Hírek

Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulék és szociális hozzájárulási kötelezettsége attól függ, hogy főállású, másodállású vagy pedig kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.
A főállású átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot főszabályként havonta az átalányban megállapított adóköteles jövedelme (függetlenül attól, hogy az egyéni vállalkozó egyébként a személyi jövedelemadó tekintetében adóalap-kedvezmény érvényesítésére jogosult, és adott esetben a jövedelem után ténylegesen nem kell személyi jövedelemadót fizetnie), de legalább a minimálbér (vagy ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum) után kell megfizetni.
A 13 százalékos szociális hozzájárulási adót pedig az átalányban megállapított adóköteles jövedelem után kell megfizetnie, de havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka után. Ez tehát azt jelenti, hogy a főfoglalkozású, átalányadózó egyéni vállalkozónak attól függetlenül társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, hogy esetlegesen a jövedelme után a szja-mentes értékhatár miatt nem keletkezik szja-fizetési kötelezettsége. Például ha az átalányadózó biztosított egyéni vállalkozó tárgyhavi átalányban megállapított adóköteles jövedelme 500 000 forint, akkor ez az 500 000 forint lesz a tárgyhavi járulékalap. Ha viszont a tárgyhavi átalányban megállapított adóköteles jövedelem 50 000 forint, akkor a minimálbér (ha az egyéni vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum) lesz a tárgyhavi 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó-kötelezettség alapja.
A főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határ, valamint a szociális hozzájárulási adó minimum adóalapja után nem köteles társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni arra az időtartamra, amely alatt

táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,
csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
fogvatartott,
ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Ha ezek a körülmények a teljes naptári hónapban nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ és a minimum adóalap kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Az időarányosítási kötelezettség azonban nem áll fenn az adóköteles átalányban megállapított összeg tekintetében.
A Tbj. és a Szocho tv. tekintetében a főfoglalkozásúnak nem minősülő (36 órát meghaladó munkaviszony melletti vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató), biztosított egyéni vállalkozó járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha adott hónapban adóköteles általányban megállapított jövedelme keletkezik, vagyis az ő esetükben nincs elvárt minimum járulék és szocho-fizetési kötelezettség, ezért a kieső időre jutó arányosítás kérdése sem merül fel.
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozói jogviszonnyal is rendelkezik, úgy főszabályként egyéni vállalkozóként áll fenn a főállású egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint a járulék- és a szocho-fizetési kötelezettség, míg társas vállalkozóként kizárólag a tényleges személyes közreműködésért fizetett díjazás után. Ettől eltérően azonban, ha az egyéni vállalkozó az adóév január 31-ig nyilatkozik a társas vállalkozás részére arról, hogy társas vállalkozóként teljesíti a minimum járulék- és szocho-fizetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével ezen kötelezettségeit, akkor egyéni vállalkozóként csak az adóköteles átalányban megállapított jövedelem után áll fenn járulék és szocho kötelezettsége.
Itt érdemes kitérni azokra az adózókra, akik eddig a régi kata szerinti kisadózónak minősültek és mellette a Tbj. szerinti társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkeztek. Az ő esetükben 2022. augusztus 31-ig a kata szabályai szerint a kisadózói jogviszonyuk nem minősülhetett főállásnak, hanem kötelezően társas vállalkozóként állt fenn a minimum járulék és adóalap után fizetési kötelezettség, tekintettel arra, hogy a január 31-ig megtehető nyilatkozat (választási lehetőség) csak abban az esetben értelmezhető, ha a mind az egyéni vállalkozói, mind a társas vállalkozói biztosítási jogviszony a Tbj. szerint áll fenn. 2022. szeptember 1-től azonban egyéni vállalkozóként kell legalább a minimálbér (garantált bérminimum) után társadalombiztosítási járulékot és a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka után szociális hozzájárulási adót fizetni, míg társas vállalkozóként a tényleges járulékalap után kell a fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. A régi kata alany egyéni vállalkozó tehát legkorábban 2023. január 31-ig tett nyilatkozattal választhatja azt, hogy a társas vállalkozásban fizesse meg a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat.
Mind a főállású, mind a másodállású egyéni vállalkozónak be kell jelentenie a biztosítási jogiszonyát a ’T1041-es nyomtatványon (a 2022. augusztus 31-ig kata-alanyok esetében a biztosítási jogviszony kezdő napja 2022. szeptember 1.), valamint havonta be kell nyújtania az ’58-as számú bevallást még abban az esetben is, ha abban adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség nem szerepel (például a 36 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozóaz adatt hónapban nem szerez adóköteles átalányban megállapított jövedelmet).
A 2022. augusztus 31-ig kata alanyok esetében az átalányadózás választásásra nyitva álló határidő 2022. október 31-én jár le, azonban a szeptember havi járulékbevallást október 12-ig kellett benyújtani. Amennyiben az egyéni vállalkozó a bevallás benyújtását követően, de még október 31-ig dönti el, hogy melyik adózási módot választja (átalányadózás vagy vállalkozói szja), és a bevallását nem a választott adózási módnak megfelelően készítette el, úgy azt önellenőrzés keretében módosítani szükséges.
A Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem minősül biztosítottnak, ezért nem áll fenn járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége még akkor sem, ha a jövedelme az Szja tv. szerinti adómentes határt meghaladta.
A Tbj. értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személy a

biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá
az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül,

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
Saját jogú nyugdíjasnak pedig az a személy minősül, aki

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak – biztosítási jogviszony és járulékkötelezettség hiányában – nem kell sem a ’T1041-es, sem a havi ’58-as bevallást benyújtania.
The post Az átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó járulék és szociális hozzájárulási adó szabályok appeared first on Adó Online.