Áfa: a határokon átnyúló kkv-szabályozás – kölcsönhatás más különös szabályozásokkal (3. rész)
A sorozat előző részeit itt találja.
A kkv-szabályozás és az IOSS kölcsönösen kizárja egymást.
Először is, a kkv-szabályozás alkalmazására csak azok a kisvállalkozások jogosultak, amelyek gazdasági tevékenységének székhelye valamely tagállamban van.
Az adóztatás kettős elmaradásának elkerülése érdekében a kkv-szabályozás szerinti áfamentességet igénybe vevő adóalany csak akkor alkalmazhatja az egyablakos importügyintézési rendszert, ha nem jelentkezik be a kkv-szabályozás hatálya alá. Az egyablakos importügyintézéshez szükséges azonosító szám ugyanis bármely tagállamban lehetővé teszi a 150 eurót meg nem haladó áfamentes termékimportot (még abban a tagállamban is, amelyben a kkv alkalmazhatná az előnyös kkv-szabályozást), bár nem importálhat termékeket az EU-ba úgy, hogy áfa-kivetésre egyetlen szakaszban sem kerül sor.
A mezőgazdasági termelők térítésiátalány-rendszere olyan különös szabályozás, amelyet a tagállamok akkor alkalmazhatnak, ha az általános áfaszabályok mezőgazdasági termelőkre történő alkalmazása valószínűleg nehézségeket okozna.
A kkv-szabályozás és a mezőgazdasági termelők térítésiátalány-rendszere között nincs lehetőség párhuzamosságra. A mezőgazdasági termelők térítésiátalány-rendszere a kkv-szabályozás alternatívája, de továbbra is csak a kis méretű vállalkozást működtető mezőgazdasági termelőket célozza.
A használt cikkekre vonatkozó szabályozás szerint az áfa kiszámításának alapja a nyereség. A kérdés az, hogy a kkv-szabályozás alkalmazhatóságának – az árbevétel számítása alapján történő – meghatározása során figyelembe lehet-e venni a használt cikkekre vonatkozó szabályozás keretében elért árbevételt, mivel annak számítási alapja kizárólag az elért nyereség. Ezt az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) is megállapította, amely megerősítette, hogy a szabályozási rendszerek önállóak, és bár a kkv-szabályozás célja a kisvállalkozások alapításának, tevékenységeinek és versenyképességének támogatása, nem szabad megengednie, hogy a nagyobb vállalkozások indokolatlan versenyelőnyhöz jussanak. Ezért a bíróság szerint az árbevételt az összes kapott vagy beszedendő (áfa nélküli) összeg alapján kell kiszámítani, anélkül, hogy azt – mint a nyereség alapul vétele esetén történne – a kifizetett összegekkel csökkentenék. Ez a használt cikkekre vonatkozó szabályozás esetében releváns, de ugyanúgy alkalmazandó az utazási irodákra vonatkozó szabályozás esetében is, ahol az adó alapja szintén a nyereség.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.