Hírek

Releváns jogszabályok:– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
– 2023. évi C. törvény a magyar építészetről

A cikksorozat előző részei itt olvashatók.
3. A műemlék ingatlan-beruházás, felújítás adóalap-kedvezménye

Az adóalap-kedvezmény tárgya

A társasági adó alanya csökkentheti az adózás előtti eredményét a műemlék ingatlant érintő, kulturális örökségvédelmi célú,

Szt. szerinti beruházás – ideértve a tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházást is –, illetve
Szt. szerinti felújítás

adóévi bekerülési értékének (bekerülési érték-növekményének) kétszeresével.

Elmondható tehát, hogy ha például az adózó műemlék ingatlant szerez be és újít fel, a korrekciós tétel összegét az ingatlan bekerülési értékének, illetve a felújítása érdekében végzett munkálatok értékének figyelembevételével határozhatja meg.
A beruházás fogalmát az Szt. 3. § (4) bekezdés 7. pontja, a felújítás fogalmát az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja tartalmazza. Ingatlant nyilvántartó adózónak – vagyis az adóalap-kedvezmény érvényesítésére jogosult társaságiadó-alanynak – a 2. pontban a karbantartásnál már nevesített személyek minősülnek.

Az adóalap-kedvezmény érvényesíthetősége

Az adóalap-csökkentést műemlék ingatlanra vonatkozó tárgyi eszköz beszerzés esetén a beszerzés évében és az azt követő öt adóévben – az adózó döntése szerinti részletekben – lehet érvényesíteni.
Az adóalap-csökkentést műemlék ingatlanra vonatkozó beruházás, felújítás esetén a beruházás, felújítás megkezdésének adóévétől a beruházás, illetve felújítás befejezését követő öt adóévben – az adózó döntése szerinti részletekben – lehet érvényesíteni.
Vagyis amennyiben az ingatlant érintő beruházás, felújítás nem az ingatlan beszerzés évében, hanem később történik, akkor ezen adóévtől kezdhető meg a kedvezmény érvényesítése. A kedvezmény megosztása az egyes adóévek között az adóalany döntésén alapul.
Elmondható tehát, hogy a több éven át tartó, jelentős ráfordítást igénylő – a műemlékek megóvását, felújítását célzó – tevékenységek esetén, a ráfordítások megtörténtével párhuzamosan lehetőség nyílik az adózás előtti eredmény csökkentésére (zárójelben jegyezzük meg, hogy a korábban, 2019. december 19-ig hatályos szigorúbb szabályozás szerint csak a beruházás befejezésének adóévétől kezdődően, az aktivált beruházás, felújítás tekintetében volt lehetőség a műemléki adóalap-kedvezmény érvényesítésére).

Az adóalap-kedvezmény mértéke

A kedvezmény mértéke a kulturális örökségvédelmi célú beruházás, felújítás bekerülési értékének (növekményének) a kétszerese azzal, hogy az érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke – vagyis a kedvezmény adótartalma – beruházásoként nem haladhatja megy a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Ha például egy vállalkozás értéknövelő felújítást végez egy műemléképületen, akkor a beruházás költségeinek kétszeresével csökkentheti adózás előtti eredményét, vagyis a költség háromszorosan lesz érvényesíthető: egyszer költségként és kétszer adóalap-csökkentő tételként.
Elmondható, hogy a műemlék ingatlant (ideértve annak beszerzését) érintő beruházás, felújítás kedvezményként elszámolt adóévi összege – a karbantartásra vonatkozó rendelkezésekkel ellentétben – nem arányosítandó az adózás előtti eredménnyel, azaz az adóalap-csökkentésnek az adózás előtti eredményre vetítve nincs korlátja, tehát a kedvezmény igénybevételének következtében akár jelentős összegű negatív adóalap jöhet létre.

Egyéb szabályok

Az adóalap-kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás, felújítás szabályszerű megtörténtéről és összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolás az adóévre vonatkozó társaságiadó-bevallás benyújtásakor az adózó rendelkezésére álljon. Ez utóbbi kötelezettség azonban nem vonatkozik a tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházásra.
Amint cikksorozatunk második részében már említettük, a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti két adóalap kedvezmény halmozható, együttesen is érvényesíthető ugyanazon adóév tekintetében, ugyanazon ingatlanra vonatkozóan. A kedvezmények alkalmazásának feltétele, hogy azokra ne hatósági kötelezés eredményeként kerüljön sor. Ha mégis ilyen kötelezettséggel terhelt ingatlanra kíván kedvezményt érvényesíteni, akkor fontos, hogy a korábbi tulajdonos kapcsolt vállalkozásának nem minősülő új tulajdonos újabb hatósági felszólítás nélkül vállalja a kötelezettség teljesítését.

Példa

Az adózó adóévi adózás előtti eredménye 90 millió forint. Az adózó a tulajdonát képező műemlék ingatlanon az adóévben egyrészt karbantartást végez 30 millió forint összegben, másrészt az érintett ingatlant fel is újítja 40 millió forint összegben. Az adózó

a karbantartásra tekintettel legfeljebb az adózás előtti nyeresége 50 százalékáig, vagyis legfeljebb 45 millió forintig csökkentheti adóalapját a karbantartás összegére tekintettel (mivel a 30 millió forint kevesebb a 45 millió forintnál, a feltétel teljesül),
míg a műemlék ingatlan-felújítás esetén a felújítás adóévi bekerülési értéke tárgyévi növekedésének kétszeresével csökkentheti adózás előtti eredményét, azaz jelen példa szerint 40 millió x 2 = 80 millió forint összegben.

Összesen tehát az adózó (30 millió + 80 millió) 110 millió forinttal csökkentheti adózás előtti eredményét. Az adózónak célszerű teljes mértékben felhasználnia a műemlék ingatlan karbantartása után járó adóalap-csökkentő tételt – hiszen az nem vihető át egy későbbi adóévre –, míg az ingatlan-felújításra tekintettel az adózó eldöntheti, hogy nullára lecsökkenti-e az adóalapját a kedvezmény teljes felhasználásával (és ez esetben 20 millió forint megmaradó adóalap-kedvezményt tovább vihet a későbbi adóévekre, melyet a felújítás befejezését követő öt adóévben használhat fel tetszése szerinti elosztásban, vagy azt akár át is adhatja kapcsolt vállalkozása(i) részére), vagy csak a felújítási adóalap-kedvezmény egy részét használja fel – azaz nem nullázza le teljesen az adóalapját –, és a maradék összeget tovább viszi, amelyet szintén legkésőbb a felújítás befejezését követő ötödik adóében használhat fel. De dönthet akként is, hogy az adóalap-kedvezményt, vagy annak egy részét átadja kapcsolt vállalkozása részére érvényesítésre.
(Folytatjuk)