Hírek

Releváns jogszabály:
– 2017. évi CLI. Törvény az adóigazgatási rendtartásról

Az Air. 17. § szerint állandó meghatalmazás alapján eljárni jogosultak:
(1) Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján
a)   a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott – fióktelep esetében ideértve az anyavállalat foglalkoztatottját is –,
b) kamarai jogtanácsos,
c) ügyvéd,
d) ügyvédi iroda,
e) európai közösségi jogász,
f) nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,
g)   számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet,
h) környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is és
i) a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is
képviselheti.
(2) Természetes személyt az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján bármely – képviseletre alkalmas – nagykorú személy is képviselheti.
(3)  Az (1) bekezdés g) pontja szerinti állandó meghatalmazott szervezet arra az esetre, ha a képviselet ellátásához természetes személy jelenléte vagy természetes személy elektronikus azonosítását igénylő ügyintézés szükséges, kijelöli azt a törvényes vagy szervezeti képviselőjét, foglalkoztatottját vagy tagját, aki a meghatalmazó ügyében az állandó meghatalmazott szervezet nevében eljárhat.
Az adóigazgatási rendtartás pontosan felsorolja, hogy jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt állandó meghatalmazással ki képviselhet. Ezek a személyek a következők:
– a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott – fióktelep esetében ideértve az anyavállalat foglalkoztatottját is –;
– a kamarai jogtanácsos;
– az ügyvéd;
– az ügyvédi iroda;
– az európai közösségi jogász;
– a nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő;
– a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet;
– a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj-ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy; továbbá
– a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is.
A képviseletre jogosult szakemberek közül kiemelendők a jogi képviseletet ellátó személyek. Az ügyvédi tevékenységről 2018. óta új jogszabály rendelkezik, a 2017. évi LXXVIII. törvény. Ügyvédi tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében
a) ügyvéd,
b) európai közösségi jogász,
c) külföldi jogi tanácsadó,
d) kamarai jogtanácsos,
e) alkalmazott ügyvéd,
f) alkalmazott európai közösségi jogász,
g) ügyvédjelölt és
h) ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó)
folytathat.
Ezek közül az Air. a kamarai jogtanácsost, az ügyvédet, az ügyvédi irodát, valamint az európai közösségi jogászt emeli ki, mint aki adóeljárási képviseletet elláthat.
Adótanácsadónak az a személy minősül, aki a 263/2018. (XII.20.) Korm. rendelet szerint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló rendelet szerinti feltételeknek megfelel, bizonyítvánnyal rendelkezik, és ennek alapján az ilyen tevékenységet folytatók nyilvántartásában szerepel.
Könyvelőnek bármely olyan magánszemély minősül, aki vállalkozási/megbízási jogviszony alapján számviteli tevékenységet folytat. Ugyanakkor a képviselet ellátásához az Air. előírja a nyilvántartásba vételt.
Könyvelőnek minősül az a magánszemély, aki vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján számviteli tevékenységet folytat. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. §-a értelmében a vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével
– olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki az Szt. 152/B. §-a szerinti bejelentést tett; vagy
– olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az előző pontban meghatározott követelményeknek.
A fenti kötelezettség alól mentesül az a vállalkozó, amelynél az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 20 millió forintot nem haladja meg. A könyvelő alapvető feladatai a teljesség igénye nélkül az alábbiak: – a számlák, bizonylatok jogszabályban foglalt formában történő rögzítése;
– a könyvelésre kapott számlák, bizonylatok ellenőrzése a vonatkozó pénzügyi és számviteli jogszabályoknak megfelelően;
– a hatóságok felé történő adatszolgáltatás teljesítése (bevallások elkészítése és hatóságok felé benyújtása);
– kimutatások elkészítése;
– éves beszámoló elkészítése (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet);
– a gazdálkodó vezetőjének tájékoztatása a gazdálkodót érintő, könyveléssel, adózással összefüggő jogszabályi változásokról;
– a gazdálkodó figyelmeztetése, amennyiben a működésében szabálytalanságot tapasztal; valamint – a bérszámfejtés, amennyiben erről külön megállapodás születik.
Természetes személyt képviseletre alkalmas nagykorú személy képviselhet állandó meghatalmazással.
Ebből következően tehát a szakmai képviselet az állandó meghatalmazások tekintetében is csak a jogi személyeknél, egyéb szervezeteknél előírás, a természetes személyeknél nem. Ezzel a természetes személyek gyakorlatilag bárkit meghatalmazhatnak, akár visszavonásig is, valamennyi adóügy tekintetében. Nem természetes személyek (pl. jogi személyek) esetében pedig továbbra is lehetőség van, hogy tag, foglalkoztatott képviselje az adózót, vagyis ez esetben sem szükséges szakmai képviselet.
2025. február 1-jétől a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet arra az esetre, ha a képviselet ellátásához természetes személy jelenléte vagy természetes személy elektronikus azonosítását igénylő ügyintézés szükséges – jogszabályban meghatározott módon – kijelöli azt a törvényes vagy szervezeti képviselőjét, foglalkoztatottját vagy tagját, aki a meghatalmazó ügyében az állandó meghatalmazott szervezet nevében eljárhat. A hatályba lépést megelőzően, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselőjeként, foglalkoztatottjaként, tagjaként bejelentett természetes személyek állandó meghatalmazottként 2027. december 31-ig járhatnak el.
Az állandó meghatalmazás adóhatósági bejelentésének módját a 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza. E szerint az állandó meghatalmazott a hiteles elektronikus irattá alakított meghatalmazás, megbízás, vagy a meghatalmazást, megbízást tartalmazó, legalább az adózó, illetve törvényes képviselője minősített elektronikus aláírásával vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus irat egyidejű csatolásával – az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon jelenti be képviseleti jogosultságát. Az adózó vagy törvényes képviselője az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – jelenti be az állandó meghatalmazottja, megbízottja képviseleti jogosultságát. Az elektronikus felületen tett bejelentést az állandó meghatalmazottnak, megbízottnak az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – jóvá kell hagynia.
Az állami adó- és vámhatóság előtt az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett természetes személy adózó állandó meghatalmazottja, megbízottja – ha adóügyeit elektronikusan kívánja teljesíteni – képviseleti jogosultságát saját kezű aláírásával ellátott, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon papír alapon is bejelentheti az állami adó- és vámhatósághoz. Az állandó meghatalmazott, megbízott a bejelentéshez csatolni köteles az eredeti állandó meghatalmazást, megbízást.
Az állandó meghatalmazott, megbízott a képviseleti jogosultságának bejelentése során nyilatkozni köteles arról, hogy
a) a képviseleti jogosultsága a bejelentéskor érvényes teljes bizonyító erejű magánokiraton vagy közokiraton alapul,
b) természetes személyként a természetes személy adózó meghatalmazó, megbízó nevében az állami adó- és vámhatóság előtti képviselet ellátására személye alkalmas,
c) a képviseleti jogosultsága az Air. 17. §-ának mely jogcímén alapul,
d) a ténylegesen az adózó nevében eljáró képviselő mely, képviseletre jogosult jogi személy vagy egyéb szervezet, illetve ügyvédi iroda alkalmazottjaként, tagjaként jár el,
e) a képviseleti jogosultság – az időtartam megjelölésével – határozott vagy határozatlan időre szól,
f) a képviseleti jogosultság mely adóügyek intézésére terjed ki, illetve
g) a képviseleti jogosultság az elektronikusan intézhető adóügyek tekintetében önálló vagy együttes.
Az adózó, illetve törvényes képviselője, valamint az állandó meghatalmazott, megbízott számára a nyilvántartásba vett képviseleti jogosultság valamennyi adata lekérdezhető az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen.
Ha az első bejelentést követően a képviseleti jogosultság tartalmában vagy a képviseleti jogosultság terjedelmét nem érintő bejelentett adatokban változás következett be, azt – az első bejelentésre irányadó szabályok szerint – a bejelentéskor meglévő valamennyi jogosultságra és érvényes adatra kiterjedően kell bejelenteni.
Ha az állandó meghatalmazáson, megbízáson alapuló képviseleti jogosultság határozott időre szól és az harminc napnál hosszabb, a határozott idő lejártát megelőző nyolcadik napon az állami adó- és vámhatóság a képviseleti jogosultság határozott idő leteltét követő naptól beálló érvénytelenségéről az adózót és az állandó meghatalmazottat, megbízottat előzetesen értesíti.
Az állami adó- és vámhatóság az adózók állandó meghatalmazásainak rögzítésére elektronikus felületet működtet, továbbá az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon fogadja az önkormányzati adóhatóság előtt helyi iparűzési adóügyben eljárni jogosult állandó meghatalmazottra vonatkozó bejelentést.
Adóügyekben meghatalmazást elektronikusan
a) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszeren keresztül,
b) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben az előzőek szerinti elektronikus felületen, vagy
c) a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján elektronikusan hitelesített közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva
lehet tenni.
Az adózó az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – adhat állandó meghatalmazást.
A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos, azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.
Az állandó meghatalmazott, megbízott, illetve az adózó vagy törvényes képviselője a bejelentett képviseleti jogosultság megszűnését – az első bejelentésre irányadó szabályok szerint – haladéktalanul köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásból való törlésről az adózót, illetve az állandó meghatalmazottat, megbízottat értesíti.