Áfa: a határokon átnyúló kkv-szabályozás – a negyedéves jelentés (1. rész)
A sorozat előző részeit itt találja.
A megfelelési kötelezettségek egyszerűsödnek: a kisvállalkozásnak az összes tagállamban teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról a letelepedésének helye szerinti tagállamban kell egyetlen negyedéves jelentést benyújtania.
A negyedéves jelentés célja kettős: a) lehetővé teszi, hogy a letelepedés helye szerinti tagállam nyomon kövesse a kisvállalkozás uniós éves árbevételét, és b) lehetővé teszi, hogy a mentesség helye szerinti minden egyes tagállam ellenőrizze, hogy továbbra is fennállnak-e az áfamentesség feltételei. Ezért a kkv-nak az árbevételét minden naptári negyedévre vonatkozóan minden tagállamban be kell jelentenie. A tagállamokon azok a tagállamok is értendők, amelyekben a kisvállalkozás nem alkalmazza a kkv-szabályozást, függetlenül attól, hogy ott folytat-e gazdasági tevékenységet.
A negyedéves jelentést a letelepedés helye szerinti tagállamban a naptári negyedév végétől számított egy hónapon belül kell benyújtani, így az első negyedéves jelentést áprilisban, a második negyedéves jelentést júliusban, a harmadikat októberben, végül a negyedik negyedéves jelentést januárban kell benyújtani.
A jelentést a kisvállalkozásnak az egyedi „EX” azonosító számára hivatkozva kell elkészítenie. A termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások értékét tagállamonként euróban kell megadni. Azon tagállamok azonban, amelyek nem vezették be az eurót, előírhatják, hogy az értéket a saját nemzeti pénznemükben tüntessék fel. Ebben az esetben a kisvállalkozás által alkalmazandó átváltási árfolyam az Európai Központi Bank által a naptári év első napján közzétett árfolyam, vagy ha azon a napon nincs közzététel, akkor a következő közzétételi napon meghatározott árfolyam.
Amennyiben a mentességet nyújtó tagállam egynél több értékhatárt alkalmaz, akkor a kkv-nak az egyes értékhatároknak megfelelő termékértékesítések, illetve szolgáltatásnyújtások értékét külön-külön kell jelentenie. Ennek célja az ágazati értékhatárok helyes alkalmazásának nyomon követése.
Nézzük meg ezt egy példán keresztül. Egy, a végső fogyasztók számára áruk távértékesítését végző kisvállalkozás a letelepedésének helye szerinti tagállamban és az 1. tagállamban alkalmazza a határokon átnyúló kkv-szabályozást. Más tagállamokban nem folytat gazdasági tevékenységet. A letelepedésének helye szerinti tagállam egyetlen éves nemzeti értékhatárt alkalmaz, míg az 1. tagállam két ágazati értékhatárt állapított meg, az egyiket az építőiparra, a másikat pedig az összes többi üzleti ágazatra. A kkv-nak minden naptári negyedévben közölnie kell az egyes tagállamokban teljesített termékértékesítések értékét. Ha egy tagállam ágazati értékhatárokat határozott meg, akkor a termékértékesítések értékét ágazati értékhatárok szerinti kell bontani, vagy – amennyiben termékértékesítésre nem került sor – nullát („0”) kell feltüntetni.
A második negyedévben teljesített termékértékesítés értéke a letelepedés helye szerinti tagállamban 6000 EUR, az 1. tagállamban pedig az „Egyéb” ágazatban 10 000 EUR. A kisvállalkozás az építőiparban nem tevékenykedik, ezért az erre az ágazatra meghatározott értékhatárhoz kapcsolódó értékesítése nem volt. Az értékesítéseket a negyedéves jelentésben az alábbiak szerint kell szerepeltetni:
Q2 negyedéves jelentés
Tagállam
Érték (EUR)
A letelepedés helye szerinti tagállam
6000
tagállam – építőipar
0
tagállam – egyéb
10000
A többi 25 tagállam
0
A kisvállalkozásnak minden értékhatár tekintetében külön kell jelentenie a termékértékesítések értékét. Ha a kisvállalkozás egy naptári negyedévben egy vagy valamennyi értékhatár vonatkozásában nem végzett termékértékesítést, akkor nulla („0”) értéket kell közölnie.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.