Hírek

Az adóregisztrációs eljárás során az állami adó- és vámhatóság azt vizsgálja, hogy fennáll-e olyan, a törvényben taxatív módon meghatározott kizáró ok az adózó vezető tisztségviselőjével, cégvezetőjével, képviseletre jogosult tagjával, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített befolyással rendelkező tagjával, illetve részvényesével szemben, amely az adószám megállapításának akadályát képezi. Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy megakadályozza, illetve megnehezítse a kifejezetten adóelkerülési célból létrehozni kívánt társaságok alapítását. A cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására nem automatikusan kerül sor, hanem kizárólag az után, hogy az adó- és vámhatóság vizsgálta a törvényben meghatározott személyi kör adózói előéletét.
Ha az adózóval szemben fennállnak a törvényben meghatározott kizáró feltételek, az adóhatóság megtagadja az adószám kiadását, és a cégbíróság elutasítja a cégbejegyzés iránti kérelmet. Az adóregisztrációs eljárást az adó- és vámhatóság nem kizárólag az adószám megállapítása előtt folytatja le, hanem a cégbejegyzésre kötelezett adózók vezető tisztségviselőjének, cégvezetőjének, vagy törvényben meghatározott tagjának személyében bekövetkezett változással összefüggésben (cégvásárlás) is lefolytatja az adóregisztrációs eljárást.
A legfeljebb egy éve működő adózók is ellenőrzés alá kerülnek, így abban az esetben, ha az adószám megállapítását követő egy éven belül az állami adó-és vámhatóság tudomására jut, hogy az adózó adószámának megállapítására valamely akadály fennállása ellenére került sor, akkor a NAV felszólítja a céget az akadály elhárítására. Ha a cég ennek nem tesz eleget, akkor a NAV törli a cég adószámát. A döntés ellen a cég fellebbezést nyújthat be, míg az a személy, akinek a személyében rejlő okra tekintettel rendelte el az adószám törlését az adóhatóság, kimentési kérelem előterjesztésére jogosult.
Ilyen ok lehet, ha a vizsgált cégbejegyzésre kötelezett szervezet cégnyilvántartásába a cégbíróság visszamenőleges hatállyal bejegyzi az akadályhordozó vezető tisztségviselőt, cégvezetőt, illetve tagot vagy részvényest vagy a vizsgált szervezetek, természetes személyek adószámláján végrehajtott visszamenőleges hatályú könyvelés következtében az adótartozás adószámkérés időpontjában fennálló összege későbbi időpontban haladja meg a törvény által meghatározott értékeket stb.
Akadályok
Adóregisztrációs akadálynak minősül, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, illetve ilyen mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes
a) olyan, más adózó jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amely
– az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 360. napon vagy azt követően bármelyik napon fennállt; vagy
– az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt; vagy
– adószámát az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az új Art. 227. § (3) bekezdésében és az új Art. 246. §-ában felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya az adószám törlését kimondó véglegessé vált határozat meghozatalának napján vagy azt követően bármelyik nap fennállt;
b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik; vagy
c) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül.
A fenti akadályok bármelyikének fennállása esetén a társaság felszólítást kap az adóhatóságtól, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított 45 napon belül hárítsa el azt. A NAV felszólítását követően a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel a céget az adószám törlése fenyegeti, a közléstől számított 15 napos, jogvesztő határidőn belül kimentési kérelmet terjeszthet elő.
Jogeset:
A kérelmező ( cég 1) 2021. április 26-án az illetékes cégbíróságnál változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő, mely szerint 2021. április 22-ei hatállyal vezető tisztségviselője a felperes lett. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a személyi változásra tekintettel a kérelmezőnél az Art. 24. §-a alapján adóregisztrációs eljárást indított, megállapítva, hogy az adószám törlésére okot adó, az Art. 19. § (2) bekezdés a) pontjának ab) és ac) alpontja szerinti akadályok merültek fel. A felperes 2008. augusztus 5. napjától 2016. július 14. napjáig tagja volt a cég2 (a továbbiakban: Kft.1) társaságnak, mely a változásbejegyzés iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül, 2020. április 25. napján az adóhatóságnál nyilvántartott 5.000.000 Ft-ot meghaladó adótartozással jogutód nélkül megszűnt. A társaságban a felperes tagi jogviszonya az adótartozás 180 napos folyamatos fennállását megelőző 360 napon és azt követően is fennállt.
A felperes 2008. május 27. napjától tagja, 2011. március 3. napjától pedig vezető tisztségviselője a cég3.-nek (a továbbiakban: Kft.2), mely társaság adószámát az adóhatóság a változásbejelentés iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az Art. 227. § (3) bekezdésében felsorolt okból törölte. A felperes tagi és ügyvezetői jogviszonya az adószám törlését kimondó végleges határozat meghozatalának napján fennállt, illetőleg jelenleg is fennáll, esetében az Art. 19. § (2) bekezdés a) pontjának ac) alpontja szerinti akadály valósult meg.
A felperes 2021. június 2-án kimentési kérelmet terjesztett elő, melyet az elsőfokú adóhatóság 2021. június 9. napján kelt 6748454412/2021/NAV iktatószámú határozatával elutasított.
Megállapította, hogy a Kft.1 vonatkozásában felperes az Art. 20. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, így ez az akadály elhárult, ugyanakkor a Kft.2-ben betöltött tagi és vezetői tisztségviselői jogviszonyára tekintettel kimentési kérelme sem az Art. 20. § (3) – (4) bekezdései, sem az Art. 20. § (5) bekezdése alapján nem volt eredményes.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 6452105976/2021/NAV számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az Art. 24. § (1) bekezdésre, 19. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjára, 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjára, 19. § (2a) bekezdésére, 20. §-ára, 24. § (2), (3) bekezdéseire alapította. Indokolása szerint az Art. adóregisztrációs eljárásra vonatkozó rendelkezései kógensek, kötelezően alkalmazandók, mérlegelésre nincs lehetősége. A kimentési kérelem abban az esetben teljesíthető, amennyiben az akadályt hordozó személy hitelt érdemlően igazolja a törvényben taxatíve meghatározott kimentési okok teljesülését.
Kifejtette az adóhatóság, hogy az Art. 20. § (3) bekezdése, szemben az Art. 20. § (4) bekezdésével, lehetőséget biztosít a kimentésre abban az esetben is, ha a társaság törvényes működése még nem állt helyre, de a kimentésre jogosult vezető tisztségviselő bizonyítani tudja, hogy a helyreállítás érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Kft.2 adószámát az adóhatóság az Art. 227. § (3) bekezdésében felsorolt okból törölte. Az adóregisztrációs eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem adnak lehetőséget mérlegelésre és arra sem, hogy méltányosságot gyakorolva eltérjen az Art. -ban meghatározott kimentési feltételektől, így az Art. 20. § kívül más indokot, körülményt nem vehetett figyelembe. Utalt a Kúria Kfv.35.586/2013/9. és Kfv.35.232/2016/11. számú határozataira. A felperes kizárólag az Art. 20. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak igazolásával menthette volna ki magát, azonban esetében az akadályt képező társaságokban betöltött tagi [Art. 20. § (3) – (4) bekezdései] és vezető tisztségviselői [Art. 20. § (5) bekezdése] jogviszonyára tekintettel erre nem volt lehetőség.
A Kúria áttekintette az adóregisztrációs eljárás jogtörténetét. A régi Art. 24/C. §-át, az adóregisztrációs eljárás szabályait a 2011. évi CLVI. törvény 292-293. § iktatta be 2012. január 1-től a feketegazdaság elleni küzdelem új eszközeként. Célja az volt, hogy megnehezítse az adóelkerülési célból létrehozott társaságok alapítását, meghatározott körülmények fennállásáig, vagy meghatározott ideig kizárja azokat a személyeket, akik hozzájárultak ahhoz, hogy adózók jelentős adótartozást halmozzanak fel, jelentőst jogsértést kövessenek el, vagy elérhetetlenné váljanak az adóhatóság számára. Emellett a törvény lehetőséget biztosít a törvényben meghatározott esetekben és módon a jogkövetkezmények alóli kimentésre.
2018. január 1. napjával a jelen eljárásban irányadó Art. 19-25. §-ai szerint kell eljárni, a szabályozás azonban nem változott. A tényállás szerint a felperesnek egy akadályt képező társaságban állt fenn az Art. 19. § (2) bekezdése szerinti időtartamban vezető tisztségviselői, illetve tagi jogviszonya. Kimentési lehetőségként az Art. 20. § (4) bekezdésére hivatkozott.
Az Art. 20. § (4) bekezdése a kimentési lehetőséget a „(3) bekezdés alkalmazásában” biztosítja – azaz a jogalkotó egyéb rendelkezése hiányában – a teljes személyi kör változatlan hagyása mellett. A „(3) bekezdés alkalmazásában kimentési ok” jogalkotói meghatározás ugyanarra a személyi körre vonatkozó rendelkezését az adóhatóság és az elsőfokú bíróság is helytállóan értelmezte. A (3) bekezdés alkalmazásában kimentési oknak minősül, ha az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válására tekintettel indult cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás arra figyelemmel került megszüntetésre, hogy az adózó a cég törvényes működését helyreállította.
Megállapította, hogy a felperes, mint akadályt hordozó személy a közhiteles nyilvántartás adatai szerint, és általa sem vitatottan a Kft.2 akadályt képező társaságnak vezető tisztségviselője, valamint tagja volt, esetében az Art. 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti akadály megvalósult, így vonatkozásában az Art. 20. § (3) bekezdésében foglalt kimentési feltételek nem alkalmazhatók, az Art. 20. § (3) bekezdés a) pontja kizárja a kimentési kérelme teljesíthetőségét.
Az Art. 20. § (4) bekezdése önálló kimentési okként nem, csupán a (3) bekezdésben meghatározott személyi körre vonatkoztatva értelmezhető. A (4) bekezdés „(3) bekezdés alkalmazásában” fordulat nyelvtani, logikai és rendszertani értelmezéséből következik, hogy a (3) és (4) bekezdés kizárólag együttesen értelmezhető, vagyis a (4) bekezdésben meghatározott kimentési ok nem egy önálló kimentési lehetőség, ebben az esetben is teljesülnie kell annak, hogy az akadályhordozó személy az akadályt képező társaságban tagi jogviszonnyal nem rendelkezik. Az Art. 20. § (3) bekezdése megadja a kimentés során vizsgálandó feltételeket, a (4) bekezdés pedig az általában elvárható magatartás mérlegelést nem tűrő esetére tartalmaz kógens törvényi tényállást.
Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Kúria, Kfv.35.364/2022/7.)
The post Az adóregisztrációs eljárás appeared first on Adó Online.