Barion Pixel

Az Európai Bizottság értékelése az utalványokról (1. rész)

Az értékelés azokon az információkon alapul, amelyek a 2023. március 27. és június 9. között végzett felmérés során a tagállamoktól beérkeztek (valamennyi tagállam válaszolt). A felmérés 45 lezárt és 22 nyitott kérdést tartalmazott az alábbiakkal kapcsolatban: az utalványokról szóló irányelv elfogadása óta eltelt négy évben az irányelv végrehajtása során tapasztalt hatások általános értékelése (i.), valamint az utalványok fogalommeghatározásával, az egycélú és a többcélú utalványok közötti különbségtétellel, az utalványok átengedésével, az adóalapjukkal, a kedvezményre jogosító utalványokkal és a be nem váltott utalványokkal kapcsolatos konkrét kérdések (ii.).

Az általános értékelés azt mutatta, hogy a legtöbb tagállam nem rendelkezett elegendő információval ahhoz, hogy választ adjon a kérdések többségére, de a rendelkezésre álló információk alapján úgy ítélték meg, hogy az utalványokra vonatkozó áfaszabályok nagyjából elérték céljukat, és többnyire relevánsak. Ami az értékelés második részét illeti, az utalványok fogalommeghatározását és átengedését szabályozó rendelkezésekkel kapcsolatban általánosságban pozitív visszajelzések érkeztek, és a tagállamoknak csak kis része vetett fel konkrét kérdéseket, amelyek azonban főként a jelenlegi szabályok alkalmazására vonatkoztak, és amelyeket az Áfa-bizottságban már megvitattak, vagy amelyekkel kapcsolatban az EUB már ítéletet hozott.
Az általános értékelés első szempontja az eredményesség volt. Az elemzés kimutatta, hogy az utalványokra vonatkozó áfa-szabályok többnyire elérik céljukat. A felmérésre adott válaszok alapján a tagállamok többsége egyetértett abban, hogy az utalványokról szóló irányelv végrehajtása az első négy évben – legalább részben – i. egyszerűbb megfelelést és ii. egységesebb követelményeket eredményezett.
Ezen túlmenően az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság által végzett megfelelőségi ellenőrzés – amint azt a 3. szakasz mutatja –, bár a jogszabály formai szempontjaira korlátozódott, nem tárt fel jelentős problémákat az utalványokra vonatkozó szabályok tagállamok általi átültetésével kapcsolatban.
Az elmúlt néhány évben az Áfa-bizottság keretében végzett munka, amely két iránymutatás-csomag elfogadásához vezetett, szintén hozzájárult a harmonizációs célkitűzés eléréséhez.
Arra vonatkozóan, hogy az utalványokra vonatkozó áfa-szabályok foglalkoztak-e a csalással kapcsolatos kérdésekkel, a tagállamok nagy többsége nem rendelkezett elegendő információval. A felmérés nyitott kérdéseire válaszolva a tagállamoknak csak egy kis része hívta fel a figyelmet a visszaélés lehetséges kérdéseire. Az egyik tagállam szerint az utalványokat pénzmosásra is fel lehet használni, és visszaélés veszélyét rejti magában az a lehetőség, hogy az adóalanyok az utalványt egycélú vagy többcélú utalványként konfigurálhatják. A visszaélés e veszélyére, amely az egycélú és a többcélú utalványok közötti vékony választóvonalból ered, egy másik tagállam is rámutatott, amely szerint az a jogi vélelem, amely szerint az áruértékesítést vagy a szolgáltatásnyújtást az egycélú utalvány kibocsátásakor teljesítettnek kell tekinteni, szintén csalásra ad lehetőséget. Egy másik tagállam szerint az adóalanyok az utalvány kibocsátása után megváltoztathatják üzleti modelljüket annak érdekében, hogy az utalvány többcélú utalványnak minősüljön. Két másik tagállam megerősítette, hogy a kibocsátók általában bővítik az utalványok beváltásával elérhető, de eltérő adókulcsok alá tartozó áruk és szolgáltatások körét annak érdekében, hogy adott utalványt egycélú helyett többcélúnak lehessen minősíteni.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.