Az e-kereskedelem áfa reformja – az OSS rendszer (3. rész)
Az egyablakos rendszer kiterjesztése
A 2015. január 1-jétől működő egyablakos rendszer, a MOSS (Mini One Stop Shop) csak a Közösségben letelepedett nem adóalanyok részére nyújtott úgynevezett távolról nyújtható szolgáltatások (telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások) esetében nyújtott lehetőséget a különböző tagállamokban keletkező áfa kötelezettség teljesítésére a bejelentkezés tagállamában.
2021. július 1-je előtt így például az internetes kereskedelemmel foglalkozó webshopoknak az értékesítéseikkel érintett minden tagállamban adószámot kellett igényelniük és az áfát a helyi szabályok szerint kellett bevallaniuk és megfizetniük. Az adószám birtokában továbbá kénytelenek voltak minden érintett ország belső szabályaihoz (pl. a speciális magyar számlázási és online adatszolgáltatási szabályokhoz) is alkalmazkodni.
Az új szabályozás 2021. július 1-jétől viszont kiterjesztette egy egyablakos rendszer alkalmazhatóságát minden, a közösség tagállamában nem adóalanynak nyújtott szolgáltatás utáni, illetve a közösségen belüli vevőknek történő távértékesítés utáni bevallási és adófizetési kötelezettség teljesítésére. Az érintetteknek így lehetőségük van arra, hogy a célországban történő adószám igénylést elkerülve, az áfa fizetési kötelezettségüket az egyablakos rendszerben teljesítsék. Ez praktikusan annyit jelent, hogy egy kiválasztott országban kell valamennyi tagállamba értékesített termék és nyújtott szolgáltatás után az áfát megfizetni és egyetlen bevallásban elegendő ezt rendezni. Az áfa kötelezettségek teljesítése miatt így többé már nincs szükség az érintett tagállamokban adószám igénylésére vagy megtartására.
Az egyablakos rendszer felépítése
2021. július 1-től két típusú egyablakos rendszer működik, a kiterjesztett úgynevezett One Stop Shop (OSS) és az Import One Stop Shop (IOSS). (Az IOSS-ről a cikksorozat következő részében lesz szó). Az OSS rendszernek két sémája van: a nem uniós és az uniós séma.
A nem uniós séma azon közösségben nem letelepedett adóalanyoknak biztosít adóbevallási lehetőséget, akik B2C (Business-to-Consumer) relációban teljesítenek közösségen belüli teljesítési hellyel szolgáltatásokat (nem csak az úgynevezett távolról nyújtható szolgáltatások tartoznak ide, hanem bármely B2C szolgáltatás).
A vonatkozó előírások alapján (Áfa tv. XIX/A. fejezet 1. alfejezet) az érintett harmadik országos adóalany bármely tagállamban, így Magyarországon is, bejelentkezhet az OSS-be, e tekintetben nincs kötöttség. Pénzügyi képviselőre a nem uniós sémában a harmadik országos adóalanynak nincs szüksége, tehát közvetlenül is regisztrálhat. A nyilvántartásba-vétel után viszont köteles az adóalany minden e szabályozás alá tartozó szolgáltatásra az OSS rendszer nem uniós sémáját alkalmazni.
Az uniós sémában a közösségen belüli távértékesítéseket, a platformok egy tagállamon belüli értékesítését, illetve a közösségen belül letelepedett adóalanyok B2C szolgáltatásait (ha a teljesítés helye a letelepedésük helyétől eltérő tagállamban van) lehet bevallani.
A vonatkozó előírások alapján (Áfa tv. XIX/A. fejezet 2. alfejezet) az uniós séma esetében van kötöttség a bejelentkezés tagállamát illetően. Ha az adóalany székhelye az EU-ban található, akkor a székhely szerinti tagállamban kell mindenképpen bejelentkezni. Ha az adóalanynak székhelye nincs, de áfa szerinti telephelye van a közösségen belül, akkor a telephely szerinti tagállamban kell bejelentkezni. Ha pedig több EU tagállamban van az adóalanynak áfa szerinti telephelye, akkor választhat, hogy melyik tagállamban jelentkezik be, de a választása évét követően még két évig kötve van ehhez a választásához. Ha harmadik országos az adóalany, de az értékesítés közösségi távértékesítés, akkor pedig az indulás tagállamában kell bejelentkezni.
Az uniós séma esetében az általános képviseleti szabályokat kell követni, tehát harmadik országos adóalanynak pénzügyi képviselőt kell megbíznia ahhoz, hogy bejelentkezhessen. A nyilvántartásba-vétel után az adóalany köteles minden e szabályozás alá tartozó termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra az OSS rendszert alkalmazni.
Bejelentkezés az OSS rendszerbe
Az OSS-portál itt érhető el, ahol a Súgó menüpontja alatt található „Felhasználói leírás” részletes tájékoztatást ad a regisztráció elvégzéséhez és az OSS-portál használatához. A regisztrációhoz a sémák közüli választást (uniós séma, nem uniós séma, importséma), majd a portálra történő bejelentkezést követően a Regisztráció kezelése” menüpontot kell kiválasztani. Egy új regisztráció indításához a táblázat alatti „Alapregisztráció” gombra kell kattintani, és a lenyíló listából ki kell választani a regisztrálandó adóalanyt. A bejelentést követően az adóhatóság – a 30 napos általános ügyintézési határidőn belül – dönt az adóalany nyilvántartásába vételéről, amelyről elektronikus úton értesítést küld.
Mivel az egyablakos rendszer alkalmazása választható, nem kötelező, nincs előírt határidő a bejelentkezésre. Az Áfa tv. előírása alapján azonban az egyablakos rendszer alkalmazását meg kell, hogy előzze a regisztráció (nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelem).
Az OSS rendszer alapvetően a bejelentést követő adómegállapítási időszak első napjától alkalmazható. Ugyanakkor bizonyos esetekben a bejelentést megelőzően teljesített ügyletekre is alkalmazni lehet, tehát lehetőség van visszamenőleges regisztrációra. Abban az esetben ugyanis, ha olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik, amelyre az egyablakos rendszert (az uniós és nem uniós sémát) alkalmazni lehetne, és a kérelem benyújtása megtörténik az első értékesítést követő hónap 10. napjáig, akkor az OSS rendszer már az első értékesítés időpontjától alkalmazható (Héa-vhr. 57d. cikk).
Bevallás az OSS rendszerben
Az OSS rendszerben negyedévente kell egységes adóbevallást teljesíteni tagállami bontásban a negyedévet követő hónap utolsó napjáig. A bevallást azokra a hónapokra is teljesíteni kell, amikor nem történt az OSS rendszerben bevallandó ügylet. Az adófizetést egyösszegben a bevallás benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig a bejelentkezés tagállamának devizanemében lehet teljesíteni. A Magyarországon bejelentkezett adóalanyoknak így az áfát forintban (az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes EKB árfolyamon átszámítva) átutalással a NAV által közzétett bankszámlaszámra kell megfizetniük hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló adóbevallásra.
Az OSS rendszerre speciális változásbejelentési, bevallásmódosítási, megőrzési stb. szabályok vonatkoznak (például 10 éves megőrzési kötelezettség, elektronikus úton kell rendelkezésre bocsátani a kért adatokat egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során, 3 évig módosítható az OSS rendszeren belül a bevallás, de nem önellenőrzéssel, hanem mindig az aktuális bevallásban kell elszámolni a különbözeteket).
AZ OSS rendszer választásának előnyei / hátrányai
Az OSS rendszerbe nem kötelező belépni, de jelentős adminisztrációsteher-csökkentést eredményezhet azáltal, hogy így elkerülhető az áfaregisztráció és külön bevallás a bejelentkezés tagállamától eltérő többi tagállamban, ahol nem adóalany vevői vannak az eladónak.
További előny, hogy OSS regisztráció esetén nem kell a teljesítési helyek szerinti tagállamok különböző számlázási szabályait sem alkalmazni, hanem mindig a bejelentkezési tagállam számlázási szabályai az irányadók (Áfa tv. 158/A. § (4) bekezdés). Ebből következően a Magyarországon bejelentkezetteknek a magyar számlázási szabályokat kell alkalmazniuk, így például nincs számlakiállítási kötelezettségük, ha az ellenértéket a teljesítésig megtérítik, és a vevő nem kér számlát (kivéve, ha az értékesítés adóalanynak vagy nem adóalany jogi személynek történik vagy az ellenérték adót is tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő forintösszeget, Áfa tv. 165. §).
Emellett a nem uniós sémába bejelentkező adóalanyok, valamint az uniós sémába regisztráló belföldi adóalanyok mentesülhetnek az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alól a külföldi teljesítési helyű ügyleteik tekintetében (Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont).
Hátránya lehet az OSS rendszernek, hogy csak a fizetendő adó rendezésére alkalmas, adólevonást, adóvisszatérítést nem lehet azon keresztül kérni, arra csak a normál áfabevallásban (áfatelephellyel nem rendelkező áfa regisztráltak esetében) vagy külön eljárásban (külföldiek áfa-visszatéríttetésére vonatkozó különös szabályok szerint) van lehetőség. E tekintetben is előnyös lehet viszont az OSS rendszer annyiban, hogy ha harmadik országos az adóalany és beregisztrált az egyablakos rendszerbe, akkor a külföldiek áfa-visszatérítési eljárásánál nem kell a viszonosságot vizsgálni, hanem azt megadottnak kell tekinteni, és az adóalany bármelyik tagállamban kérheti az áfa-visszatérítést.
Bár az OSS rendszerbe történő regisztráció jelentős egyszerűsítést jelent az áfa kötelezettségek teljesítésében, azt nem szabad elfelejteni, hogy az érintett tagállamokban más adókötelezettségek is keletkezhetnek az értékesítésekkel kapcsolatban, amelyeket egyéb módon szükséges rendezni. Ugyanakkor önmagában azzal, hogy az adóalanynak nincs szüksége áfa regisztrációra bizonyos kötelezettségektől megszabadulhat. Magyarországon ilyen lehet például a környezetvédelmi termékdíj, amelyet az első belföldi forgalomba hozónak kell megfizetnie. Az áfa regisztráció elkerülésével ugyanis a külföldi értékesítő nem válik magyar adóalannyá, így belföldi forgalomba hozóvá. A termékdíj-fizetés elkerülése az OSS rendszerben regisztrált külföldi kereskedőknek így fontos versenyelőnye lehet a magyar cégekkel szemben.
A cikk szerzője, Antretter Erzsébet regisztrált adószakértő, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója.
The post Az e-kereskedelem áfa reformja – az OSS rendszer (3. rész) appeared first on Adó Online.