb)³ stb.
A beruházás első adóéveként a bejelentés benyújtásának adóévét kell figyelembe venni. A beruházási részösszegek a beruházási számla tartozik oldalán szereplő azon tételeket jelentik, amelyek az adókedvezménnyel érintett beruházáshoz kapcsolódnak. A beruházási számla tartozik oldalán szereplő tételek a folyó áron elszámolható költségek, amelyeket diszkontálni szükséges a jelenérték meghatározásához.
Az elszámolható költség (és az adókedvezmény) jelenértékének kiszámításához a bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes diszkont kamatlábat kell figyelembe venni.
Látható, hogy amennyiben a beruházást a bejelentés benyújtásának évében üzembe helyezik, az elszámolható költség folyó áras összegét nem kell diszkontálni; a beruházás első adóévi részösszege megegyezik annak jelenértékével. Az ezt követő adóévekben azonban már szükséges a diszkontálás. A számításkor a diszkont kamatlábat tizedestört alakban vesszük figyelembe akként, hogy annak értékét megnöveljük 1-gyel. Ha például a diszkont kamatláb mértéke – a 2026. január 1-jei adattal számolva – 7,46 százalék, abban az esetben (1+0,0746) 1, 0746 értékkel számolunk a diszkontálásnál a nevezőben (illetve annak második, harmadik stb. hatványával a beruházás harmadik, negyedik stb. adóévében).
Példa:
„A” társaság 2026. február 6-án bejelentést tesz 150 millió forint értékű környezeti kár felszámolására irányuló beruházásról. A beruházás tervezett ütemezése alapján az adózó a 2026. adóévben 80 millió forint, a 2027. adóévben 70 millió forint összeget számol el a beruházási számláján. A beruházás tervezett első adóévére becsült beruházási értéket nem diszkontáljuk, annak folyó ára és jelenértéke is 80 millió forint. A beruházás tervezett második adóévében az adóévi részösszeg jelenértékét a következőképpen számoljuk ki:
70 millió forint / (1+0,0746) = 65,14 millió forint.
A számítás során – mivel a beruházás tervezett második adóévéről van szó – a diszkont kamatláb első hatványát vesszük figyelembe.
(Folytatjuk.)