Hírek

A munkáltatók által vezetett, a munkaviszony megszűnésekor a munkavállalónak kiadandó „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról”, vagy a köznyelvben elterjedt elnevezéssel élve a TB-kiskönyv, a tulajdonos biztosítási jogviszonyait, azok időtartamát, valamint a táppénzre és egyéb pénzbeli ellátásokra vonatkozó adatokat tartalmazta. A dokumentum funkciója az volt, hogy a munkavállaló egyetlen irat bemutatásával igazolni tudja korábbi biztosítási jogviszonyait, illetve, hogy a következő munkáltató ezek alapján ellenőrizhesse az ellátások megállapítása szempontjából releváns információkat.

A TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXIV. törvény azonban megszüntette ezt a papír alapú nyilvántartási formát. Ennek eredményeként 2026. január 1-jétől TB-kiskönyvet már nem kell vezetni, azaz az ilyennel nem rendelkező biztosítottak számára nem kell új TB kiskönyvet kiállítani, a már meglévő TB kiskönyvekbe nem kell újabb adatot bejegyezni. A munkáltatói oldalon ugyanakkor nem kapcsolódik külön bejelentési kötelezettség a TB kiskönyv kivezetéséhez, illetve nem kapcsolódik semmilyen átmeneti adminisztratív kötelezettség sem a változáshoz.
A módosítás hátterében az is áll, hogy a TB-kiskönyvben szereplő adatok valójában eddig is fellelhetők voltak állami nyilvántartásokban, azonban egymástól elkülönülten. A biztosítási jogviszonyokra vonatkozó adatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, míg a pénzben nyújtott egészségbiztosítási ellátások adatait a Magyar Államkincstár kezelte. A papír alapú TB-kiskönyv e két adatforrás információinak összegzésére szolgált, ami a gyakorlatban gyakran járt pontatlansággal vagy hiányos adattartalommal.
A TB-kiskönyv kivezetésével és az új E-TB-kiskönyv bevezetésével egy egységes nyilvántartás került kialakításra. Az e-TB-kiskönyv valójában nem egy újonnan kiállítandó dokumentum, hanem egy elektronikus lekérdezőfelület, amelyen keresztül a NEAK biztosít hozzáférést a társadalombiztosítási jogviszonyok és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak adataihoz. A hozzáférés azonban nem általános: kizárólag a hatósági nyilvántartásban szereplő TB kifizetőhelyek jogosultak rá, és csak az általuk foglalkoztatott, társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyek adataira terjed ki.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2026-tól a munkáltatóknak már nem kell számolniuk TB-kiskönyv átvételével, vezetésével vagy kiadásával. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapításához szükséges adatok elektronikus úton, közvetlenül a rendszerből érhetők el, az adatátadás pedig a Kincstár és az egészségbiztosítási szerv között, szabályozott módon történik. Ez a változás ugyanakkor felveti annak szükségességét, hogy a munkáltatók felülvizsgálják adatkezelési tájékoztatóik vonatkozó részeit. Amennyiben ezek korábban hivatkoztak a papíralapú dokumentumra, indokolt lehet azok aktualizálása. A tájékoztatóknak immár az e-nyilvántartásra, valamint a munkáltató és az érintett állami szervek közötti digitális adatáramlásra javasolt utalniuk, és rögzíteniük, hogy a munkáltató milyen célból fér hozzá a munkavállalók társadalombiztosítási adataihoz.
A munkáltató a neki már átadott, általa őrzött TB-kiskönyveket munkavállalóinak munkaviszonyuk végét megelőzően is kiadhatja, nem köteles ezzel megvárni a munkaviszony végét. Ennek során – történjen akár a munkaviszony végén, a többi igazolással együtt, akár azt megelőzően – a foglalkoztatónak javasolt kiemelt figyelmet fordítania az átadás megfelelő dokumentációjára. Személyes átadás esetén megfelelő átadás-átvételi elismervény aláírása, postai közlés esetén tértivevény különszolgáltatás igénybevétele célszerű. A kiadás során emellett javasolt a munkavállalót figyelmeztetni, hogy az igazolást a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 5. év végéig maga köteles megőrizni. A munkáltató maga a továbbiakban csak azon munkavállalók TB-kiskönyvét köteles őrizni, akik tekintetében annak kiadása bármely okból meghiúsult. Ebben az esetben a munkáltató a TB-kiskönyvet a munkavállalóra irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig maga köteles megőrizni [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 50/E. § (1) bek.].
Az új rendszer bevezetése tehát nem új kötelezettségeket ró a foglalkoztatókra, hanem éppen ellenkezőleg: kivált egy olyan papír alapú dokumentációt, amelynek kezelése a gyakorlatban gyakran okozott bizonytalanságot vagy hiányosságokat. A biztosítási jogviszonyok nyilvántartása továbbra is teljeskörűen biztosított, immár egységes, naprakész és elektronikusan elérhető formában.