Hírek

Releváns jogszabályok:
– 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Az adózóknak és az adóhatóságnak számos kötelezettségük van, ilyen pl. az adóbevallás beadása. Az adóbevallásban szerepeltetni kell a bevételeket, költségeket, illetve a visszaigényelhető adót.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 9. § a)–i) pontjai határozzák meg az adózókat terhelő adókötelezettségeket, miszerint az adózó köteles
a) bejelentkezésre, bejelentésre, nyilatkozattételre;
b) adómegállapításra;
c) adatbejelentésre, bevallásra;
d) adófizetésre;
e) bizonylat kiállítására és megőrzésére;
f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre);
g) adatszolgáltatásra;
h) adólevonásra, adóbeszedésre; továbbá
i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e számlán való teljesítésére
[az a)–i) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: adókötelezettség].
A felsorolás harmadik helyen nevesíti a bevallási kötelezettséget, amely az önadózókat kötelezi arra, hogy az általuk megállapított adó összegét egy arra rendszeresített nyomtatványon közöljék az állami adó- és vámhatósággal.
Az önadózás az egyike a törvény szerinti adómegállapítási módoknak, az Art. 46. § (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy az adót, a költségvetési támogatást
a) az adózó: önadózással;
b) a kifizető és a munkáltató: adólevonással;
c) az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel;
d) az adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, illetve utólagos adómegállapítás keretében állapítja meg.
Az Art. 46. § (2) bekezdése alapján az adókat adónként, a költségvetési támogatást támogatásonként az adó-, illetve a költségvetési támogatás alapjának meghatározására előírt időszakonként kell megállapítani. A fentiek alapján az adókat és a költségvetési támogatásokat nem lehet más adókkal vagy költségvetési támogatásokkal összevontan megállapítani, továbbá az is meghatározott, hogy az adót milyen időtartamra (hónap, negyedév, év) kell megállapítani.
A magyar adórendszerben a leggyakoribb adómegállapítási mód az önadózás, amelyet a törvény is alátámaszt, hiszen az Art. 47. § (1) bekezdése szerint az adót, a költségvetési támogatást – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni; ezzel a jogszabályhely az önadózást főszabállyá teszi. Az Art. 47. § (2) bekezdése külön részletezi, a természetes személy mikor állapítja meg az adóját önadózással. A vállalkozók az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével minden esetben saját maguk kötelesek bevallást benyújtani az általuk fizetendő adóról. Ugyanígy önadózásra kötelesek az általános forgalmiadó-alany természetes személyek és azok a természetes személyek, akiknek a személyi jövedelemadóját nem a munkáltatója (kifizetője) állapítja meg.
Az általános forgalmi adóról szóló Áfa tv. 184. § (1) bekezdés szerint az adót önadózással megállapító adófizetésre kötelezett a megállapított adóról az Art. szerint bevallást tesz az állami adó- és vámhatóságnak. ​ ​
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevallási kötelezettség az alábbi módok valamelyikén teljesíthető:
a) Az adóalany az Art. szerinti nyomtatványt nyújt be.
b) Az adóalany az állami adó- és vámhatóság által az adó megállapításához az erre a célra biztosított elektronikus felületen rendelkezésére bocsátott adatokat kiegészíti, módosítja, az adólevonási jogáról és annak gyakorlásáról nyilatkozik, és az így előállított adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet ugyanezen a felületen bevallásként jóváhagyja.
c) Az adóalany az állami adó- és vámhatóság által közzétett módon és adatszerkezetben gépi interfész alkalmazásával továbbítja a fizetendő adó megállapításának és az adólevonási jog gyakorlásának alapjául szolgáló bizonylat szintű adatokat és az ezen adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet bevallásként gépi úton jóváhagyja.
(3) A (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti bevallástervezet jóváhagyása a bevallás benyújtásának minősül.
(4) Amennyiben az adóalany a (2) bekezdés c) pontja szerinti adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet bevallásként nem hagyja jóvá, úgy a bevallási határidőt követő hónap utolsó napján az állami adó- és vámhatóság törli az adónyilvántartást és az abból összeállított bevallástervezetet.
(5) A (2) bekezdés c) pontja szerint jóváhagyott bevallás alapjaként elkészült adónyilvántartást az elektronikus felületen a bevallás jóváhagyását követő kilencvenedik napig töltheti le az adóalany.
(6) Ha az adóalany a bevallási kötelezettségét a (2) bekezdés a)–c) pontjai közül több módon is teljesíti, akkor az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának.
(7) Az adóalany a (2) bekezdés a) pontja szerint benyújtott bevallásában szereplő adóalapot, adót kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítheti önellenőrzéssel.
(8) Az adóalany a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint benyújtott bevallásában szereplő adóalapot, adót a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti elektronikus felületen vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítheti önellenőrzéssel. Amennyiben az adóalany a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint benyújtott bevallásban szereplő adóalapot, adót az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítette önellenőrzéssel, a bevallásban szereplő adóalapot, adót a továbbiakban kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítheti önellenőrzéssel.
(9) Az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus felületet elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el.
(10) Az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus felületen megjelölhet más természetes személyt is (a továbbiakban: másodlagos felhasználó), akinek jogot ad az elektronikus felületen szereplő adatok módosítására, kiegészítésére. A másodlagos felhasználó jogosultsága nem terjed ki a bevallástervezet bevallásként való jóváhagyására.
(11) A másodlagos felhasználó (10) bekezdés szerinti jogosultsága addig az időpontig áll fenn, amíg azt az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus felületen vissza nem vonja.
(12) A (2) bekezdés c) pontja szerinti gépi interfész használatának feltétele a gépi interfész használatához szükséges adatoknak a bevallásra kötelezett adóalany állami adó- és vámhatósághoz tett bejelentésén alapuló nyilvántartásba vétele.
Az áfa önadózással történő megállapításának gyakoriságára vonatkozóan az Art. 1. sz. mellékletének I. rész B/3. pontja tartalmaz rendelkezéseket. Az adó fizetésére kötelezett adóalany az alább ismertetett gyakoriságok szerint tesz bevallást a fizetendő adójáról az állami adóhatóságnak.
Az általános forgalmi adó alanyának főszabály szerint negyedévenként kell adóbevallást benyújtania.
A főszabálytól eltérően:
– havonkénti áfa bevallásra kötelezett az adóalany, ha a tárgyévet megelőző második év adó megállapítási időszakaiban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen, vagy korábbi adó megállapítási időszakokban keletkezett (de a tárgyévet megelőző második év adó-megállapítási időszakaiban érvényesített) levonható, előzetesen felszámított adó különbözetének (a továbbiakban: az elszámolandó adó) éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte, valamint
= az általános forgalmi adó tekintetében csoportos adóalanyiságot választott adózó,
= az Áfa tv. 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselő, és az Áfa tv. 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetője,
= az az adózó, aki az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül, adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez, kizárólag az adómentes termékimportot megalapozó közösségi termék értékesítése tekintetében, de csak arra a hónapra vonatkozóan, amelyben ilyen ügylete volt,
= a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az áfa kötelezettségéről a jogelőd nélkül alakult új áfa alany.
– éves adóbevallás benyújtására kötelezett az az adóalany, aki a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, és az Áfa tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal.
A fentiek szerinti gyakoriságról áttérési kötelezettsége van az adóalanynak,
– ha a tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete, vagy az Áfa tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege a 250 ezer forintos értékhatárt elérte, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének általános forgalmi adó nélküli, éves szinten összesített összege meghaladja az ötvenmillió forintot vagy számára az adóhatóság év közben közösségi adószámot állapított meg, éves bevallásról negyedéves bevallásra köteles áttérni. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell – a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig – benyújtania, amelyben az értékhatárt elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg;
– ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte, akkor negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérni. Az első havi bevallást arról a hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte, ha a tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte, akkor az adóalanynak az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérni;
-ha a tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az egymillió forintot elérte, akkor éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie az adózónak. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell benyújtania, amelyben az előzőek szerint meghatározott különbözet pozitív előjelű és az egymillió forintos értékhatárt elérte. Ezen negyedévet követő hónaptól az adózó havi bevallás benyújtására köteles áttérni. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig tartó időszakról kell benyújtani, amelyben az előzőekben meghatározott különbözet az egymillió forintot elérte, majd ezt a negyedévet követő hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni.
Az Art. 1. sz. mellékletének I. rész B/3.1.7. pontja alapján az adót
– a havi adóbevallásra kötelezett, a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig,
– a negyedéves adóbevallásra kötelezett, a tárgynegyedév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig,
– az éves adóbevallásra kötelezett, a tárgyév első napjától a tárgyév utolsó napjáig terjedő időszakra köteles megállapítania. Ezt az időszakot nevezzük adómegállapítási időszaknak.
Az Art. 3. sz. mellékletének I./Határidők 2.2. pontja alapján az éves bevallásra kötelezett adóalany év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó pedig a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti.
Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást – az adóév végéig – különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.
Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha az adózó esetében az alábbi feltételek bár melyike érvényesül:
A kérelem benyújtását megelőző két éven belül
– adózó adószámát törölték,
– az adóhatóság – számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt véglegessé vált határozatában mulasztási bírsággal sújtotta,
– szerepel, vagy szerepel(t) az nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkező Art 263. § vagy 264. § alapján közzéteendő adózói listán,
– 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt vagy folyik ellene.
Az eljáró adóhatóság vezetője az engedélyt a kizáró ok fennállása ellenére különös méltányosságból megadhatja, ha az engedély megadását kizáró ok nincs arányban az adózó gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével.
Az Art. 2. számú melléklet I. rész A/6. alpontja szerint a tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát. Ez a rendelkezés az áfa bevallási gyakoriság megállapítására is alkalmazandó, de csak oly módon, amely nem zárja ki az Art. bevallás gyakorisági szabályának érvényesülését. A tárgyévben végzett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó önellenőrzésnek tehát nem lehet hatása a tárgyév bevallási gyakoriságára.
Az Art. 1. sz. mellékletének I. rész B/3.2 pontja alapján az átalakulással, illetve szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének.
Az egyéni vállalkozó adózó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságának meghatározásánál a beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek (telekrész) magánszemély ként, sorozat jelleggel történő értékesítését terhelő általános forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni.
A gyakorított elszámolás lehetőségét az adóhatóság az adóév végéig engedélyezheti. Az Áfa tv. áfa-visszaigénylésére vonatkozó szabályai természetesen a gyakorított elszámolási lehetőség engedélyezése esetén is fennállnak. Amennyiben az adózó a kérelmet a tárgyidőszaknak (hónap, negyedév, év) olyan időpontjában terjeszti elő, hogy az engedély megadásakor már az engedélyezett gyakoriságú bevallási határidő(k) eltelt(ek), akkor az engedély tárgyidőszak kezdetétől való megadásának az a feltétele, hogy ez(eket) a bevallás(oka)t az adózó pótlólag benyújtsa.
Az engedélyező határozat rendelkező részében foglaltaknak megfelelően benyújtott bevalláshoz kapcsolódóan a bevallás késedelme miatt az adózóval szemben szankciót alkalmazni nem lehet, a bevallásban megállapított fizetési kötelezettség esedékességének időpontja az engedélyező határozat közlésétől számított tizenötödik nap, a visszatérítési igény kiutalására nyitva álló határidőt a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani.
Amennyiben az adózó fenti kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a gyakoribb elszámolás és bevallás csupán a következő elszámolási időszaktól, újabb kérelemre engedélyezhető számára. A feltételt, valamint annak nem teljesítése esetén alkalmazandó eljárást a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell.
A tevékenységét tárgyévben kezdő adózó esetében az engedély megadásának legkorábbi időpontja a tevékenység megkezdésének napja (előtársaság esetén legkorábban a cégbírósági bejegyzés napját követő nap), illetőleg a bevallással le nem fedett időszak első napja lehet. A tevékenységüket a tárgyévben kezdő és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett adózók esetében az engedély megadásának legkorábbi időpontja az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezésének napja, illetőleg a bevallással le nem fedett időszak első napja lehet. Az előzőek vonatkoznak azokra az adózókra is, akik tevékenységüket nem a tárgyévben kezdik, de adófizetési kötelezettségük első ízben a tárgyév folyamán keletkezik.
A havi bevallás és elszámolás engedélyezése esetén az adózó a tárgyhavi adóelszámolásról a tárgyhót követő hó huszadikáig köteles adóbevallást benyújtani, a negyedévenkénti bevallási és elszámolási gyakoriság engedélyezése esetén a tárgynegyedévi adóelszámolásról a tárgynegyedévet követő hó huszadikáig köteles bevallást benyújtani.
Az áfa bevallások határideje:
– havi bevallásra kötelezettek a tárgyhónapot követő hó 20. napjáig,
– negyedéves bevallásra kötelezettek a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig,
– éves bevallásra kötelezettek az adóévet követő év február 25. napjáig
kötelesek áfa bevallásukat az adóhatósághoz benyújtani.