Hírek

1. Bevezető gondolatok
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) jogszabályban deklarált feladata a központi költségvetés bevételi előirányzatainak hatékonyabb és gazdaságosabb teljesítése, az államháztartási érdekek hatékonyabb érvényesítése, amelynek révén az adópolitika végrehajtásának egyik legfőbb szereplőjének tekinthető. Elvitathatatlan a szerepe az államot megillető bevételek biztosítása, a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása, a gazdaság és gazdasági életben résztvevő tisztességes szereplők helyzetbe hozása, ezáltal a versenyképesség növelése, továbbá a társadalom adómoráljának javítása tekintetében. Az összetett feladatok ellátása egy összetett szervezetet igényel, ahol szerteágazó és sokszínű tevékenységvégzés zajlik állandó szakmaiság és folyamatos megújulás mellett.
Az adójogszabályok az adózók részére főszabályként az önadózást írják elő, azaz az adózók az adóztatás alá eső tevékenységük, illetve jövedelmük után az adókötelezettséget önállóan teljesítik, maguk állapítják meg az adót, készítik el a bevallásukat és teljesítik adófizetési kötelezettségüket. Mindehhez az adóhatóság többféle segítséget nyújt: a NAV honlapja (www.nav.gov.hu) nem egy klasszikus ügyintézési felület, hanem az információmegjelenítés platformja. A hivatal ezen a – reményeink szerint kényelmesen használható és jól működő – kommunikációs csatornán keresztül osztja meg az adózással, vámügyekkel és kapcsolódó területekkel kapcsolatos információkat, legjobb és legfontosabb forrásként hasznára válva a különböző adózói köröknek, illetve könyvelő- és adótanácsadó irodáknak. Számos digitális fejlesztés is az adózók rendelkezésére áll, például a NAV Ügyfélportálja (ÜPO), az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA), valamint az eSZJA-, eÁFA-felületek, amelyek a korszerű adókötelezettség-teljesítés céljából készültek.
Közel 10 év telt el azóta, hogy az adózók frontális formában, az ellenőrzés révén is találkozhatnak egy más típusú segítséggel, az adóhatóság támogató, szolgáltató arcával. A támogató eljárások bevezetésének célja az volt, hogy azokat az adózókat, akik elenyésző súlyú hibát vétettek – amely az adóteljesítményükhöz képest sem kirívó –, alapvetően jogkövetők, és a hiba nem szándékos magatartás eredménye, segítse az adókötelezettségek helyes teljesítésében. E „szolgáltatás” idén is folytatódik: támogató eljárások várhatók többek között a 2023. évi 23AEOI nyomtatvány útján teljesített adatszolgáltatás, valamint a mögöttes átvilágítási eljárás megfelelősége, a nemzetközi adóügyi automatikus információk adatai alapján rendelkezésre álló pénzügyi számla információk és jövedelemadatok hasznosítása témákban; továbbá megkeresheti az adóhatóság az önkéntes kölcsönös biztosítópénztártól egyéb jövedelmet szerző vagy a nyugdíjbiztosítási szerződést megszüntető adózókat, akik helytelenül vagy nem teljesítették adókötelezettségüket. Az egyszerűsített formában foglalkoztatottak között nem ismert, hogy a mentesített összeg feletti jövedelmek után bevallási és befizetési kötelezettség keletkezik, így ebben a témában is várható támogató eljárás. A támogató eljárásban való részvétel továbbra is önkéntes.
Kötelező a részvétel azonban a 2025-ben bevezetett új adategyeztetési eljárásban, amely gyakorlatilag szintén szolgáltatásként értelmezhető. A NAV, ha elemzései során eltérést észlel, felszólítja az adózót az adateltérés tisztázására, ha kell, a javításra. Fontos megjegyezni, hogy ez nem ellenőrzési eljárás. Az eltérés érintheti az adózók által teljesített bevallásokat, adatszolgáltatásokat, de előfordulhat, hogy az anomália megszüntetéséhez szükséges a kapcsolatfelvétel a szerződéses partnerrel.
Az eljárás kimenetele kétféle lehet: lezárul a folyamat, ha az adateltérés tisztázható, és az adózó korrigálja hibáját. Ha a kapcsolatfelvétel meghiúsul, vagy a szabálytalanság fennmarad, akkor a következő kapcsolatfelvétel várhatóan már az ellenőrzési szakterület részéről fog érkezni. Ez az eljárás is hasonlít a hivatal alapvető kétarcúságához: a jogkövető adózóknak segítség, míg az adóhivatalt megtéveszteni próbálóknak lebukás, amely szankciót és erősebb eljárástípust von maga után.
Az előzőekben bemutatott szolgáltató adóhatósággal egész biztosan nem, helyette az ellenőrzési szakterület megszólításával fognak találkozni azok, akik az adókötelezettségüket szándékosan vagy rendszeresnek mondható jelleggel nem teljesítik vagy nem helyesen teljesítik vagy direkt csalárd céllal működnek. Ebben az ellenőrző és adott esetben büntető szerepben az adóhatóság feladata az adózók ellenőrzése, a szabályszegések kiszűrése és az adócsalások feltárása. A NAV erőteljesen fellép a jogszabályok megsértése ellen, figyelmeztetéseket adhat, bírságot szabhat ki vagy akár büntetőeljárást kezdeményezhet. A cél az adóelkerülés és csalások megelőzése, valamint a költségvetés védelme.
Ez a kétféle szerep kiegészíti egymást, amely az ellenőrzési tevékenység megválasztása során is lekövethető. A hatósági fellépés a jogkövetési hajlandóságához igazodik: ahol elegendő, ott csak adategyeztetést folytat vagy támogató eljárást alkalmaz a hivatal, ahol viszont az adózó életútja alapján komolyabb beavatkozás kell, vagy csalárd magatartást azonosít, ott a törvény legteljesebb szigorával – ellenőrzéssel, szankciókkal – lép fel.
2. A jó minőségű adatok szerepe a kiválasztásban
A közel valós idejű adatok immár lehetővé teszik, hogy az adóhatóság megismerje az adózók gazdasági kapcsolatrendszerét, az adózók valós idejű tényleges gazdasági tevékenységét, amely kellő alapot nyújt a gyors reagálásra. A NAV ellenőrzési eljárásait kockázatelemzési tevékenység előzi meg. Ez a terület alkalmazkodik a leglátványosabban a digitális világ változásához, kihívásaihoz. Ez amiatt is elengedhetetlen, mivel ez esetben is igaz a mondás, hogy aki lemarad, az kimarad: fejlesztések nélkül átugorhatatlan lesz a szakadék, ami a digitális gazdaság csalárd szereplői és az adóigazgatás, végső soron az állam között keletkezik.
Jogalkotói felhatalmazás alapján a NAV évek óta építi és fejleszti adattárházát, amelyet elemzésre, kiválasztási feladatokra, legújabban kutatásokra használ. Emiatt elengedhetetlen az adatok folyamatos vizsgálata, a helytelen adatszolgáltatások, rendszerszintű hibák kiszűrése, javítása, a valós eltérésekből, adatokból a csalárd adózói magatartások azonosítása, a láncolatok feltárása. Az adathasznosítás évről évre újabb szinteket lép, amikor a hivatal a már bevált, rendszeresen használt megoldásokon túl a rendelkezésre álló, több hazai és nemzetközi adatszolgáltatásból származó adatokkal újabb elemzési és ellenőrzési feladatokat azonosít. A NAV a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket is felhasználja munkája során. A hatékony felhasználáshoz azonban elengedhetetlen, hogy az adat alapú rendszerek tartalmilag helyes és összefüggéseiben konzisztens adatokat tartalmazzanak. Ez szintén két irányban előnyös: egyrészről kedvező az adózóknak, mivel a visszamutatott adatok – például az eÁFA-ban, eSZJA-ban – jó minőségűek; és hasznos a kiválasztási és ellenőrzési tevékenység miatt is, mivel olyan adateltéréséket – akár csalárd magatartásokat – is lelepleznek, amelyek pusztán az adózói bevallások elemzése során nem buknának ki. A hibátlan adatok elérését szolgálja a fentebb már bemutatott adategyeztetési eljárás is.
3. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos tervek
Az általánosforgalmiadó-kötelezettségek teljesítésének figyelésére évek óta (fel)használja a NAV az Online Számla rendszer, az online pénztárgépek, a kezelőszemélyzet nélküli automaták, az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszerből (a továbbiakban: EKÁER), továbbá a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtól (a továbbiakban: NTAK) érkező adatokat. Ezeket összeveti a bevallásból, a belföldi összesítő jelentés vevő oldali kontrolladataiból és egyéb adatszolgáltatásokból rendelkezésre álló adatokkal és eltérés esetén elemzést végez. Ezek alapján rendel el a hivatal akár helyszíni ellenőrzést a számla- és nyugtakibocsátási, valamint a foglalkoztatotti bejelentések kontrolljára; de gyakran előfordul, hogy az online számlaadatok elemzése alapján a kibocsátott számlák ellenére az adóbevallási kötelezettségeiket nem teljesítők, a bevallást nullás adattartalommal benyújtó adózók, illetve vélhetően fiktív számlát befogadók ellenőrzésre történő kiválasztása történik meg; valamint a számlázási láncok feltárása is gyakori. Jellemzően számlázási láncolatokon keresztül fogadják be a fiktív számlákat a haszonhúzó társaságok, ezért kiemelt hangsúlyt kell fektetni a bevallást mulasztó társaságok, illetve a frissen alakult, de 1 éven belül nagy forgalmat generáló társaságok soron kívüli kiszűrésére és vizsgálatára, a csalárd tevékenység folytatásának megakadályozására. Ezen társaságok online számlaadataiból kiindulva szükséges a kockázatelemzés során a számlázási lánc feltárása, a csatorna és haszonhúzó társaságok ellenőrzése.
Az áru útjának nyomon követése akár a közösségi kereskedelem kapcsán is hasznos lehet, mivel így kerül(het)nek látótérbe a kockázatot jelentő első belföldi és a Közösség más tagállamába történő értékesítések.
A szálláshely-szolgáltatókról, a vendéglátó üzletet és turisztikai attrakciót üzemeltetőkről (közfürdő, természetes fürdőhely, muzeális intézmény, vár, kastély, turisztikai közlekedési infrastruktúrához tartozó közlekedési eszköz, kalandpark, vidámpark, védett természeti terület bemutatóhelye, zenés, táncos rendezvény) rendelkezésre álló törzsadatok, forgalmi és egyéb statisztikai információk szintén lehetőséget adnak a bevallási adatokkal való összevetésre.
Az adóhatóság továbbra is kiemelt figyelmet fordít az áfacsalások kapcsán észlelt csalási sémák feltárására, megszüntetésére és az esetleges új mechanizmusok kiszűrésére. Ehhez a rendelkezésére álló teljes eszköztárt felhasználja: a célzott kockázatelemzésen keresztüli – akár nemzetközi adatcsere keretében érkező – adathasznosítást, ezt követően a szegmentáláson alapuló ellenőrzési eljárásokat, a feltételek megléte esetén alkalmazható ideiglenes biztosítási intézkedéseket, végső soron pedig a végrehajtási eljárást és költségvetési csalás gyanújának fennállása esetén a büntetőeljárást.
Évek óta vizsgál az adóhivatal olyan, rendszer szinten azonosítható eltéréseket, amelyek az adózók kockázatos működését valószínűsítik. Ilyenek például, ha az adózó a kontrolladatok szerint működik, de az áfabevallást nem vagy nullásan adja be; nagyszámú foglalkoztatottat alkalmaz, de nem bocsát ki számlákat, vagy fordítva, nagy forgalmat alkalmazottak nélkül bonyolít; székhelyszolgáltatónál bejelentett, telephellyel és alkalmazottakkal nem rendelkezik; a levonható áfát évek óta görgeti vagy több éve tagi kölcsönből működik; megalakulás után kiugró forgalomnövekedést mutat; újonnan alakult vagy személyi változással érintett és kockázatos működési jeleket mutat.
Az ellenőrzés eredménye kétféle lehet: az adózó visszatér a szabályos, jogkövető útra vagy az adóhatóság kivezeti a rendszerből, tisztítva ezzel a piacot.
4. A foglalkoztatással kapcsolatos irányok
Más szempontból, de a foglalkoztatással kapcsolatos anomáliák kiszűrése és megszüntetése ugyanolyan fontos, mint a folyamatosan fókuszban lévő áfaeltérések. Ehhez tudni kell, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos kötelezettségek a foglalkoztatókat terhelik, azonban azok hosszú távú kihatásai a magánszemélyeket érintik.
Az adózók számára is ismert már, hogy a NAV hosszú évek óta szűri és az önkéntes jogkövetés keretében javíttatja, illetve ellenőrzés keretében hatósági eszközök segítségével kényszeríti ki a szabályszerű foglalkoztatást – a hatáskörébe tartozó feladatként különösen a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettség teljesítését –, valamint ellenőrzi az igénybe vehető adókedvezmények jogszerűségét.
A be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók, a foglalkoztatottakról bevallást be nem nyújtók a 2025. július 1-jén hatályba lépő jogszabályváltozások miatt még szigorúbb fellépésre számíthatnak. Továbbra is várhatók adóhatósági eljárások – az eltérés jellemzői és az adózói magatartás függvényében adategyeztetés kezdeményezése, illetve támogató eljárás vagy ellenőrzés – a biztosítotti bejelentések és bevallások közötti eltérések megszüntetése, az egyszerűsített módon munkavállalókat foglalkoztatók körében, leginkább a foglalkoztatási korlátok (létszámkorlát, kereseti korlát, időkorlát, adószámla-hátralék) vizsgálata tekintetében.
Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy az adózók a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményeket – különösen a szakképzés után igénybe vehetőt – gyakran nem a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megfelelően alkalmazzák, ezért a tisztességes foglalkoztatók és a versenysemlegesség elvének érvényesülése érdekében vizsgálatok szükségesek.
Nem az adóelkerülés, hanem a helytelen jogalkalmazás miatt a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség kontrollja is várható.
Fókuszba kerülnek az egyéni vállalkozók is, mivel az adatelemzések és kockázatkezelések többféle eltérést is jeleznek: az egyéni vállalkozó kereskedelmi tevékenységet végez, és az szja-bevallás alapján elszámolható ELÁBÉ értéke meghaladja a bevallott bevételt; a tevékenységet szünetelteti, de mégis online számla-adatszolgáltatással vagy online pénztárgép értékesítési adattal rendelkeznek; tartósan veszteséges; továbbá a bejelentése alapján főállású egyéni vállalkozók, és ennek ellenére mégsem érkezett ’58 jelű bevallás.
Ellenőrzésre számíthatnak azok az egyéni vállalkozók (magánszemély) is, akik bevallást nem nyújtanak be, sorozatosan újabb és újabb adószámot váltanak ki, az egyéni vállalkozói kivét és a járulékbevallásban szereplő járulékalap tekintetében eltéréssel rendelkeznek, illetve akik a törzsadatok szerint heti 36 órát elérő munkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytatnak, azonban a valóságban munkaviszonnyal nem rendelkeznek.
5. A kiemelt és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók, kapcsolt vállalkozások vizsgálati tervei
Nemzetgazdasági súlyuk, nagy volumenű beruházásaik miatt kiemelt jelentőségű a kiemelt adózók és a legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzése. A kiemelt adózók meghatározó hányada rendelkezik kapcsolt vállalkozással, ezért a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak vizsgálata kiemelt prioritás. A transzferár-adatszolgáltatás adatai alapján kockázatos ügyleteket bonyolító, valamint a veszteséges vagy igen alacsony nyereséget elérő korlátozott kockázatú (rutin) gyártási, forgalmazási vagy szolgáltatási tevékenységet végző adózók transzferár szempontú ellenőrzése kiemelt cél. A NAV – reagálva a gazdasági élet változásaira – transzferár-szakértői osztályokat hozott létre, ezzel is növelve a transzferárral kapcsolatos ellenőrzöttség tudatát az adózókban, amely végső soron az önadózási hajlandóságra is kihatással lehet.
Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a kiemelt adózóknál kockázatot hordoz az adókedvezmények (például fejlesztési, energiahatékonysági beruházási, felújítási) és a társaságiadó-alapot növelő és csökkentő tételek helyes megállapítása; a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség helyes teljesítése; továbbá a szabálytalanul, bérkiegészítésként funkcionáló, adómentes kifizetések elszámolása, ezért az adóhatóság az ellenőrzések során a jogszerű elszámolást kiemelten vizsgálja.
Nádas Eszter cikkében, amely az Adó szaklap 2025/7-es számában jelent meg, a fentieken túl olvashat még a nemzetközi információcsere és az adóellenőrzések kapcsolatáról, a közvetett vámjogi képviselettel kapcsolatos ellenőrzésekről, a bizalmi vagyonkezeléssel érintettek ellenőrzés irányairól és a fókuszba kerülő ágazatokról.
Az Adó szaklap 2025/7-es számában foglalkozik még a gépjárműhasználat költségei és az adózás viszonyaival, a fordított adózással, jövedéki aktualitásokkal, az innovációs járulékkal és a HIPA gyakorlatával.