fbpx

Az Egyesült Királyság áfa-rendszere a Brexit után (3. rész)

A korábbi két cikkemben azzal foglalkoztam hogyan változott az összesítő jelentés, valamint az Intrastat bevallás a Brexit-et követően, milyen jelentős változásai voltak a bevallásokkal kapcsolatos folyamatoknak.
Jelen cikk magára az áfa bevallásra fókuszál, annak módosulásait mutatja be, kitérve a leggyakoribb kérdésekre, amikkel a szigetországban működő adóalanyok szembesültek a kilépést követő első hónapokban. Mielőtt azonban a változásokra térnék rá, röviden bemutatom a brit áfa-bevallást, illetve az azzal kapcsolatos legfontosabb tulajdonságokat. A magyar áfa bevalláshoz szokott szakemberek azt gondolom alaposan meglepődnének, ha hirtelen Magyarországon is bevezetnék a brit típusú adóbevallást, amely összesen kilenc sorból áll és alkalmas a brit nemzetgazdaság áfa típusú adatigényének a kielégítésére.
A Brexit előtt a bevallás első öt sora kizárólag áfa adatok jelentésére szolgált, míg a 6-9 sorok adóalapok bevallására szolgáltak. Ez a logika a Brexit után sem változott meg. Röviden a brit adóbevallás úgy nézett ki, hogy az első sorban kellett jelenteni az áfaköteles ügyletek utáni fizetendő adót, a második sor szolgált az uniós beszerzések után fordított adózás szerinti fizetendő adó jelentésére, míg a harmadik sor az első kettő összege volt. A negyedik sor szolgált az összes levonható adó bevallására, míg az ötödik sor volt a harmadik és a negyedik sor különbözete, azaz ez a sor mutatta meg, hogy az adóalanynak a bevallási időszak vonatkozásában fizetendő vagy visszaigénylő pozíciója keletkezett-e. A hatodik és a hetedik sor szolgált az összes adóköteles értékesítés és beszerzés adóalapjának bevallására. Az utolsó két sor pedig az uniós értékesítések és beszerzések adóalapjának a jelentésére szolgált. Ezek természetesen összesített adatok voltak, azaz például a hatos sor, amely az értékesítések adóalapjának jelentésére szolgál egyben tartalmazta – többek között – az adóköteles, adómentes ügyletek adóalapját, az export-szolgáltatások ellenértékét, az exportként értékesített áruk ellenértékét, itt kellett jelenteni a fordított adózás alá tartozó ügyletek fizetendő adóalapját, stb. Ez a logika azóta sem változott.
Amelyek jelentős változáson mentek keresztül azok a második, nyolcadik és a kilencedik sorok voltak. A második sor régen az összes uniós árubeszerzés után fizetendő áfa jelentésére szolgált, tekintve hogy az Egyesült Királyság kilépett az unióból, ezért sokan számítottak előzetesen arra, hogy ez a sor teljesen meg fog szűnni. Azonban ez a várakozás nem teljesült, mivel maradt az Egyesült Királyságnak olyan területi egysége (Észak-Írország), amely az áruk vonatkozásában az egységes piac része maradt. Ennek a logikának a mentén például a második sor sem vesztette el a jelentőségét, mert az északír területre behozott áruk után fizetendő áfa továbbra is a 2. sorban jelentendő.
Az északír terület sajátos helyzete ’mentette meg’ a bevallás 8. és 9. sorát is, ugyanis Észak-Írországból indított, illetve Észak-Írországba irányuló árumozgások továbbra is uniós ügyletnek minősülnek, azaz az ügyletek adóalapja továbbra is jelentendő a bevallás 8., illetve 9. sorában. A szigetországi könyvelők egyik nagy dilemmája volt az első Brexit utáni bevallások során, hogy hogyan kezeljék azokat a jóváíró számlákat, amelyek olyan ügyletekre vonatkoznak, amelyek még a Brexit előtt történtek, tehát jelentve lettek a bevallás valamelyik uniós ügyletre vonatkozó sorában, de idén januártól – ahogy láttuk – ezek már kifejezetten északír ügyletek jelentésére szolgálnak. Sokan fordultak az adóhatósághoz, adótanácsadóhoz, hogy mihez kezdjenek a jóváíró számlákkal, ha az alapügyletnek semmi köze nem volt anno az északír területhez. A helyzetet végül az adóhatóság oldalán megjelentetett állásfoglalás oldotta fel, amelyben egyértelműen kimondta, ha az alapügyletben anno az északír terület nem volt érintett, attól még a jóváíró számla jelenthető a Brexit után is a bevallás megfelelő sorában, függetlenül attól hogy az új értelmet nyert sorok alapvetően Észak-Írországra vonatkoznak.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.
The post Az Egyesült Királyság áfa-rendszere a Brexit után (3. rész) appeared first on Adó Online.