Adómentesség a többgyermekes anyáknak – Csökkenhet emiatt a fizetésük?
Miniszterelnök úr bejelentése alapján 2025. októberétől adómentes lesz a háromgyermekes anyák munkabére, illetve az anyák életkorától függően 2026. és 2029. között adómentessé válik majd a kétgyermekes anyák jövedelme is. Egyes édesanyákban felmerült az a félelem, hogy ennek az adómentességnek a hatását a munkáltatók majd elvonják az anyáktól a munkabér csökkentése útján.
Ez a félelem nem igazán megalapozott. A munkáltatókra ugyanis vonatkozik az egyenlő bánásmód követelménye, a diszkrimináció tilalma. Ezért a munkáltató nem tehet különbséget a három- vagy kétgyermekes anyák, illetve a többi munkáltató között a gyermekszám vagy az adómentességre való jogosultság alapján. Az adómentesség egy közjogi (az állam és a munkavállaló közötti) kérdés, ami nem befolyásolja a magánjogi (a munkáltató és a munkavállaló közötti) kapcsolat, a munkaszerződés alapján járó munkabért.
Ráadásul a munkabért a munkáltató egyoldalúan nem is tudja csökkenteni, hiszen ahhoz a munkaszerződés módosítása, és így a munkavállaló beleegyezése lenne szükséges. Ez alól az egyetlen kivétel, ha a felek nettó munkabérben állapodnak meg, amire a munkajogi szabályok lehetőséget teremtenek, de az ilyen szerződések rendkívül ritkák. Minden más esetben a munkáltató legfeljebb azt teheti meg, hogy az érintett édesanyák bérét nem növeli úgy, mint a többi munkavállalóét – de ez is jogellenes lehet.
A munkáltató ugyanis az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget és a munkaerő-piaci viszonyokat veheti figyelembe a munkabér megállapítása során. Ha tehát egy munkáltató ugyanazon munkáért nem ugyanazt a bért fizeti egy adókedvezményre jogosult anyának, mint a többi munkáltatójának, vagy ezen személyek bérét nem növeli ugyanazon mértékben, azzal munkajogi szabályt sért. Ilyen esetben – ha azt a munkáltatóval nem lehet rendezni – a munkavállaló fordulhat a szakszervezethez, az üzemi tanácshoz, a Kormányhivatal Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztályához, az az alapvető jogok ombudsmanához vagy akár munkaügyi bírósághoz is.
Érdemes azt is tudni, hogy az elmúlt években három alkalommal is olyan adózási szabályok léptek érvénybe, amelyek meghatározott csoportok nettó bérét adózási kedvezmények útján jelentősen növelték. Ilyen változás volt:
· a 25 év alatti fiatalok adómentessége 2022-től,
· a négygyermekes anyák adómentessége 2020-tól,
· a nyugdíj mellett munkát vállalók járulékmentessége 2019-től.
Amikor ezek a mentességek bevezetésre kerültek, akkor sem vált jellemzővé az, hogy a munkáltatók elvonták volna a dolgozók adó- vagy járulékmentességét. Ezért most sem várható, hogy a munkáltatók így járnak majd el.
További visszatartó erő lehet az, hogy Magyarországnak 2026. június 7-ig kell a magyar jogrendbe beépítenie az EU azon irányelvét, amely elvárja, hogy a nők és férfiak bére közel azonos legyen (2023/970 EU Irányelv). E szabályok alapján egyrész a munkáltatók kötelesek lesznek a munkabéreket átláthatóvá, megismerhetővé tenni. Másrészt a munkáltatóknak meg kell tennie a szükséges lépéseket akkor, ha a női és a férfi munkavállalók átlagos bruttó – azaz kedvezmények nélkül számított – bérszintje között 5%-os vagy nagyobb bérkülönbség áll fenn. E szabályok miatt jövőre még kevesebb lehetősége lesz egy munkáltatónak a munkavállalók között nemi alapon különbséget tenni.
Végezetül azoknak az anyáknak, akiket a fenti érvek nem győznek meg, a következő lehetőségük van. A háromgyermekes és kétgyermekes anyák kedvezményét is várhatóan úgy lehet majd év közben érvényesíteni, hogy az édesanya adóelőleg-nyilatkozatot tesz a munkáltatója irányába. Ha az érintett munkavállalók félnek attól, hogy a munkáltatójuk ezt a kedvezményt elvonja majd tőlük, akkor ne adjanak adóelőleg-nyilatkozatot, azaz ne értesítsék adóelőleg-nyilatkozat útján arról a munkáltatójukat, hogy jogosultak az adómentességre. Ha így járnak el, akkor a munkáltató az szja-t a normál szabályok szerint le fogja vonni tőlük, de azt a magánszemély majd visszakérheti az éves adóbevallásának a beadásakor. Így a háromgyermekes anyák nem 2025. októberétől, hanem legkorábban 2026. márciusában jutnak majd hozzá az adómentesség miatt megspórolt személyi jövedelemadóhoz.
Szerző és forrás: Honyek Péter a PwC Magyarország igazgatója