Hírek

Releváns jogszabályok:
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

A bevételszerző tevékenység önmagában eredményezi a költségek előfordulását, megjelenését, illetve vannak olyan alapvető költségek, ráfordítások, melyek nélkül nem lehet bevételt elérni. Ezek csoportja: közvetlen anyagköltség, szállításra fordított kiadások, humánerőforrás költségei, minden, a működés során előforduló költség, cégautó költségei, hitelfelvétel és annak kamatai, utazási- és szállásköltség, telefon, rádió, internetköltségek, stb. Vannak olyan költségek, melyek egy vállalkozás működése során elengedhetetlenül felmerülnek, de nem a közvetlen költségek csoportját képezik, így pl. marketing költségek, piackutatási költség, felszerelés, minőségi irodai berendezések költsége.
Amennyiben a vállalkozás nem rendelkezik a felmerült költségről megfelelő bizonylattal, akkor azokat nem lehet a könyvelésben szerepeltetni, annak elszámolása, nem megfelelő kiállítása sérti mind az Szt., mind az adójogi előírásokat, és adott esetben akár az Art. szerinti mulasztási bírsággal is sújtható.

A Tao tv. 1. § (2) bekezdése szerint az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny elérése az egyik vagy mindkét fél számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető. Ez az elv tulajdonképpen az Art-ban rögzített rendeltetésszerű joggyakorlás-követelmény átültetését valósítja meg, mely szerint az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.
A Tao tv. 3. sz. melléklete A) része tartalmazza a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő, míg a B) rész a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat. Természetesen a felsorolás nem taxatív, a melléklet példálózva sorolja fel a leggyakrabban előforduló eshetőségeket, azonban az itt fel nem sorolt költségek, ráfordítások tekintetében is megállapítható, hogy azok a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel. A nevesítés minősítésének annyiban van jelentősége, hogy a felsorolt költségeket sem az adózó, sem az adóhatóság nem minősítheti eltérően. A nem nevesített költségek tekintetében azonban az adózónak kell bizonyítania, hogy azok a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel, a költségek minősítésénél az észszerű gazdálkodás követelményét azonban minden esetben szem előtt kell tartani, illetve figyelembe kell venni. Így – a felsorolt, illetve fel nem sorolt költségek vonatkozásában is – az adózó van abban a helyzetben, hogy az adott költségeknek, ráfordításoknak az adózás előtti eredményre gyakorolt hatását megítélje az ügylet valós gazdasági tartalma alapján.

Véglegesen átadott összegek
Visszafizetési kötelezettség nélkül adott összegek az alábbiak:
a) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a Tao tv. 22. § (1) bekezdése vagy a 22/C. § (1)–(1a) bekezdései alapján került sor [Tao tv. 3. számú melléklet B) Fejezet 15. pont];
b) az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, azzal, hogy a Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás tekintetében az adózónak nem kell az adóalap megállapítása céljából kiállított – a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt tartalmazó – igazolással rendelkeznie [Tao tv. 3. számú melléklet B) Fejezet 17. pont].
Ha az adomány átadása közhasznú szervezet, egyházi jogi személy, közérdekű kötelezettségvállalás szervezője részére történik, akkor annak érdekében, hogy a juttatás a társasági adó rendszerében a vállalkozás tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősüljön, elégséges – az előző bekezdésben – hivatkozott igazolás, és a juttatást nem terheli adókötelezettség. Az ilyen adomány összege nem csak elismert költség lehet, hanem ezen felül, a támogatott szervezettől és céltól függően, a Tao tv. 7. § (1) bekezdés z) pontja és (7) bekezdése alapján – az ott ismertetett feltételekkel – az adózás előtti eredmény csökkentésére is lehetősége van az adózónak. A Tao tv. 4. § 1/a. pontjában foglaltak szerint adománynak a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke tekinthető, feltéve, hogy az nem jelent a Tao tv-ben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának (nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás).
Abban az esetben, ha a támogatott szervezet nem felel meg Tao tv. 3. számú melléklet B) Fejezet 17. pont feltételeinek, akkor az igazolás nem elégséges a társaságiadó-kötelezettség alóli mentesüléshez, hanem az igazolásnak tartalmilag meg kell felelnie a Tao tv. 3. számú melléklet A) Fejezet 13. pont előírásainak. Ezen igazolás hiányában az adott juttatás nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül.
c) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy annak átadása, nyújtása jogszabályon alapul, ideértve a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 142. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetést is az arra kötelezett elosztónál [Tao tv. 3. számú melléklet B) Fejezet 19. pont];
d) felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek, illetve annak fenntartójának visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke [Tao tv. 3. számú melléklet B) Fejezet 23. pont];
e) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak alapításkor vagy csatlakozáskor rendelt vagyon átadása kapcsán az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeg, továbbá visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ideértve, ha a közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány részére a vagyont, juttatást, átadást, szolgáltatást nem az alapító, csatlakozó, hanem harmadik személy juttatja, és harmadik személy juttatását az alapító, csatlakozó sajátjának ismeri el [Tao tv. 3. számú melléklet B) Fejezet 25. pont].
Le nem vonható áfa
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az előzetesen felszámított, de az Áfa tv. szerint le nem vonható általános forgalmi adó, feltéve, hogy a vállalkozás érdekében felmerült költséghez, ráfordításhoz kapcsolódik [Tao tv. 3. számú melléklet B) Fejezet 4. pont]. Az Áfa tv. 120. §-a általános szabályként kimondja, hogy a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás előzetes forgalmi adója olyan mértékben helyezhető levonásba, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja. Különös előírásként a törvény (Áfa tv. 124. §) megtiltja bizonyos termékek, szolgáltatások előzetesen felszámított forgalmi adójának levonásba helyezését.