Hírek

Releváns jogszabályok:
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
– 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
– 2023. évi C. törvény a magyar építészetről

A cikksorozat előző részei itt olvashatók.
4. Minősített többség megszerzése műemlék ingatlanvagyonnal rendelkező belföldi gazdasági társaságban
A műemlék ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant illetve helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) érintő vagyoni betét beszerzésnek minősül az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szerinti belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzése, amennyiben az adózó tulajdonába kerülő vagyoni betétek aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át és a társaság ingatlanvagyonában kizárólag műemlék ingatlan szerepel.
Amennyiben a társasági adó alanya a fent nevesített belföldi műemléki ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban szerzi meg a vagyoni betétek legalább 75 százalékát, a bekerülési érték kétszeresével csökkentheti a társasági adóalapját. Ilyen vagyoni betét beszerzése esetén bekerülési értéknek a megvásárolt vagyoni betét bekerülési értékét kell tekinteni az adózás előtti eredményt csökkentő tétel meghatározásához.

A vagyoni betétet nyilvántartó adózónak minősül a betét tulajdonosa mellett – többek között – a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan törvényi kijelölés vagy vagyonkezelési szerződés szerinti vagyonkezelője, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevő, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosa is a beszerzés adóévében és az azt követő öt adóévben.
Megjegyezzük, hogy az említett vagyoni betét megszerzése esetén az adóalap-kedvezmény érvényesíthetőségéhez hatósági igazolás beszerzésére nincs szükség.
5. Élhet-e egy alapítvány vagy egy egyesület a műemlék adóalap-kedvezménnyel?
Műemlék ingatlant nem csupán gazdasági társaságok vásárolnak meg, és újítanak fel, hanem más társaságiadó-alanyok is, például nonprofit szervezetek. Vizsgáljuk meg, hogy például egy alapítvány számára lehetőség nyílik-e az előzőekben nevesített adózás előtti eredményt csökkentő tételek érvényesítésére.
A Tao. tv. 9. § (1) bekezdése értelmében – ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősülő adózóról van szó – az alapítvány, az egyesület adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, módosítva a (2)-(5) bekezdésében foglaltakkal és figyelemmel a (6)-(9) bekezdés rendelkezéseire.
A Tao. tv. 9. § (2), (4)-(4a) bekezdései tartalmazzák az alapítvány által alkalmazható, adózás előtti eredményt csökkentő tételeket. Tekintettel arra, hogy a Tao. tv. 9. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő felsorolásban sem a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés sz) pontja, sem az ty) pontja nem szerepel, ezért az alapítvány nem jogosult arra, hogy műemlék ingatlant érintő karbantartás, vagy kulturális örökségvédelmi célú beruházás, illetve felújítás jogcímén csökkentse az adózás előtti eredményét, sem pedig arra, hogy választásának megfelelően kapcsolt vállalkozása érvényesíthesse az általa igénybe nem vett, Tao. tv. 7. § (1) bekezdés sz) illetve ty) pontja szerinti adóalap-csökkentő tételt (vagy annak egy részét) a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés x) pontja alapján.
Azonban a Tao. tv. 9. § (11) bekezdése alapján abban az adóévben, amelyben az alapítvány az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társasági adó alapja – a Tao. tv. 9. § (1)-(10) bekezdéstől eltérően – az adózás előtti eredmény, módosítva a 7-8. §-ban, a 16. §-ban, a 18. §-ban és a 28. §-ban, valamint a VII. Fejezetben foglaltakkal.
A Civil tv. 2. § 7. pontja szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele.
A fentiek értelmében amennyiben a Civil tv. szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősülő alapítványról van szó, az adózó a Tao. tv. 7. §-ban nevesített valamennyi adóalap-csökkentő tétel alkalmazására jogosult, melynek következtében – a törvényi feltételek egyidejű teljesítése esetén – a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés sz), illetve ty) pontja alapján csökkentheti az adózás előtti eredményét a műemléki ingatlan karbantartásra, beruházásra, felújításra tekintettel, illetve választása szerint alkalmazhatja a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés x) pontját is.
(Folytatjuk)