Hírek

A sorozat előző részeit itt találja.
2023-ban az adóbevétel/GDP arány eltérően alakult az uniós tagállamokban, jelentős visszaesésekkel egyes nagy gazdaságokban, így például Franciaországban és Németországban.
Több nagy uniós gazdaságban (különösen Németországban és Franciaországban, valamint Olaszországban és Spanyolországban) az adóbevételek növekedése 2023-ban elmaradt a nominális GDP bővülésétől, ami az adóbevétel/GDP arány csökkenéséhez vezetett. Olaszország és Franciaország esetében ez az elmúlt évtized legalacsonyabb adóbevétel/GDP arányát jelentette.
Tekintettel e országok jelentős súlyára az EU GDP-jében, az összesített EU–27 szintjén az adóterhelés számottevően csökkent, 39,7%-ról 39,0%-ra, annak ellenére, hogy a 27 tagállamból 13-ban emelkedett ez a mutató. A legnagyobb visszaesés Görögországban következett be (–2,1 százalékpont), ahol a 2022-ben megfigyelt fogyasztási adóbevételek növekedése nagyrészt visszafordult. Egyes tagállamok esetében 2023-at gyenge gazdasági növekedés és jelentős bevételkiesések jellemezték.
Az EU legnagyobb gazdaságaival ellentétben a tagállamok közel fele az adóbevétel/GDP arány növekedését regisztrálta. Ez különösen Ciprus esetében volt megfigyelhető (ahol a nominális adóbevétel 15,6%-kal nőtt, miközben a nominális GDP 6,5%-kal bővült, ami az adóbevétel/GDP arány 2,9 százalékpontos emelkedését eredményezte), Írországban (ahol a nominális adóbevétel 5,8%-kal nőtt, míg a nominális GDP 2,1%-kal csökkent, ami 1,6 százalékpontos növekedést eredményezett), valamint Luxemburgban (ahol a GDP 2,3%-os növekedését meghaladta az adóbevételek 8,8%-os emelkedése, ami az adóbevétel/GDP arány 2,5 százalékpontos növekedéséhez vezetett).
Az állami adóbevételek és a GDP éves alakulását számos tényező magyarázhatja, amelyek lehetnek – de nem feltétlenül – diszkrecionális adópolitikai intézkedések eredményei, ezért a folyamatok pontosabb megértéséhez országonkénti elemzés szükséges. Ciprus esetében például a növekedés nagyrészt a társadalombiztosítási hozzájárulások jelentős emelkedésével magyarázható, amelyet nem feltétlenül adópolitikai változások, hanem inkább az erős munkaerőpiac hajtott.
Hasonlóképpen Luxemburgban az adóbevételek növekedése elsősorban a személyi jövedelemadóból (PIT) és a társadalombiztosítási hozzájárulásokból (SC) származó bevételek számottevő emelkedésének tudható be, amely nem kapcsolódott közvetlenül adópolitikai változásokhoz (hanem például a PIT adóindexálásához).
Más esetekben a nominális adóbevétel növekedését korlátozhatták az egyes ágazatok adóterheinek csökkentését célzó adócsökkentések – különösen a magas energiaárak környezetében –, miközben a világjárványhoz kapcsolódó ideiglenes intézkedéseket teljes mértékben kivezették.
Az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya 15 tagállamban a 2013-as szint alatt marad. Az EU-ban az adóbevétel/GDP aránya az elmúlt évtizedben ingadozott, összességében azonban 0,8 százalékponttal csökkent 2013 óta (39,8%-ról 39,0%-ra), jóllehet e visszaesés nagy része az elmúlt évben következett be (–0,7 százalékpont 2023-ban, a fentiek szerint). Az elmúlt évtizedet az adóbevétel/GDP arány viszonylag mérsékelt ingadozása jellemezte, miután a globális pénzügyi válságot követő időszakban jelentős növekedés volt tapasztalható. Írország esetében volt megfigyelhető a legnagyobb csökkenés az adóbevétel/GDP arányban 2013 és 2023 között (–6,3 százalékpont), elsősorban a 2015–2020 közötti erőteljes GDP-növekedés következtében, ezt Málta (–4,0 százalékpont), Magyarország (–3,4 százalékpont) és Belgium (–3,3 százalékpont) követte. A legnagyobb növekedést Ciprusban (+5,4 százalékpont) és Luxemburgban (+5,1 százalékpont) figyelték meg, ezt követően Litvánia és Szlovákia következett, ahol a növekedés meghaladta a 4 százalékpontot.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.