Áfa: a határokon átnyúló kkv-szabályozás – a negyedéves jelentés (5. rész)
A sorozat előző részeit itt találja.
Amennyiben egy kisvállalkozás 30 napot meghaladó késéssel nyújtja be a negyedéves jelentést, vagy ha egymást követően két vagy több negyedéves jelentést késve nyújt be, akkor a mentesség helye szerinti tagállamok bármelyike megkövetelheti, hogy a vállalkozás az adott tagállamban a fő szabálytól eltérve teljesítse áfa-kötelezettségeit, például az áfa-alanykénti nyilvántartásba vételt, és az időszakos áfa-bevallás benyújtását. Ilyen esetekben – amennyiben a kkv a letelepedésének helye szerinti tagállamban alkalmazza a kkv-szabályozást – e tagállam is kötelezheti a kkv-t az áfa-alanykénti nyilvántartásba vételre és rendszeres áfa-bevallás benyújtására.
A bevezetett áfa-egyszerűsítések megszüntetése nem jelenti azt, hogy a megfelelés elmulasztása miatt az adóalany saját maga ne alkalmazhatná az adómentességet. A kkv áfa-mentességének az alaki követelmények be nem tartása miatti megszüntetése nincs összhangban az áfa-rendszer alapjául szolgáló általános alapelvekkel.
Nézzük meg ezt egy példán keresztül. Egy kkv az 1. tagállamban és a 2. tagállamban alkalmazza a határokon átnyúló kkv-szabályozást. A letelepedésének helye szerinti tagállamban a harmadik negyedévre vonatkozó negyedéves jelentést késedelmesen nyújtja be.
Attól függően, hogy a letelepedés helye szerinti tagállam a joghatósága alá tartozó területen hogyan kezeli az egyéb jelentések vagy bevallások késedelmes benyújtását, az említett tagállam első lépésként emlékeztetőt küldhet a kkv-nak, amelyben további határidőt állapít meg a negyedéves jelentés benyújtására.
Ha a kkv 30 napot meghaladó késéssel nyújtja be a negyedéves jelentést, vagy ha két vagy több negyedéves jelentést késedelmesen nyújt be, akkor a 2. tagállam – bár nem feltétlenül – dönthet úgy, hogy ideiglenesen felfüggeszti a kkv-szabályozás szerinti áfa-egyszerűsítést, ezért a saját joghatóságában a kkv-t áfa-alanykénti nyilvántartásba vételre és áfa-bevallás benyújtására kötelezi.
Ebben a forgatókönyvben:
– a kkv a 2. tagállamban a határokon átnyúló kkv-szabályozás keretében továbbra is áfamentesen végezhet termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást,
– a kkv-nak az összes tagállamban teljesített termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról továbbra is negyedéves jelentéseket kell benyújtania a letelepedésének helye szerinti tagállamban,
– emellett a fő szabálytól eltérve a 2. tagállamban a kkv-nak áfa-alanyként nyilvántartásba kell vetetnie magát és áfa-bevallást kell benyújtania. Mivel az ügyletek áfa-mentesek lesznek, a mentesség helye szerinti tagállam iránymutatást nyújt a kisvállalkozásnak arról, hogy szükség esetén hogyan kell áfa-bevallást benyújtani.
Ha a kkv a 2. tagállamban nem tesz eleget az áfa-alanykénti nyilvántartásba vételi és áfabevallás-benyújtási kötelezettségének, amelyet a harmadik negyedévre vonatkozó negyedéves jelentés benyújtásának elmulasztása miatt a 2. tagállam írt elő számára, akkor a 2. tagállam büntetést állapíthat meg vagy szankciókat szabhat ki az áfa-alanykénti nyilvántartásba vétel elmulasztása és időszakos áfa-bevallások benyújtásának nem teljesítése miatt. Ilyen szankciók vagy büntetések csak akkor alkalmazhatók, ha először a 2. tagállam a saját területén áfa-alanykénti nyilvántartásba vételre és áfa-bevallás benyújtására kötelezte a kisvállalkozást, és a kisvállalkozás nem tett eleget e kötelezettségnek.
Amint a kkv – a negyedéves jelentések időben történő benyújtásával – igazoltan eleget tesz a jelentéstételi kötelezettségeknek, a 2. tagállam a joghatóságának területén felmenti a kkv-t a áfa-alanykénti nyilvántartásba vétel és az áfa-bevallás benyújtásának kötelezettsége alól.
A 100 000 EUR-s uniós éves értékhatár túllépése esetén, amennyiben erről a kisvállalkozás 15 munkanapon belül zárójelentés benyújtásával nem tájékoztatja a letelepedésének helye szerinti tagállamot, akkor az említett tagállam szankciókat szabhat ki a kisvállalkozásra.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.