Hírek

Releváns jogszabályok:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
– 2000. évi C. törvény a számvitelről
– 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

Amiből a NAV dolgozik a különféle ellenőrzések során :
1. Valós idejű, saját „bekötött” rendszerek (Kontrolladatok)
A gazdaság fehérítése érdekében a NAV a legfontosabb információkat másodpercre pontosan, a saját rendszereiből nyeri:
· Online Számla rendszer: A belföldi számlázási adatok azonnal beérkeznek, ami lehetővé teszi a fiktív számlázási láncolatok, az áfacsalások és a bevallást be nem nyújtók azonnali kiszűrését.
· Online pénztárgépek (és az új e-pénztárgépek): A kiskereskedelmi forgalom, a napi szintű értékesítési és nyugtaadatok folyamatosan érkeznek az adóhatósághoz.
· EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer): A kockázatos áruk közúti fuvarozását követik nyomon vele, amit sok esetben a hazai útdíjfizetési kamerarendszerek adataival is összekapcsolnak.
· Automataberendezések (AFE): A kezelőszemélyzet nélküli étel- és italautomatákba épített felügyeleti egységek is folyamatosan küldik a forgalmi adatokat.
2. Ágazatspecifikus hazai rendszerek
· NTAK (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ): A szálláshelyek, vendéglátóüzletek, közfürdők és turisztikai attrakciók napi forgalmi és regisztrációs adatait látja benne a NAV, amiből könnyen azonosítják például a feketén működő szálláshely-hirdetőket.
· Üvegkapu (Építőipari Monitoring Rendszer): Az építkezéseken dolgozók valós idejű be- és kilépési adatait rögzíti, ami a NAV egyik legerősebb fegyvere az építőipari feketemunka kiszűrésére.
3. Társhatóságoktól és intézményektől érkező adatok (Adatszolgáltatások)
A törvény (Art.) szigorúan előírja más szervek számára is a folyamatos adatátadást a NAV felé. Ezek a legfontosabbak:
· Ingatlan-nyilvántartás (Földhivatal): Elektronikus úton, naprakészen érkeznek az adatok az ingatlanok és telkek eladásáról, a vagyonszerzésről és a szerződéses értékekről.
· Pénzügyi intézmények és bankok: A bankok adatot szolgáltatnak a pénzforgalmi számlák megnyitásáról, a befektetési szolgáltatók pedig az értékpapír-ügyletekről és tranzakciókról.
· Közúti közlekedési nyilvántartás: A gépjárművek tulajdonjogi, műszaki és üzembentartói adatai.
· Személyiadat- és lakcímnyilvántartás, Cégbírósági adatok.
· Építésügyi hatóságok: A kiadott használatbavételi engedélyek adatai.
4. Nemzetközi, határon átnyúló adatbázisok
A digitalizáció és a globalizáció miatt a külföldi adóelkerülés feltárására a NAV már nemzetközi hálózatokra is támaszkodik:
· DAC7 irányelv szerinti adatok: A hazai és külföldi digitális platformok (pl. online piacterek, szállásmegosztók, fuvarmegosztók) üzemeltetői kötelezően adatot szolgáltatnak a felületükön pénzt keresőkről.
· CESOP: Az e-kereskedelem ellenőrzésére szolgál; a fizetési szolgáltatók negyedévente küldik a határon átnyúló (EU-s és harmadik országbeli) elektronikus fizetési tranzakciók adatait.
· DAC2 / CRS: Külföldi bankoktól és pénzügyi intézményektől érkező automatikus információcsere a magyar állampolgárok külföldi értékpapírszámláiról, kamat- és osztalékjövedelmeiről.
· CbCR (Országonkénti jelentések): A multinacionális cégcsoportok transzferárazásának és nyereség-átcsoportosításának ellenőrzését segítő globális adatbázis.
· Külső nemzetközi adatbázisok: A transzferár-ellenőrzéseknél a revizorok olyan globális pénzügyi adatbázisokat is használnak a cégek összehasonlítására, mint az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) vagy a Standard & Poor’s adatai.
5. Belső elemzések és a nyilvánosság
· Becslési adatbázis: A NAV a korábbi ellenőrzéseinek több évtizedes tapasztalataiból épített egy saját adatbázist, amely területi és ágazati bontásban (pl. egy sarki zöldségesre vagy egy autószerelőre vetítve) tartalmazza a reális forgalmi, létszám- és haszonkulcs-adatokat. Ezt folyamatosan frissítik a KSH hivatalos adataival is.
· Kapcsolati hálók: A kockázatelemzés során a NAV vizsgálja az újonnan alakult cégek tulajdonosainak és ügyvezetőinek korábbi „adózói múltját” is.
· Nyilvános adatok: A revizorok figyelembe veszik az interneten, a közösségi médiában (influenszereknél) és a nyilvános e-beszámolókban fellelhető információkat is.

Az adóellenőrzések során az adóhatóság és az adózók álláspontja gyakran ütközik, ami sok esetben a bíróságokon dől el. Az alábbiakban olyan, a Kúria által tárgyalt jogesetet mutatunk be kérdés-válasz formájában, amelyek jól szemléltetik, mire érdemes figyelniük a vállalkozásoknak egy-egy eljárás során.
A kiutalási határidő és az ellenőrzési határidő kapcsolata
Tényállás: Egy cég egy tranzakció keretében – fizikai áruátvétel nélkül, papíron – átvette egy benzinkút árukészletét, és a kapott számla áfatartalmát (több millió forintot) visszaigényelte a bevallásában. Az adóhatóság kiutalás előtti adóellenőrzést rendelt el, amelynek határidejét jogszerűen meghosszabbította. Az ellenőrzés jóval meghaladta az áfa kiutalására nyitva álló 75 napos törvényi határidőt. Az adózó szerint az ellenőrzés emiatt érvénytelen. Kérdés: Jogsértő-e az adóhatóság eljárása, ha a kiutalás előtti adóellenőrzést nem fejezi be a költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló 75 napos határidőn belül? Válasz: Nem. A költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó eljárás és a kiutalás előtti adóellenőrzés két külön jogintézmény, önálló határidőkkel és eltérő szankciókkal. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint az adóellenőrzés végső időpontjának igazodnia kellene a
kiutalás időpontjához. Az adózó jogszabálysértése nem korlátozhatja az adóhatóság ellenőrzési jogosultságát. (Kúria Kfv.VI.35.036/2023/7.)
A kérelem és az adóbevallás nem ugyanaz (Jogvesztő határidő)
Tényállás: Egy társaság a társaságiadó-bevallásában bejelölte, hogy a minimumadó helyett az általános szabályok szerint szeretné megállapítani az adóját. Ehhez a törvény szerint egy külön kérelmet kellett volna benyújtani a bevallással egyidejűleg. A bevallást határidőben benyújtották, de magát a kérelmet elfelejtették csatolni, és azt csak 24 órával később, másnap pótolták. Az adóhatóság elkésettség miatt elutasította a kérelmet. Kérdés: Elfogadható-e egy kérelem, ha azt egy nappal késve nyújtják be, de az adózó szándéka az időben beadott adóbevallásból egyértelműen kiderült? Válasz: Nem. A Kúria döntése alapján a bevallás és a kérelem két eltérő jogintézmény. A törvény a kérelem benyújtására jogvesztő határidőt (az adóbevallás benyújtásának napját) állapított meg. A határidő elmulasztása esetén a kérelem elkésettnek minősül, és a törvényi egyidejűségi feltételt nem pótolhatja semmilyen alapelv vagy a szándék vizsgálata. (Kúria Kfv.V.35.345/2022/7.)
Iratbetekintés korlátozása a kapcsolódó vizsgálatoknál
Tényállás: Az adóhatóság egy adóellenőrzés során 16 partnercégnél folytatott le úgynevezett kapcsolódó vizsgálatot. Amikor a vizsgált adózó (felperes) kérte, hogy tekintsen be ezekbe a kapcsolódó iratokba, a hivatal egy részüket megmutatta, más részüket viszont belső hivatali titokra (döntés-előkészítő irat) hivatkozva megtagadta. Az elutasító végzésben az adóhatóság csupán belső iktatási kódokat (DOKU rendszer) sorolt fel az iratok megnevezéseként. Kérdés: Megtagadhatja-e az adóhatóság az iratbetekintést a kapcsolódó vizsgálatok anyagába úgy, hogy kizárólag belső iratkódokra hivatkozik? Válasz: Nem. Az adózó védelemhez való joga megköveteli, hogy megismerhesse azokat a bizonyítékokat, amelyeket a hatóság az eljárás során feltárt. Az iratbetekintést korlátozó végzésben pontosan, beazonosíthatóan meg kell nevezni az iratokat és a megtagadás konkrét okát. A puszta belső iktatási kódok használata jogsértő, mert az adózó (és a bíróság) így nem tudja ellenőrizni, hogy az irat valóban a korlátozás hatálya alá esik-e. (Kúria Kfv.V.35.275/2021/4.)
Kinek adható át a megbízólevél? (A be nem jegyzett ügyvezető)
Tényállás: Egy gazdasági társaságnál adóellenőrzés indult. Az ellenőrzésről szóló megbízólevelet egy olyan személy vette át, aki az üzletrészt már megvásárolta és akit ügyvezetővé választottak, de a cégjegyzékbe még nem jegyeztették be törvényes képviselőként, mert a változásbejegyzési kérelmet elmulasztották benyújtani a cégbírósághoz. Kérdés: Jogszerűen indult-e meg az ellenőrzés, ha a megbízólevelet nem a cégnyilvántartásban szereplő, hivatalosan bejegyzett képviselő kapta meg? Válasz: Igen. A Kúria szerint az a személy, aki a társaságot ténylegesen megvásárolta és az ügyvezetői tisztséget elfogadta, a megbízólevél átvételére jogosult és köteles volt. Az adózó a saját mulasztásából (a cégbírósági bejegyzés elmaradásából) származó hiányosságra nem hivatkozhat előnyök szerzése, vagy az adóellenőrzés érvénytelenítése céljából. (Kúria Kfv.V.35.351/2019/4.)
A jegyzőkönyv és a mellékletek elválaszthatatlansága
Tényállás: Egy adózó egy operatív ellenőrzés után adatmásolatot kért az adóhatóságtól a készült jegyzőkönyvekről „teljes terjedelemben”. A hatóság a kérelemnek helyt adva a jegyzőkönyveket és az azokhoz tartozó összes mellékletet lemásolta (197 oldal terjedelemben), majd erre 20.000 forint másolati illetéket szabott ki. Az adózó vitatta az összeget, arra hivatkozva, hogy ő csak a jegyzőkönyvet kérte, a mellékleteket nem. Kérdés: Elválasztható-e a jegyzőkönyv az ahhoz tartozó mellékletektől iratmásolat igénylése esetén? Válasz: Nem. A Kúria kimondta, hogy az adóhatóság köteles a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni minden olyan iratot, amelyre a megállapításait alapozta. A jegyzőkönyvet és annak mellékleteit egy egységként kell kezelni, azokat szétválasztani nem lehet. A „teljes terjedelemben” kért másolat kiadása a mellékletekkel együtt, és a hozzá kapcsolódó illeték kiszabása jogszerű volt. (Kúria Kfv.I.35.046/2021/14.)
Szerző: dr. Veress Júlia
Kép: https://unsplash.com/