Hírek

Releváns jogszabályok:
– 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról

Az adózói kötelezettségek közé tartozik:
– együttműködési kötelezettség, a helyszíni ellenőrzés feltételeinek biztosítása;
– iratok rendelkezésre bocsátása, a szükséges felvilágosítás megadása;
– adómentesség, adókedvezmény igazolása.
Az együttműködés az adózók legjelentősebb kötelezettsége, amelynek megszegése esetén az adózó eljárási bírsággal sújtható, feltéve, ha igazolható, hogy magatartásával az ellenőrzés lefolytatását akadályozta. Az Air. 69. § (3) bekezdése értelmében az ellenőrzés akadályozása a megjelenési, iratpótlási kötelezettség elmulasztásával, a valótlan tartalmú nyilatkozat megtételével is megvalósulhat.
A megjelenési kötelezettség elmulasztását taglaló Kúria által hozott döntés szerint az akadályozás önmagában a megjelenési kötelezettség elmulasztásával bekövetkezett, ezáltal az eljárási bírság kiszabásának jogalapja fennállt. Az ellenőrzés akadályozásának megállapítása szempontjából irreleváns, hogy az ellenőrzés eredményéhez képest az idézett személy nyilatkozatának mi a jelentősége, miként az is, hogy az adóhatóság egy későbbi időpontban meghallgatta a felperest. A szabályszerű idézés közlésével beáll a megjelenési kötelezettség, az nem szűnik meg az írásbeli nyilatkozat iránti igény kifejezésével (Kfv.I.35.470/2020/8.). Az adóhatósági kötelezés nem teljesítésével bekövetkező kötelezettségszegés minden olyan esetben szankcionálható, amikor a mulasztás igazolható kimentésére nem kerül sor, ezzel is hangsúlyozva az együttműködés teljesítésének fontosságát.
Az eljárást sokféleképpen lehet akadályozni, az Air. csak a gyakorlatban legtöbbször előforduló eseteket hozza példaként [Air. 69. § (3) bekezdés]. Ilyen magatartás:
a) a megjelenési kötelezettség elmulasztása;
b) a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása;
c) a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása vagy jogosulatlan megtagadása, valótlan tartalmú nyilatkozat megtétele;
d) az iratrendezési, iratpótlási kötelezettség elmulasztása.
Az irat az egyik legfontosabb bizonyítási eszköz, a vizsgált időszaki iratanyag bemutatására kötelezés minden ellenőrzés kiindulópontja, a revízió elsődlegesen ugyanis okirati bizonyítást folytat le.
Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, az adóhatóság kötelezi, hogy a megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg [Air. 54. § (1) bekezdés].
Ha az idézett személy
a) a szabályszerű idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki, illetve utólag nem igazolja megfelelően; vagy
b) az idézésre meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki,
az eljárás akadályozása miatt eljárási bírsággal sújtható.
A bírósági gyakorlat rámutatott arra, hogy a meg nem jelenés és az ellenőrzés akadályozása nem két külön feltétel. A megjelenési kötelezettség elmulasztása már önmagában az ellenőrzés akadályozásának minősül, nem kell vizsgálni, hogy az adózó meg nem jelenésével mennyiben akadályozta az ellenőrzést (Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.065/2011/6.). Önmagában a megjelenési kötelezettség elmulasztásával bekövetkezik az ellenőrzés akadályozása, szükségtelen bizonyítani és hivatkozni más olyan tényt, amely az ellenőrzés akadályozását támasztja alá. A Kúria szerint irreleváns az ellenőrzés akadályozásának megállapítása szempontjából, hogy az ellenőrzés eredményéhez képest az idézett személy nyilatkozatának mi lehet vagy lesz a jelentősége. Nem releváns az sem, hogy az adóhatóság egy későbbi időpontban meghallgatta az érintettet, mert az ellenőrzés akadályozása már akkor bekövetkezett, amikor az idézett személy nem jelent meg a megadott időpontban, és távolmaradását alapos okkal nem mentette ki (Kúria Kfv.I.35.470/2020/8., Kfv.I.35.076/2021/12.).
A Kúria szerint nem az együttműködési kötelezettség körében elvárható magatartást tanúsítja a megjelenésre kötelezett személy, ha távolmaradását előzetesen – bár megtehetné – nem jelenti be, hanem megvárja, hogy az idézések időpontjai elteljenek, és csak azt követően nyújt be igazolási kérelmet. Az együttműködési kötelezettség megsértésének jogkövetkezményei alól ilyen esetben az sem mentesíti, hogy az igazolási kérelemben újabb időpont megjelölését kéri (Kúria Kfv.I.35.827/2012/5., Debreceni Törvényszék 9.K.30.260/2012/8.).
Nem értékelhető kimentési okként, a távolmaradás indokaként, hogy az idézett személy véleménye szerint az ellenőrzés az ő megjelenése nélkül is lefolytatható. Az sem fogadható el kimentésként, hogy az adóhatósággal szembeni perben állását az adózó akadályoztatásnak tekinti (Kúria Kfv.V.35.104/2013/6.).
Eltérő szankciót eredményez az iratok ellenőrzésre alkalmatlan állapotban történő benyújtása, vagyis amikor az adózó által átadott dokumentumok olyan mértékben rongálódtak vagy szennyezettek, ami alkalmatlanná teszi azokat az ellenőrzésre. Ez az adózói magatartás az Art. alapján szankcionálandó, mivel az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásával esik egy tekintet alá. A jogalkalmazás során az adózók iratpótlásra kötelezése kapcsán többször előfordul a bemutatás és a rendelkezésre bocsátás fogalmának szinonímaként történő használata, annak ellenére, hogy azokhoz más-más tartalom kapcsolható.
A bemutatást az Art. 78. § (2) bekezdése szabályozza, amely az irat adóhatóság általi megismerését hivatott biztosítani, az ugyanakkor nem jelenti a dokumentumok birtokba vételét, bevonását. Ezzel szemben a rendelkezésre bocsátás már azt a jelentést hordozza, hogy az iratok az adózótól az adóhatóság birtokába kerülnek. A pontos fogalomhasználatnak elsősorban a papír alapú iratok esetében van jelentősége, ilyenkor célszerű mindig tisztázni, hogy az adóhatósági megfogalmazás pontosan milyen elvárásnak feleltethető meg.
Ha az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével kötelezheti az adózót, hogy iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetve javítsa (Air. 104. §). Ennek elmulasztása az eljárás akadályozásának minősül.
Az, hogy mely iratok szükségesek az ellenőrzés lefolytatásához, az adóhatóság döntésétől függ; az adózó nem válogathat a tekintetben, hogy a kért iratok közül melyiket adja át. Egy meglévő irat átadását arra hivatkozással sem tagadhatja meg, hogy egyébként nem lett volna köteles azt megőrizni. Azzal az indokkal sem tagadható meg az irat átadása, hogy az adózó ezzel azt szeretné elkerülni, hogy az adóhatóság esetleg téves következtetéseket vonjon le (Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.015/2011/4.). Az iratok átadásának megtagadására nem szolgál alapul kimentésként az az indok, hogy az adózó korábban, az új eljárást megelőző eljárásban már rendelkezésre bocsátotta az adott iratokat, ha az adóhatóság a korábban átvett iratokat hiánytalanul visszaszolgáltatta (Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.493/2007/6.). Ha pedig az adózó arra hivatkozik, hogy a könyvelőnél rendelkezésre állnak bizonyos dokumentumok, az együttműködési kötelezettségének azzal tesz eleget, ha ezeket ő nyújtja be az adóhatóságnak, és nem csupán tájékoztatja erről az adóhatóságot, kérve, hogy a könyvelőt ez utóbbi keresse meg (Kúria Kfv.I.35.566/2019/10.).
„Alkalmatlan” iratokkal a mulasztási bírságok között is találkozunk: az Art. 228. § (2) bekezdése alapján 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha iratait az ellenőrzés lefolytatására alkalmatlan állapotban nyújtja be. Felmerül a kérdés, hogy ez mennyiben más, mint amire az Air. 104. §-a azt mondja, hogy „az adókötelezettség megállapítására alkalmatlan”. A NAV a két eset között az alábbiak szerint tesz különbséget. Ha az adózó ellenőrzés során benyújtott iratai azért nem megfelelőek az ellenőrzés számára, mert átláthatatlanok vagy jelentős mértékben rendezetlenek, akkor az Air. 104. §-a alapján iratrendezésre történő felszólításnak van helye, és ha az adózó ennek nem tesz eleget, akkor eljárási bírság szabható ki. Az Art. 228. § (2) bekezdése pedig arra az esetre vonatkozik, amikor az adózó átadott iratainak nem az átláthatatlanság vagy a rendezetlenség a problémája, hanem például rongálódás vagy szennyezettség miatt vannak olyan állapotban, ami alkalmatlanná teszi azokat az ellenőrzésre. Ezért tekinti a jogalkotó ezt az esetkört az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásával egyenértékűnek, hiszen a jogsértés már az ellenőrzés megindulása előtt bekövetkezett, a következménye pedig lényegében ugyanaz, mintha az adózó nem őrizte volna meg az iratait.
Az Air. 98. § (1) bekezdésében szabályozott felvilágosításadás szintén az együttműködési kötelezettség részének tekinthető, azt ugyanakkor élesen el kell választani a nyilatkozattételtől. Az adózó ugyanis az adóhatóság felhívására felvilágosítást adni köteles, de a nyilatkozattétel az Air. 59. §-ából kiindulva csupán a joga, annak megtételére nem kötelezhető. Ez a kötelezettség főként technikai jellegű felvilágosításadásként értelmezhető, mint például, hogy hol találhatók az adózó iratai, mi az adózó üzletének nyitvatartási ideje, hogy érhető el az adózó könyvelője. Az adózásra vonatkozó kérdések már nyilatkozattételre felhívásnak minősülnek, amelyekre az adózó részéről a válaszadás megtagadható.