Hírek

A jelentés következő fejezete áttekintést nyújt az Európai Unió adóbevételeiről, mind gazdasági funkció szerint (munka – beleértve a társadalombiztosítási hozzájárulásokat –, tőke és fogyasztás), mind pedig adótípus szerint (elsősorban a személyi jövedelemadó – PIT, a társasági adó – CIT és az általános forgalmi adó – VAT).
Először bemutatja a legfrissebb, 2023-ra vonatkozó adatokat az összes adóbevételről, beleértve az egyes országokra jellemző fontosabb fejleményeket. Másodszor elemzést ad az adóbevételekről gazdasági funkciók szerint – a DG TAXUD által a nemzeti adólisták adatai alapján készített speciális bontásban –, továbbá kategóriák szerint (közvetlen adók, közvetett adók és társadalombiztosítási hozzájárulások), valamint a kormányzati szintek szerint. A harmadik, záró szakasz átfogó áttekintést nyújt az EU legfontosabb adótípusairól és azok szerepéről a tagállamokban.
A jelentésben felhasznált adóbevételi adatok a DG TAXUD által készített és online elérhető Taxation Trends adatbázison alapulnak, amely országonként és különböző mutatók szerint tartalmaz információkat. A Taxation Trends 2024. évi kiadása 2025. március 10-én jelent meg, az adatok véglegesítésének határnapja 2025. január 25. volt.
Az EU adóbevétel/GDP aránya 2023-ban tovább csökkent, amit elsősorban a környezetvédelmi és vagyoni adókból származó bevételek visszaesése, valamint a magas infláció következtében megugró nominális GDP-növekedés okozott. A kormányzati adóbevételek nominális értéken 2023-ban 6 712 milliárd eurót tettek ki (beleértve a kötelező tényleges társadalombiztosítási hozzájárulásokat – SC), ami 2022-höz képest 4,7%-os növekedést jelentett, annak ellenére, hogy számos adóintézkedést vezettek be az infláció hatásainak mérséklésére.
Ugyanakkor a nominális GDP gyorsabb ütemű növekedése (6,5%) az inflációs gazdasági környezetben az összesített adóbevétel/GDP arány jelentős csökkenéséhez vezetett. Ez a mutató a teljes makrogazdasági adóterhelést fejezi ki, és 2023-ban 0,7 százalékponttal 39,0%-ra mérséklődött a GDP arányában, ami 2011 óta a legalacsonyabb érték. A 2022-ben regisztrált visszaeséssel együtt ez 2021 óta összesen 1,2 százalékpontos csökkenést jelent a GDP arányában, miközben 2021-ben az évtized legmagasabb értékét érte el (40,2% a GDP arányában).
Amennyiben az adóbevétel/GDP arány 2021 és 2023 közötti alakulását nézzük, akkor azt tapasztaltjuk, hogy országos szinten a GDP-arányos adóbevételek csökkentek, amely két országra – Németországra és Franciaországra – vezethető vissza, ugyanis mindkét országban jelentős környezetvédelmi adóreformok vezettek az ebből a forrásból származó bevételek számottevő visszaeséséhez.
2023-ban Franciaország, Dánia és Ausztria rendelkezett az EU–27-en belül a legmagasabb adóterheléssel (az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya alapján), míg Írország, Románia és Málta a legalacsonyabbal. A 2022-höz képest bekövetkezett jelentős, mintegy 2 százalékpontos csökkenés ellenére Franciaország továbbra is a legmagasabb adóbevétel/GDP aránnyal rendelkező tagállam maradt (43,8% a GDP arányában), szorosan követve Dániát és Ausztriát (43,4%, illetve 43,1%).
A 2015 óta megfigyelhető tendenciákkal összhangban Írország regisztrálta a legalacsonyabb arányt az EU-ban (21,9%), ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a jelentős külföldi közvetlentőke-befektetések nominális GDP-re gyakorolt torzító hatása.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.