Hírek

Releváns jogszabályok:
– 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

1. AZ ADÓFIZETÉS RENDJE
Az adófizetési kötelezettség tulajdonképpen abban az időpontban keletkezik, amikor az adóhatóság jogosulttá válik arra, hogy az adófizetésre kötelezett személlyel szemben az adót követelje, függetlenül attól, hogy a tényleges megfizetés időben később is történhet. A követelés esedékességének időpontját egy összetett, eljárási és anyagi jogi rendelkezéseket tartalmazó szabályrendszer határozza meg. Ebben a rendszerben az eljárásjogi előírásokat az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.), az anyagi jogi szabályokat pedig az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) tartalmazza. Utóbbi határozza meg az adófizetési kötelezettséget keletkeztető tényállás beálltának időpontját, vagyis azt a napot, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani, míg előbbi jelöli ki azon időszakot, amelyen belül az adómegállapítás időpontjához képest az adót – az adóhatóság által rendelkezésre tartott költségvetési számlára történő átutalással – meg kell fizetni. Azt, hogy az általános forgalmi adó alanyának az adót a költségvetés felé mikor kell megfizetnie az Art. 3. melléklet I. rész 2. pontja rögzíti, amely kimondja, hogy az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét,
– ha havonta tesz adóbevallást a tárgyhót követő hó huszadik napjáig,
– ha negyedévente tesz adóbevallást a negyedévet követő hó huszadik napjáig,
– ha évente tesz adóbevallást az adóévet követő év február huszonötödikéig
fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.
Az adó megfizetésének időpontja, pontosabban határideje tehát attól függ, hogy az adózó milyen gyakorisággal köteles az általános forgalmi adó tekintetében bevallást benyújtani. A bevallási gyakoriságot az Art. 2. melléklet I. rész B) pont 3. alpontja tartalmazza, amely kitér arra is, hogy az adózó a bevallási gyakoriságtól függően az adott bevallásban mely ügyleteket köteles szerepeltetni, kijelölve ezáltal az adómegállapítás időszakát. Az adómegállapítás időszaka azt mutatja meg, hogy az adózó milyen időintervallumon belül megvalósuló ügyleteit köteles az adott bevallásában szerepeltetni, vagyis végső soron megszabja, hogy az adózónak egy ügylettel összefüggésben mikor kell bevallást benyújtania, és ahhoz kapcsolódóan meddig kell az adót megfizetnie. Ezen a ponton az egyes részletszabályokat már az anyagi jogi rendelkezések tartalmazzák, ugyanis azt, hogy az adott ügylet kapcsán mely napon kell az adót megállapítani – ezáltal az mely adómegállapítási időszakhoz sorolandó –, az Áfa tv. határozza meg.
2. A TELJESÍTÉS IDŐPONTJA
Az anyagi jogi rendelkezések terén tehát első lépésként azt kell meghatározni, hogy az adott ügylet vonatkozásában mikorra esik az adómegállapítás időpontja. Erre vonatkozóan elsősorban az Áfa tv. 56. §-ában foglaltak irányadók, amely kimondja, hogy az adót az adott ügylet teljesítésének időpontjában kell megállapítani. Az ügylet teljesítése tehát főszabály az adómegállapításra nézve, azonban nem kizárólagos körülmény, ugyanis egyes esetekben a fizetendő adót nem a teljesítéskor, hanem az adott esetkör vonatkozásában speciális jelleggel meghatározott időpontban kell megállapítani. Fontos hangsúlyozni, hogy a teljesítés időpontja a főszabálytól történő eltéréskor, vagyis a felsorolt esetekben is jelentőséghez jut, hiszen annak ellenére, hogy a teljesítés és az adómegállapítás időpontja elválik egymástól, a számlán az Áfa tv. 169. § g) pontja alapján a teljesítés időpontjának szerepelnie kell.
Az Áfa tv. 55. §-a szerint az adóztatandó tényállás akkor valósul meg és az adófizetési kötelezettség abban az időpontban keletkezik, amikor a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítése megtörténik, vagyis amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul. Egy ügylet tényállásszerű megvalósulása azt jelenti, hogy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás valamennyi eleme bekövetkezett. A tényállási elemek alatt a felek által, a közöttük létrejött megállapodásban meghatározott, valamint az adott ügyletre vonatkozó jogszabályok által előírt valamennyi körülményt kell érteni. Az Áfa tv. 55. §-a tehát a teljesítési időpont meghatározásának főszabályát fogalmazza meg. Ennek megfelelően, minden olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amely vonatkozásában az Áfa tv. speciális teljesítési időpontot nem tartalmaz, e szabály szerint kezelendő. Megjegyzendő, hogy egyes ügyletek tényállását maga az Áfa tv. tartalmazza, de vannak olyanok is, amelyek nem az Áfa tv.-ben, hanem egyéb jogszabályban, vagy adott esetben a felek szerződésében kerülnek szabályozásra.
Sajátos esetkört képeznek az ún. időszakos elszámolású ügyletek, amelyeknél a teljesítés időpontja nem az ügylet tényállásszerű megvalósulása, hanem az Áfa tv. 58. §-ában megjelölt időpontok egyike. Az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Ettől eltérően a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja keletkeztet teljesítési időpontot, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi. Az elszámolási időszak utolsó napjához képest eltér a teljesítés időpontja abban az esetben is, ha az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik. Ekkor a teljesítés időpontja az ellenérték esedékességéhez, vagyis a fizetési határidőhöz igazodik, de a teljesítéshez fűződő joghatás legkésőbb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik napon beáll. Időszakonkénti elszámolás keretében teljesül az ügylet, ha a felek a közöttük létrejövő szerződés megkötésekor nem látják előre a jövőben végbemenő teljesítések számát, mértékét, így az általuk teljesített ügyletekről nem egyenként, hanem összevontan, időszakonként számolnak el. Az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik azon eset is, amikor a felek időszakonkénti fizetésben állapodnak meg. Azon elszámolás tartozik ide, amikor meghatározott időszakonként ismétlődő fizetésekre kerül sor. Ilyen például a nyílt végű lízing, amikor a futamidő alatt a lízingbe vevő a lízingdíj időszakonkénti megfizetésére kötelezett. Végül a tárgyalt szakasz alkalmazandó abban az esetben is, ha a felek egy meghatározott összeget rendelnek ellenértékként az adott időszakban folyamatosan teljesített ügylet ellentételezésére, mint például a szálláshely-szolgáltatások esetében. Időszakos elszámolás keretében nem kizárólag szolgáltatások, hanem termékértékesítések is teljesülhetnek. Ennek megfelelően az Áfa tv. 58. §-a irányadó lehet a Közösségen belüli termékértékesítések tekintetében is, azzal, hogy amennyiben a termékértékesítés az Áfa tv. 89. §-ában foglaltak okán – vagyis Közösségen belüli értékesítés címén – mentes az adófizetés alól és azon időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartalmában meghaladja az egy naptári hónapot, időarányos részteljesítésként teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is. Eszerint, amennyiben az időszakos elszámolású ügylet közösségi adómentes értékesítésnek minősül, és az elszámolási időszakot a felek egy naptári hónapnál hosszabb időtartamban határozták meg, úgy teljesítési időponttal kell számolni a naptári hónap utolsó napját illetően is. Ez a rendelkezés kizárólag a teljesítés időpontjára vonatkozik, a közösségi adómentes értékesítésre vonatkozó adókötelezettség keletkezésének időpontjára a későbbiekben említésre kerülő, eltérő szabályok vonatkoznak.
3. AZ ADÓMEGÁLLAPÍTÁS SPECIÁLIS ESETEI
Ezen ügyleti körrel már áttérünk a teljesítéstől elrugaszkodó adómegállapításra, hiszen az itt tárgyalt esetekben az adómegállapítás időpontja speciális szabályok szerint alakul. Ez pedig azt jelenti, hogy az adót nem a teljesítés időpontjában, hanem az adott esetet illetően egyedileg meghatározott időpontban kell megállapítani.
3.1. Fordított adózás
Az Áfa tv. 60. § (1) bekezdése szerint fordított adózás esetében a fizetendő adót
– az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor vagy
– az ellenérték megtérítésekor vagy
– a teljesítést követő hónap tizenötödik napján
kell megállapítani. Ezek közül azon körülményhez kell igazodni, amelyik a leghamarabb következik be, vagyis amelyik a konkrét ügylet tekintetében elsőként realizálódik. E szabály érvényesül az ún. belföldi fordított adózás keretében teljesülő ügyletek, bizonyos külföldről igénybe vett szolgáltatások, illetve például a külföldi adóalany által belföldre teljesített fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékek értékesítése esetén.
Egyes közösségi érintettségű, külföldről igénybe vett szolgáltatások közül azok tartoznak e jogszabályhely hatálya alá, amelyeknél a teljesítés helye az általánostól eltérő, speciális kapcsoló elv szerint határozandó meg. Ilyenek például a belföldi ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a belföldi útszakaszt is magában foglaló személyszállítási szolgáltatások, a belföldön megrendezésre kerülő rendezvényre történő belépés biztosításában álló szolgáltatások, a közlekedési eszközök rövid időtartamra, belföldön történő bérbeadása, valamint egyes éttermi és egyéb vendéglátóipari szolgáltatások, amelyeket belföldön teljesítenek, feltéve – valamennyi ügytípusra vonatkozóan –, hogy azt belföldön nyilvántartásba vett adóalany veszi igénybe.
Amennyiben a szolgáltatás tekintetében az általános teljesítési hely szabály [Áfa tv. 37. § (1) bekezdés] irányadó, vagyis az ügylet azért adózik belföldön, mert a megrendelő adóalany gazdasági célú letelepedésének helye Magyarországon található, akkor a fizetendő adót a belföldi igénybe vevő adóalanynak nem az említett körülmények közül legkorábban bekövetkezőhöz igazodva, hanem a teljesítés napja szerinti adómegállapítási időszakban kell megállapítania. Ennek oka, hogy ezen esetre az Áfa tv. 140. § a) pontja vonatkozik, amelyet az Áfa tv. 60. § (5) bekezdése kifejezetten kizár a fordított adózásra vonatkozó speciális adómegállapítási szabály alkalmazási köréből.
3.2. Közösségen belüli adómentes termékértékesítés
Az Áfa tv. 89. §-ában foglalt követelmények alapján adómentesnek minősülő közösségi termékértékesítés tekintetében az Áfa tv. 60. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Minthogy ezen esetben az értékesítés mentesül az adófizetési kötelezettség alól, az adómegállapítás időpontjára vonatkozó szabály az egyéb adókötelezettségekre vonatkozó határidőt jelöli ki, vagyis az ügylet bevallására, illetve az összesítő nyilatkozatban történő szerepeltetésére nézve irányadó határidőt. A Közösségen belüli adómentes értékesítésnél a fizetendő adót a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napjával, illetve, ha a számla kibocsátására ezen időpontot megelőzően kerül sor, akkor a számlázás időpontjával kell megállapítani.
Horváth Dávid példákkal gazdagon illusztrált cikkében, amely az Áfa kalauz 2026/5-ös számában jelent meg, a fentieken túl olvashat még a halasztott adómegállapításról, a közösségen belüli termékbeszerzésről, a termékimportról, az előlegről és a pénzforgalmi elszámolásról is.
Az Áfa kalauz 2026/5-ös számában olvashat még a mghatalmazotti számlakibocsátásról, és szakértői válaszokat is talál.