Hírek

Releváns jogszabályok:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
– 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Sorozatunk előző részét itt találja.
Vagyonszerzési illeték
Gépjármű, pótkocsi megszerzése esetén a vagyonszerző köteles a gépjármű törzskönyvében és forgalmi engedélyében a tulajdonjog-változást átvezettetni. Ehhez a vagyonszerzőnek bejelentést kell tennie a járási hivatalnál. Illetékmentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzését tanúsító okirattal együtt annak keltétől számított 15 napon belül, a bekövetkezett jogváltozás átvezetése céljából az illetékes járási hivatalnál be kell mutatni. A vagyonszerzés bejelentésére vonatkozó határidő elmulasztása esetén a vagyonszerző terhére a mulasztási bírságot az állami adóhatóság szabja ki.
A vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi tulajdonjog-változásának hatósági nyilvántartásban történő feltüntetését megelőzően kell megfizetni. Az illeték összegét készpénzátutalás megbízás (csekk) útján, vagy ha erre lehetőség van, bankkártyával kell az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt, a NAV Gépjármű vagyonszerzési illeték számlája javára vagy készpénzzel a járási hivatal házipénztárába megfizetni. Az illeték összegét a járási hivatalok számítják ki, illetve töltik ki a készpénzátutalási megbízást. A járási hivatalok ilyenkor nem adómegállapítást végeznek, csak közreműködnek az állami adóhatóság munkájában, amikor az ügyfelet tájékoztatják a fizetendő illetékről.
A járási hivatali közreműködéstől függetlenül a gépjármű- és pótkocsiszerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsőfokú illetékhatóság. Ha a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, a NAV határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzés késedelmes bejelentését, továbbá a bejelentés elmulasztását terhelő mulasztási bírságot az állami adóhatóság határozattal szabja ki. Abban az esetben, ha a vagyonszerző teljes személyes mentességet élvező személy, illetve, ha a vagyonszerzés – az Itv. kivételeitől eltekintve – az Itv. 16. § (1) bekezdése, 17. § (1) bekezdése vagy 26. § (1) bekezdése alapján illetékmentes, a NAV nem bocsát ki fizetési meghagyást, hanem az illetékmentesség megállapításáról szóló döntését az ügyiratra jegyzi fel. A gépjármű-forgalmazók és pénzügyi lízinget folytató vállalkozók gépjárműszerzésére vonatkozó illetékmentességnél a NAV – ha az adott illetékügy körülményei vagy vita az adóhatósági eljárást indokolják – továbbra is fizetési meghagyást bocsát ki.
Ha a befizetés házipénztárba történik, akkor ennek tényéről az ügyfél számára számviteli bizonylatot kell kiállítani és a befizetett illetékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell az alábbi alap adatokat: a vagyonszerző neve, lakóhelye (székhelye), adóazonosító száma, illeték összege. A nyilvántartás alapján a járási hivatal készpénzátutalási megbízással naponta fizeti meg az illetéket az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára.
Ha a vagyonszerző a vagyonszerzést késedelmesen jelenti be, vagy azt elmulasztja, akkor a mulasztási bírságot a NAV határozattal szabja ki, amelynek mértéke magánszemélyek esetében 200 ezer forintig, más adózónál 500 ezer forintig terjedhet.
A járási hivatal köteles leletet készíteni és azt megküldeni a fizetésre kötelezett lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) NAV-igazgatóságnak az illeték kiszabására, abban az esetben, ha a gépjármű, pótkocsi átírásakor az illetéket nem vagy nem szabályszerű időben, módon vagy mértékben fizették meg, illetve a vagyonszerzést nem jelentették be.
A viszonteladók csoportos adóalanyisága
A csoportos adóalanyoknak megfelelően alkalmazniuk kell az Áfa tv. XIII–XVI. fejezete szerinti különös adózási, illetve adómegállapítási módokat.
Egy csoportos adóalanyiságban részt vevő két tagvállalat a csoportos adóalanyiság létrehozását megelőzően is, és azt követően is viszonteladói minőségben eljárva alkalmazta az Áfa tv. XVI. fejezete szerinti különös adózási módot, vagyis a különbözeti adózás szabályait. A tagvállalatok 2022. július 1-jével hozták létre a csoportos adóalanyiságot, azonban az annak bejelentésére szolgáló adatlapon a különbözeti adózás alkalmazására vonatkozó megjelölést, hogy viszonteladóként ezen tevékenységünkre az Áfa tv. XVI. fejezet 2. alfejezetének rendelkezéseit kívánják alkalmazni, nem teljesítették.
Az Áfa tv. 214. § (1) bekezdése alapján a viszonteladók tevékenységére az Áfa tv. rendelkezéseit az Áfa tv. XVI. fejezet 2. alfejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ebből következően a viszonteladóknak a tevékenységükre főszabály szerint az említett alfejezetben írt szabályokat kell irányadónak tekinteniük, ettől csak abban az esetben térhetnek el, ha a fenti tevékenységükre az Áfa tv. általános szabályai szerinti eljárást választják, az állami adó- és vámhatóságnál tett előzetes bejelentéssel az Áfa tv. 224. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
Ezen szabály alapján tehát a kérdéses esetben a csoportos adóalany, illetve a tagvállalatok helyesen jártak el, amikor a viszonteladói tevékenység során az Áfa tv. XVI. Fejezet 2. alfejezetének a rendelkezéseit alkalmazták, hiszen a viszonteladók esetében főszabály szerint a különös adózási módot kell alkalmazni. Az Art. 16. § (2) bekezdése alapján az általános forgalmi adó alanya – így a csoportos adóalany is – az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg köteles nyilatkozni többek között arról, hogy az adómegállapítás melyik különleges módját kívánja alkalmazni.
Az Art. fenti eljárási szabálya alapján tehát a kérdéses esetben a csoportos adóalanynak a tevékenysége megkezdése időpontjában az általa beadott bejelentőlapon azt is jeleznie kellett volna, hogy a viszonteladókra vonatkozó főszabály szerint kíván eljárni. Ez utóbbi kötelezettségének azonban a csoportos adóalany a kérdéses esetben nem tett eleget.
Önmagában az a tény, hogy a tagvállalatok a csoportos adóalanyiság létrehozása előtt viszonteladóknak minősültek, és ennek megfelelően az említett jogszabály szerinti bejelentési kötelezettségüket teljesítették, a csoportos adóalany által teljesítendő bejelentési kötelezettség szempontjából nem bír relevanciával. A bejelentési kötelezettségének elmulasztása/késedelmes teljesítése miatt a csoportos adóalany mulasztási bírsággal sújtható az Art. 220. § (1) és (2) bekezdései alapján. Az elmulasztott bejelentést a csoportos adóalany bármikor megteheti, mivel az nem változásnak, hanem csupán egy tényállapot megállapításának tekinthető.