Az Európai Bizottság éves jelentése az unió adózási helyzetéről (13. rész)
A sorozat előző részeit itt találja.
A helyzet különösen kockázatossá válhat azokban az országokban, amelyek hajlamosabbak tartósan magas államháztartási hiányt felhalmozni. Azok közül az országok közül, amelyekben az elkövetkező évtizedekben a legnagyobb mértékű nyugdíjkiadás-növekedés várható, többnek komoly nehézséget okoz a közpénzügyek egyensúlyban tartása (amit a 2013–2022 közötti időszak átlagos kormányzati egyenlege fejez ki). Néhány, az uniós átlag alatti adóterheléssel rendelkező ország – például Spanyolország, Románia, Portugália és Szlovénia – számára a növekvő nyugdíjkiadások további kihívásokat jelentenek közpénzügyeik számára.
Hasonlóképpen, egyes viszonylag magas adóterhelésű országok (például Belgium és Olaszország) is jellemzően magas költségvetési hiánnyal működnek, és 2050-ig jelentősen növelniük kell nyugdíjkiadásaikat, annak ellenére, hogy korlátozott mozgásterük van az adóterhelés további emelésére.
Az elöregedő népesség által kiváltott foglalkoztatáscsökkenés számos tagállamban veszélyezteti a munkára épülő adóbevételek stabilitását. A 2024-es Ageing Report bizonyos demográfiai és makrogazdasági feltételezésekre épül, amelyek meghatározzák a népesség létszámának és korösszetételének várható alakulását. A nyugdíj- és adórendszerek szempontjából különösen fontos a foglalkoztatás alakulása. 2022 és 2050 között a foglalkoztatás várhatóan a legnagyobb mértékben Lettországban (-31%), Litvániában (-27%), Bulgáriában (-26%), Romániában (-24%) és Lengyelországban (-21%) csökken. További öt tagállamban (Portugália, Szlovákia, Csehország, Magyarország és Szlovénia) a visszaesés 10% és 20% közötti lesz.
A több esetben akár drámai mértékű foglalkoztatáscsökkenés különösen jelentős annak fényében, hogy az uniós országok adóbevételeik nagyjából felét a munkára épülő adókból szerzik. 2022-ben a munkát terhelő adók (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat) 12 tagállamban a teljes adóbevétel több mint 50%-át tették ki; ezek közül több (Litvánia, Szlovákia, Csehország és Szlovénia) azon országok közé tartozik, ahol a közeljövőben a legnagyobb foglalkoztatáscsökkenés várható.
Az adóterhelés részleges áthelyezése a munkát terhelő adókról fenntarthatóbb és növekedésbarátabb adóalapok felé hozzájárulhatna a csökkenő foglalkoztatás adórendszerekre gyakorolt hatásának mérsékléséhez, ugyanakkor ez implicit módon azt jelentené, hogy az állami nyugdíjrendszereket részben általános adóbevételekből finanszíroznák. Ennek oka, hogy a legtöbb uniós tagállamban a nyugdíjrendszer „felosztó-kirovó” elven működik, vagyis a nyugdíjasok ellátását a mindenkori aktív dolgozók befizetéseiből fedezik.
A munkaerő-kínálat növelése ezért kulcsfontosságú lesz a jövőbeni adóbevételi nyomás enyhítése és az országok fiskális fenntarthatóságának megőrzése szempontjából. Amint azt korábban már említettük, az európai munkaerőpiacok feszesek: a foglalkoztatás történelmi csúcson van, míg a munkanélküliségi ráta történelmi mélyponton. Egyes foglalkozások esetében súlyos munkaerőhiány tapasztalható, amely lassítja a kulcsfontosságú beruházásokat stratégiai ágazatokban, többek között a zöld átállás, a digitalizáció, a lakásépítés és a biztonság területén.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.