Hírek

A sorozat előző részeit itt találja.
A köznyugdíjakra fordított kiadások bizonyos tagállamok közpénzügyeit megterhelhetik. A 2024-es Öregedési Jelentés 2022-től 2070-ig vetíti előre a köznyugdíj-kiadásokat az összes tagállamra. Az EU-27 összesített kiadásai várhatóan mérsékelt ingadozást mutatnak a vizsgált időszak során: 2022-ben a GDP 11,4%-áról 2036-ra (a vetítési időszak csúcspontja) 12,2%-ra nőnek, majd a kiadások stabilizálódnak körülbelül 12%-on (átlagosan 11,9 % 2022–2070 között).

Ezzel szemben az egyes tagállamok kiadásai sokkal erőteljesebb ingadozásokat mutatnak, és a csúcsok a vetítési horizont különböző időpontjaiban következnek be. 10 tagállam éri el csúcspontját 2022 és 2036 között, míg három másik ország (Portugália, Románia és Spanyolország) 2046 és 2051 között, mivel a baby-boom generációk később vonulnak nyugdíjba. Végül a maradék 14 tagállamban 2058 után érik el a nyugdíjkiadások csúcsát.
Országokra bontva:

Olaszország lesz a legmagasabb nyugdíjkiadást realizáló EU-ország minden évben 2022 és 2043 között (csúcspont: 17,3% a GDP-ből 2036-ban).
Spanyolország 2044 és 2066 között (csúcspont: 17,3% a GDP-ből 2051-ben).
Luxemburg 2067-től a vetítési időszak végéig (csúcspont: 17,5% a GDP-ből 2070-ben).

A teljes 2022–2070-es időszakra vetítve Spanyolország (16,0%), Olaszország (15,5%) és Belgium (14,6%) rendelkezik a legmagasabb átlagos nyugdíjkiadással a tagállamok között. Amennyiben a jelenlegi adóterhek változatlanok maradnak, a növekvő nyugdíjkiadások egyre nagyobb részt követelnek majd az adóbevételekből.
A nyugdíjkiadások és a 2022-es adóbevételek összehasonlítása azt jelzi, hogy néhány tagállamnak jelentősen növelnie kellene az adóbevételeit, illetve újra kellene definiálnia kiadási prioritásait a következő években. Ha a 2022-es adóbevételek változatlanok maradnak:

Spanyolország az adóbevételek átlagosan 41,0%-át kell, hogy köznyugdíjakra fordítsa 2022–2050 között.
Ezt követi Portugália (39,1%), Olaszország (38,8%) és Románia (38,3%) (4. ábra).

Ezek az országok – Spanyolország, Portugália és Románia – azok, amelyeknél a nyugdíjkiadások csúcspontja 2050 körül várható, ami ösztönözheti őket arra, hogy előrehozzanak adóreformokat a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság érdekében.
Relatív növekedés szerint a legnagyobb nyugdíjkiadási emelkedés az adóbevételek százalékában 2050-ig várható: Spanyolország (11,1 százalékpont), Litvánia (10,7 százalékpont) és Írország (10,3 százalékpont). A hosszú ideig fenntartott magas nyugdíjkiadások nehéz kiigazítási döntéseket kényszeríthetnek a tagállamokra.
A 2022-es adóbevételeket (a GDP százalékában) és a tervezett nyugdíjkiadásokat (a GDP százalékában). Azok az országok, amelyek a vörös vonal jobb oldalán helyezkednek el, elvileg nehezebb helyzetben vannak, mivel a tervezett nyugdíjkiadásuk viszonylag magas a jelenlegi adóbevételekhez képest.

Néhány ilyen ország, ahol magas a nyugdíjkiadás (pl. Spanyolország, Portugália), adóterhe tartósan az EU-átlag alatt maradt (legalább 1995 óta).
Más országok (pl. Belgium, Olaszország) korlátozott mozgástérrel rendelkeznek az adóterhek további növelésére anélkül, hogy az versenyképességüket sértené.

A jövőbeni nyugdíjkiadások növekedése csökkenti a teret más öregedéssel kapcsolatos kiadások (egészségügy, hosszú távú ellátás, oktatás) és nem öregedéssel kapcsolatos területek (pl. K+F, védelem, lakhatás) finanszírozására, minden más tényezőt változatlannak feltételezve.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.