Hírek

Releváns jogszabályok:
– 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
– 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról

2018. évtől kezdődően az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban. Air.) vezette be az eljárási bírság intézményét. Korábban is volt lehetőség az eljárás akadályozása miatt bírság kiszabására, a mulasztási bírság keretein belül. Jelenleg az eljárás akadályozása jogcím külön kiemelésre került a törvényben, önálló jogcímként került nevesítésre.
Az eljárás akadályozása jogsértő magatartás, az az adóhatóság tevékenységével szemben hat, ezért indokolt az ilyen magatartást kifejtő adózó szankcionálása.
Az Air 69. § szerint
(1) Ha az adózó vagy az adózónak nem minősülő személy az eljárást akadályozza, eljárási bírsággal sújtható.
(2) Ha az eljárás egyéb résztvevője a kötelezettségét önhibájából megszegi, az adóhatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja.
(3) Az eljárás akadályozásának minősül különösen:
a) a megjelenési kötelezettség elmulasztása,
b) a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása,
c) a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása vagy jogosulatlan megtagadása, valótlan tartalmú nyilatkozat megtétele,
d) az iratrendezési, iratpótlási kötelezettség elmulasztása.
(4) Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, nem természetes személy esetén egymillió forint.
(5) Az eljárási bírság kiszabásánál az adóhatóság figyelembe veszi
a) a jogellenes magatartás súlyát,
b) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét. kívül az eljárásban részt vevő bármely személy akadályozza az eljárást, az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi őt az adóhatóság, és emellett biztosítja az eljárási bírság kiszabásának lehetőségét.
Az eljárás akadályozása sokféleképp megvalósulhat; ebből néhányat nevesít a törvény. Az adóigazgatási rendtartás szerint az eljárás akadályozásának minősül különösen

a megjelenési kötelezettség elmulasztása;
a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása;
a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása vagy jogosulatlan megtagadása, valótlan tartalmú nyilatkozat megtétele;
az iratrendezési, iratpótlási kötelezettség elmulasztása.

Az akadályozó magatartások sokféleségére tekintettel a törvény azt is lehetővé teszi, hogy a nevesített magatartásokon túli akadályozó magatartás esetén is bírság szabható ki.
Ha az adózó vagy az adózónak nem minősülő személy az eljárást akadályozza, eljárási bírsággal sújtható az Air. 69. §-a alapján. Adózó az a személy, akinek, illetve amelynek adókötelezettségét adót, költségvetési támogatást megállapító törvény, az Air. vagy önkormányzati rendelet írja elő. Nem minősül adózónak a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy. A kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja a törvény szerint az adózót megillető jogokat. Ha az eljárás egyéb résztvevője a kötelezettségét önhibájából megszegi, az adóhatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja.
Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint.
Az eljárási bírság kiszabásánál az adóhatóság figyelembe veszi:
a) a jogellenes magatartás súlyát,
b) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.
Az eljárás minden résztvevője természetes személy esetén 200 ezer forintig, jogi személy és egyéb szervezet esetén 500 ezer forintig terjedő eljárási bírsággal sújtható az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 22. §-a alapján, ha a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza. Azzal szemben, aki a jogsértést ismételten követi el, a kiszabható eljárási bírság összege természetes személy esetén 500 ezer forintig, jogi személy és egyéb szervezet esetén 1 millió forintig terjedhet.
Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint, vagyis magasabb, mint a mulasztási bírság általános mértéke (200 ezer Ft természetes személynél, illetve 500 ezer Ft jogi személy, egyéb szervezetnél). Érdekesség, hogy a végrehajtási eljárás akadályozása miatt az Avt. a mulasztási bírság általános mértékével megegyező mértékű eljárási bírságot tartalmaz.
Végrehajtási eljárásnál az eljárási bírságnak nincs minimuma, felső határa természetes személy esetén 200 ezer forint (ismételt elkövetésnél 500 ezer forint), jogi személy és egyéb szervezet esetén pedig 500 ezer forint (ismételt elkövetésnél 1 millió forint) [Avt. 22. § (1) bekezdés]. Speciális eset, ha az adóhatóság az adóst megillető, hitelintézetnél kezelt összeg zárolását rendeli el, és a hitelintézet a zárolást elmulasztja vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti. Ez esetben az adóhatóság a hitelintézettel szemben a zárolni elmulasztott vagy nem jogszabályban előírtaknak megfelelően zárolt összeg 50 százalékáig, de legfeljebb 10 millió forintig terjedő eljárási bírságot szabhat ki [Avt. 102. § (2) bekezdés].
Fontos megemlíteni, hogy a megbízható adózók esetén ugyan a mulasztási bírságot és az adóbírságot 50 %-al csökkenteni lehet, ez azonban nem igaz az eljárási bírságra, ennek mértéke a megbízható, a „normál” és a kockázatos adózóknál is ugyanannyi.
Az Air. 34. § (3) bekezdése alapján, ha az adózó nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, a kizárást megtagadó végzésben eljárási bírsággal sújtható.
A kirendelt szakértő eljárási bírsággal sújtható és díja a határidő lejártát követő naptól kezdődően naponta egy százalékkal csökkenthető, ha anélkül, hogy a határidő meghosszabbítása iránti igényét vagy akadályoztatását előzetesen bejelentette volna, feladatait határidőre nem teljesíti (Air. 66. § (6) bekezdés).
Az Air. és az Avt. is csak néhány példát említ és csak egy-két esetben határozza meg, hogy az adott körben milyen magatartás érdemelhet eljárási bírságot [pl. kizárási indítványnál: Air. 34. § (3) bekezdés; megjelenési kötelezettség elmulasztásánál: Air. 56. § (1) bekezdés].
Abból, hogy az eljárási bírság kiszabása nem tartozik az ügy érdeméhez, az is következik, hogy nem határozattal, hanem végzéssel dönt róla az adóhatóság. Ez a végzés az Air. 122. § (3) bekezdés g) pontja alapján önállóan fellebbezhető. Ha az adóhatóság úgy dönt, hogy mellőzi az eljárási bírság kiszabását, akkor arról nem kell végzést hozni, elég egy feljegyzést készíteni.