Hírek

Releváns jogszabály:
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

Adózók egyik kötelezettsége az adóbevallás benyújtása és az adó megfizetése. A társasági adó bevallása a társasági adókötelezettség része. A társasági adó éves elszámolású adónem, a bevallást ehhez igazodva adóévente kell megtenni. A naptári éves adózók 2025. adóévre vonatkozó társasági adóbevallási határideje az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja. Jelen cikkben a társasági adóbevallás fontosabb szabályait foglaljuk össze, röviden.
Adóalanyok, kötelezettek
A 2529 jelű nyomtatványon a 2025. évben kezdődő adóévi társasági adót, energiaellátók jövedelemadóját, innovációs járulékot, valamint a növekedési adóhitelt kell bevallani, helyesbíteni, önellenőrizni és pótolni. A bevallást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, a naptári évvel azonos, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó egyszeres, valamint kettős könyvvitelt vezető adózóknak, továbbá a csoportos társaságiadó-alanyoknak, a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvény hatálya alá tartozó energiaellátóknak, valamint közszolgáltatóknak, és a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény hatálya alá tartozó adózóknak kell benyújtaniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV). Az adóbevallási kötelezettség általános esetben minden társasági adóalanyra vonatkozik, köztük a vállalatokon kívül többek között a sajátos adóalap szerinti adózókra (például az alapítványokra, egyesületekre), a csoportos társasági adóalanyokra, az IFRS-ek szerinti adózókra és a külföldi vállalkozókra (például a fióktelepekre) is.
Az adóbevallási kötelezettség helyett egy egyszerű nyilatkozattételre (TAONY jelű bevallás) köteles az a különös adóalany (például az alapítvány, egyesület, közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, egyházi jogi személy, lakásszövetkezet), amely az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el. Nem tehetnek nyilatkozatot azok az alapítványok, közalapítványok, egyesületek és köztestületek, amelyek a vállalkozási tevékenységükből származó bevétel, vagy e tevékenységükhöz kapcsolódó költség, ráfordítás elszámolása hiányában is társaságiadó-bevallás benyújtására kötelezettek. Az adóév utolsó napján egyházi jogi személynek minősülő adózó akkor is a nyilatkozattételt nyújtja be, ha az adóévben vállalkozási tevékenységet nem folytat. Nem tehet nyilatkozatot az alapítvány és a vele azonosan adózó civil szervezet, ha az adóévben tárgyi eszközhöz kapcsolódó adóalap-módosító tétele van.
Tao bevallások, a ’29-es bevallás részei
Általános esetben a ’29 jelű bevallás az irányadó a társasági adó bevallására az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Ugyanez a határidő irányadó a számviteli beszámoló elkészítésére is, melynek adatai kiindulópontként szolgálnak a társaságiadó bevallás elkészítéséhez.
A ’29EUD jelű nyomtatványt kell benyújtaniuk azoknak az adózóknak, amelyek újonnan alakultak, és „különálló” előtársasági adóévük van (a bevallási határidő ebben az esetben 90 nap); a könyvvezetésükben devizanemet váltottak, az áttérés adóévéről; illetve a mérlegforduló napjukat megváltoztatták.
A ’71 jelű bevallást kell beadni a soron kívüli bevallási kötelezettséggel járó esetekben, így pl. végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés megindulása, befejezése esetén. Szintén ez a bevallás vonatkozik azokra az adózókra, amelyek kikerültek a társasági adó hatálya alól, aminek leggyakoribb oka a kisvállalati adóra való áttérés. Így például, ha az adózó 2026-től kisvállalatiadó-alany, akkor az utolsó társasági adóalanyiság adóévéről nem a 2529, hanem a 2571 jelű bevallás benyújtására kötelezett. További esete még a ’71 jelű bevallás benyújtásának, ha átalakulás, egyesülés, szétválás miatt – jogutódlással megszűnő adózóról van szó (pl. beolvadó társaság).
Egyes civil szervezetek, a bizalmi vagyonkezelés alapján kezelt vagyon, valamint a vagyonkezelő alapítványok a társaságiadó-bevallás helyett nyilatkozat benyújtásával is eleget tehetnek az elszámolási kötelezettségüknek. A bevallást helyettesítő nyilatkozat a ’TAONY jelű nyomtatvány, amelynek benyújtási határideje az adóbevallással azonos. A civil szervezetek közül nyilatkozattételre, azon adózók jogosultak, amelyek az adóévben vállalkozási tevékenységet nem végeztek, azzal összefüggő bevételt, költséget nem számoltak el, emellett pedig ingatlannal kapcsolatos adóalap-korrekció alkalmazására sem kötelezettek.
A 2529 jelű bevallás összesen 61 lapból áll, és az ÁNYK programban tölthető ki. A kitöltést a főlappal kell kezdeni, mely az egész bevallás szempontjából a legalapvetőbb adatokat, összefüggéseket tartalmazza. A nyilatkozati lapok (NY-01 és NY-02) alapvető fontosságúak, mert az itt tett jelölések vezérlik a további lapok működését, illetve azok megnyithatóságát is. Az’29-es adóbevallás az adózók besorolására vonatkozó azonosítással kezdődik, itt kerül jelölésre a szervezeti forma, IFRS-ek szerinti társasági adókötelezettség, csoportos társasági adóalanyiság, civil szervezeti kategória. Ezt követi a borítólap, amely az adózóról és az adókötelezettségről szóló alap információikat tartalmazza. A következő nagyobb rész a fizetendő társasági adó levezetése, amelyhez egyes adatok az azokat részletező bevallási lapokról, például az adóalap-növelő és adóalap csökkentő tételek részletes bevallása kerülnek átemelésre. A bevallás részét képezik a különféle adóalap- és adókedvezményekre előírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére szolgáló lapok. Ide tartozik többek között a csekély összegű támogatások és a fejlesztési adókedvezmény adatlapja, továbbá a kapcsolt vállalkozásnak átadott kutatás-fejlesztési és műemlék adóalap-kedvezmény nyilatkozata. Ezek a 05-lapok. A társasági adóbevallásban kell bevallani a következő előlegfizetési időszakra vonatkozó adóelőlegfizetés gyakoriságát és az adóelőleg összegét. A társasági adóbevallás szolgál a társasági adó sport- és filmcélra, rendelkező nyilatkozattal történő felajánlására is. A társasági adóbevallásban fel kell tüntetni a mérleg és az eredménykimutatás adatait, illetve egyes más pénzügyi tájékoztató adatokat is. A társasági adóbevallás záró blokkja a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő adatszolgáltatás. Azok az adózók, amelyek transzferár-adatszolgáltatásra kötelezettek, az ATP-01 és ATP-KV lapokat is kötelesek beadni (az adatszolgáltatási kötelezettség fennállását a NY-02 jelű nyilatkozati lapon, az 57. sorban kell jelölni.)
Az adóbevallást a tárgyévi szabályozáson alapulva kell elkészíteni figyelemmel az év közbeni jogszabály-módosítás hatályba lépésére, illetve az ahhoz tartozó átmeneti rendelkezésre (ha van ilyen). A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint tölti ki az adóbevallását.
Nyelv, pénznem
A társasági adóbevallást minden társasági adóalanynak magyar nyelven, forintban kell elkészíteni és benyújtani. A beszámolót, könyvvezetést a forinttól eltérő devizában készítő adózók az adóbevallási adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével számítják át forintra. A bevallást ezer forintban (bizonyos sorokban forintban) megadott adatokkal kell kitölteni, és ez abban az esetben is igaz, ha az adózó a társasági adóját – erre vonatkozó választása és bejelentése alapján – euróban vagy amerikai dollárban fizeti meg. Az így fizetett euró- vagy amerikai dollár összeg az utalással érintett bankszámla megterhelésének napja szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyammal számított forint összegben kerül jóváírásra az adózó adószámláján. Az adószámláról készült kivonaton, illetve az adószámla tételes adatainak elektronikus lekérdezése során az euróban vagy amerikai dollárban teljesített befizetés összegét és devizanemét, az alkalmazott átváltási árfolyamot, valamint az elszámolt forintösszeget is feltünteti az adóhatóság.
Határidők
A társasági adóbevallás benyújtásának határideje az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja. Ugyanezen időpontig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól igényelhető vissza az adóévre megfizetett társaságiadó-adóelőlegek összegével csökkentett társasági adó különbözete. Ugyanez a határideje a bevallást helyettesítő nyomtatvány benyújtásának is.
A csoportos társasági adóalanyok esetében a bevallási határidőhöz egy további határidő is kapcsolódik. A csoporttag az egyedi adóalapjáról adóévenként, a csoportos társaságiadó-alany adóévre vonatkozó adóbevallásának benyújtására előírt határidőt megelőző 15. napig a csoportképviselőnek nyilatkozatot tesz. Naptári éves csoportos társasági adóalany esetén a 2024. adóévre vonatkozó nyilatkozattételi határidő 2026. május 15-e.
A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a fióktelep útján végzett építkezést, szerelést is) sajátos társasági adóbevallási határidőt kell figyelembe venni. Az építési, szerelési telephelynek a társasági adókötelezettséget elsőként annak az adóévnek az adókötelezettségével egyidejűleg kell teljesítenie, amelyben az építkezés időtartama meghaladja az építkezés telephellyé minősítéséhez nemzetközi – kettős adózás elkerüléséről szóló- adózási egyezményben meghatározott időtartamot, illetve nemzetközi adózási egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a megelőző adóévre (adóévekre) utólag, a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót.
A társasági adót az adóhatóság 10032000-01076019 számú, NAV Társasági adó bevételi számlájára kell befizetni. Az IBAN szám HU57100320000107601900000000. Az adónem kódja 101.
A társasági adóbevallás szolgál két másik éves elszámolású adónem, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék bevallására is.
2429-es bevallás újdonságai

K+F adókedvezmény

2024-től két új adókedvezmény vált elérhetővé: a K+F-adókedvezmény (Tao. tv. 22/G. §), valamint a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás kedvezménye (Tao. tv. 22/H. §). A K+F-adókedvezmény az alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés 5 egymást követő adóévben felmerülő elszámolható költségeinek összességére alkalmazható – amint arra korábban utaltunk –, a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t), illetve w) pontja szerinti adóalap-csökkentő tétel helyett. A kedvezmény legfeljebb az elszámolható költség 10 százaléka, bizonyos szervezetekkel (felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet) közösen végzett K+F esetén pedig legfeljebb 500 millió forint lehet. Az elszámolható költségek a keletkezésük sorrendjében vehetők figyelembe; egy adott adóévi elszámolható költség a felmerülésének adóévében és az azt követő 3 adóévben. A K+F-kedvezmény az adóévi számított adó 100%-áig terjedhet, vagyis a többi adókedvezményt megelőzően érvényesíthető. Ha az érintett adóévi költséget az adózó az említett 1+3 adóév alatt nem tudja teljesen felhasználni, akkor a fennmaradó összeg megtérítésére válik jogosulttá (a megtérítési jogosultságot a költség felmerülésének adóévét követő harmadik adóévről szóló éves társaságiadó bevallásban kell feltüntetni, ez általános esetben első ízben majd a 2729 jelű bevallás lesz). Az új kedvezményi jogcímet a 05-01-es lap 11. sora tartalmazza. Az igénybevételhez adatszolgáltatási kötelezettség kapcsolódik, amelyet az új, 05-05-ös lapon kell teljesíteni az adóévi elszámolható költség, az adóévben újonnan keletkezett kedvezményi összeg (2024-ben e kettő megegyezik), valamint a korábban keletkezett kedvezményi összeg adóévi felhasználása (2024-ben ilyen még nem lehet) megadásával.
A 2429-es bevallás újdonsága, hogy ebben a bevallásban – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – már érvényesíteni lehet a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményét és a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezményét is, az előbbihez külön lapon adatszolgáltatás is teljesítendő. A kutatás-fejlesztéssel (K+F) összefüggő nyilatkozat az NY-02-es lap 59. sorában tehető meg.
Csekély összegű (de minimis) támogatások
A Tao. tv. biztosította adóalap-, illetve adókedvezmények egy részét az uniós szabályozás már évek óta állami támogatásnak tekinti. Erre való tekintettel az érintett kedvezményekre meghatározott közösségi rendeletek szabályait is alkalmazni kell, és azok összegéről a bevallás 02-es lapjain adatot kell szolgáltatni. Az egyik irányadó közösségi jogszabály a csekély összegű (de minimis) támogatásokról szóló rendelet. A korábbi, még 2013-bankiadott de minimis rendeletet 2024-től felváltotta egy új rendelet, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet, amelynek hatálya a 2024–2030 közötti időszakban igénybe vett támogatásokra terjed ki.
Az új de minimis rendelet több tekintetben tartalmilag is eltér a régitől: egyrészt a korábbi, 200 000 eurós keretösszeget 300 000 euróra emelte, emellett eltörölte a közúti árufuvarozási tevékenységre nézve a korábbi külön – 100 000 eurós – keretet (azaz már a közúti árufuvarozókra is az általános keretösszeg alkalmazandó). A 300 000 eurós keretösszeg az a maximális összeg jelenleg, amely adott 3 éves időszakban, de minimis támogatás jogcímén (adórendszeren kívüli, vagyis közvetlen, és adórendszeren belüli támogatásként) összesen igénybe vehető.
A Válságközlemény hatályát vesztette, azt a 2024. június 30-áig nyújtott támogatásokra lehetett alkalmazni. E jogcím megszűnésére tekintettel a 2429-es bevallás 02-es lapjáról is lekerültek a Válságközlemény 2.1. szakaszára utaló rovatok. A Válságközlemény egyetlen kedvezmény esetén maradt meg jogalapként, az ún. átmeneti fejlesztési adókedvezmény kapcsán, mivel arra a Válságközleménynek egy másik szakasza vonatkozik, amely alapján 2025. december 31-éig áll nyitva az érvényesítés lehetősége (02-03-as lap 29. sor).
Látványcsapatsport-kedvezménye
A Tao tv. 22/C. § (1) bekezdés ag) alpontja alapján újdonság, hogy a látványcsapatsportok országos szakszövetségek részére nyújtható támogatások keretei közé is bekerül a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költsége. A támogatási jogcím a közvetlen támogatásokra és az adófelajánlásra is vonatkozik. Felajánlást a bevallásban a RNYIL-01 rendelkező nyilatkozaton lehet tenni. Kiemelendő, hogy a 2429-RNYIL-01 számú lap összegszerű adatait- a 2429 bevallás egyéb lapjaitól eltérően – forintban kell feltüntetni.