Hírek

Releváns jogszabályok:– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
– 2000. évi C. törvény a számvitelről

A cikk előző részét itt találja.
Elöljáróban megjegyezzük, hogy a kedvezményezett átalakulás során alkalmazható, illetve alkalmazandó korrekciós tételeket a Tao. tv. 16. § (2) bekezdés a) és d) pontjai tartalmazzák, azonban ezek a korrekciós tételek a jogelőd és a jogutód társaságok vonatkozásában rendelkeznek a társasági adóalap módosításának különös szabályairól. Jelen írásban a jogelőd társaság tulajdonosát érintő adózás előtti eredményt csökkentő jogcímet vizsgáljuk.
A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pont 1. alpontja szerint amennyiben a tulajdoni részesedést jelentő befektetés kedvezményezett átalakulás miatt szűnik meg, abban az esetben a kivezetett (részben kivezetett) részesedés következtében elszámolt bevételre tekintettel csökkenthető az adóalap (az elszámolt bevétel és a bekerülési érték könyv szerinti értéket meghaladó részének különbözetével).

A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pontjának alkalmazhatósága kapcsán azt kell vizsgálni, hogy a kiváláshoz kapcsolódóan a jogelőd társaságban van-e megszűnt részesedés, és annak könyv szerinti értékének arányos része kivezetésre került-e a számviteli nyilvántartásokból a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 84. § (2) bekezdés d) pontja, és a 85. § (1) bekezdés d) pontja alapján. Az Szt. hivatkozott rendelkezései szerint az átalakuló, egyesülő, szétváló társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd társaságban lévő megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének különbözetét – az eredmény függvényében – részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként, illetve részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell elszámolni.
Példa:
„A” társaságból kiválik „B” társaság. A szétválás során nem változik meg egyik társaság tulajdonosi szerkezete sem; mindkettőnek tagja egy gazdasági társaság, „C” kft. (60 %-os tulajdoni részesedéssel) és egy magánszemély (40 %-os tulajdoni részesedéssel). A kiválás során „A” társaság eszközeit és forrásait osztották el „A” és „B” társaság között.
a) Ha a kiválás során létrejövő gazdasági társaság („B”) jegyzett tőkéjét a jogelőd „A” társaság jegyzett tőkén felüli saját tőkéje terhére határozzák meg és a jogelőd „A” gazdasági társaság jegyzett tőkéje így változatlan marad, akkor a jogelőd gazdasági társaságban a tulajdonos részesedése (annak névértéke) nem változik, így a Sztv. fentiekben hivatkozott előírásai alapján nem értelmezhető a megszűnt részesedés, amelyet a kiváláshoz kapcsolódóan a tulajdonosnál ki kellene vezetni.
Amennyiben nincs megszűnő részesedés, amelyet ki kellene vezetni a könyvekből, úgy – függetlenül attól, hogy a Tao tv. 4.§ 23/a. pontja szerinti feltételek teljesülnek – nem alkalmazható a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pontja, mivel az említett jogszabályhely kivezetett (részben kivezetett) részesedés esetén teszi lehetővé az adóalap csökkentést. Ekkor, az elszámolt bevétel tekintetében egyéb csökkentő tétel alkalmazását sem teszi lehetővé a Tao. tv.
Ugyanakkor, ha a kiválás során a kiválással létrejövő gazdasági társaságban a jogelőd gazdasági társaság tulajdonosa részesedést szerez, akkor azt a tulajdonosnál – a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő, tulajdoni arányra jutó saját tőke összegében – állományba kell venni, így a tulajdonosnál a kiváláshoz kapcsolódóan csak bevétel elszámolására kerül sor. Ebben az esetben azonban a jogelőd gazdasági társaság jegyzett tőkén felüli saját tőkéjének a kiválás miatti csökkenése a tulajdonos gazdasági társaságnál a későbbiekben, az év végi értékelés során indokolhatja a részesedés utáni értékvesztés elszámolását.
b) Ha a kiválás során létrejövő gazdasági társaság („B”) jegyzett tőkéjét a jogelőd „A” társaság jegyzett tőkéjének terhére határozzák meg, vagyis van kivezetett részesedés, és a kiválás kedvezményezett átalakulásnak minősül, akkor az árfolyamnyereségként elszámolt bevétel tekintetében szóba jöhet a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) és (10) bekezdés szerinti adóalap csökkentő tétel alkalmazása.
Hangsúlyozni kell, hogy a szétválás során a tagnál keletkező árfolyamnyereség adómentessége nem végleges, a szabályozás csak az adókötelezettség halasztására ad lehetőségét. A szétválás adóévében az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg abban az adóévben növeli az adóalap megállapításakor a tag adózás előtti eredményét [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés r) pont], amelyben a szétválás révén szerzett részesedést bármilyen jogcímen kivezeti a könyveiből (pl. értékesíti, apportálja). Nem kell azonban a növelő tételt alkalmazni, ha a korábbi kedvezményezett átalakulás révén szerzett részesedés újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere miatt kerül ki a nyilvántartásból [Tao. tv. 8. § (7) bekezdés].