Hírek

A sorozat előző részeit itt találja.
A következőkben a jelentés az Európai Unió és tagállamai adószerkezetét elemzi az egyes adótípusok gazdasági funkciója szerint. Az elemzés a tagállamok által szolgáltatott, majd az Európai Bizottság (DG TAXUD) által feldolgozott adatokon alapul, és egy olyan módszertanra épül, amelyet az Adórendszerek Szerkezetével Foglalkozó Szakértői Csoport több mint két évtized alatt folyamatosan továbbfejlesztett (Európai Bizottság, 2024c). Az elemzés célja, hogy az EU–27 tagállamok minden egyes adóbevételi tételét három lehetséges gazdasági funkció egyikéhez rendelje, az alábbi adóalapok szerint: fogyasztás, munka és tőke. A fogyasztási, munka- és tőkeadók együttesen adják az államháztartás által beszedett teljes adóbevételt.
2023-ban a munkaadók és munkavállalók által fizetett adók és hozzájárulások aránya nőtt az összes adóbevételen belül, a fogyasztási adók rovására. Az adóbevételek gazdasági funkció szerinti megoszlása az EU–27-ben időben viszonylag stabil maradt, a munkaadókhoz kapcsolódó adók (beleértve a társadalombiztosítási hozzájárulásokat – SC) tartósan a teljes adóbevétel több mint felét képviselik. 2023-ban ez az adóalap az EU–27 teljes adóbevételének 51,2%-át tette ki, ami enyhe növekedést jelent 2022-höz képest (50,6%), ugyanakkor elmarad a 2013-ban mért értéktől (52,1%).
A 2023. évi növekedést elsősorban a nominális bérek és a társadalombiztosítási hozzájárulások emelkedése hajtotta, az erős inflációs nyomás és a rekordmagas foglalkoztatottság mellett. Ezzel szemben a fogyasztási adókból származó bevételek aránya 2023-ban 26,9%-ra csökkent a 2022. évi 27,5%-ról (és a 2013. évi 28,2%-ról). A visszaesést nagyrészt azok az ideiglenes fogyasztási adókedvezmények magyarázzák, amelyeket a nemzeti kormányok vezettek be a magas infláció vásárlóerőre gyakorolt hatásának enyhítésére, valamint a magasabb kamat- és jelzáloghitel-kamatlábak miatti általános fogyasztási visszafogottság.
A tőkeadók aránya 2023-ban stabil maradt, 21,9%-on, ami megegyezik a 2022. évi értékkel, és a vállalati nyereségek növekedésének környezetében jóval meghaladja az egy évtizeddel korábbi szintet (19,7%). Az adómix összetételének változásai azonban nem fedhetik el azt a tényt, hogy mindhárom adóalap esetében csökkenés következett be a GDP-hez viszonyított bevételekben. 2023-ban a munkaalapú adóbevételek a GDP 20,0%-át tették ki (2011 óta a legalacsonyabb arány), a fogyasztási adók a GDP 10,5%-át (a teljes idősorban, 1995 óta a legalacsonyabb érték), míg a tőkeadók a GDP 8,5%-át (ami ugyanakkor továbbra is közel áll a 2022-ben mért történelmi csúcshoz, 8,7%). Ennek eredményeként a teljes adóbevétel a GDP arányában 2022 és 2023 között 39,7%-ról 39,0%-ra csökkent.
A jelentés következő bekezdései részletesen bemutatják az egyes gazdasági funkciók szerinti adóbevételek alakulását. Tizenhárom tagállam az adóbevételeinek több mint felét a munkaalapú adókból – beleértve a társadalombiztosítási hozzájárulásokat – szerzi. A nemzeti adórendszerek eltérő kialakítása, valamint az eltérő gazdasági szerkezetek magyarázzák az adóbevételek gazdasági funkciók szerinti megoszlásában mutatkozó különbségeket a tagállamok között.
2023-ban a munkaalapú adók és hozzájárulások 25 tagállamban jelentették a legfontosabb adóbevételi forrást, és ezek közül 13-ban az összes adóbevétel több mint felét tették ki. Svédország (57,0%), Németország (56,6%) és Ausztria (54,7%) állt az élmezőnyben, míg Horvátország (34,8%), Bulgária (36,2%) és Lengyelország (38,5%) a rangsor végén helyezkedett el. A fogyasztási adók két tagállamban jelentették a legnagyobb bevételi forrást (Horvátországban 49,6%, Bulgáriában 42,5%), és további öt tagállamban haladták meg a teljes adóbevétel 35%-át (Lettország, Görögország, Észtország, Magyarország és Románia). Ezzel szemben négy tagállamban (Luxembourg, Belgium, Franciaország és Spanyolország) nem érték el a 25%-ot.
A tőkealapú adók egyetlen tagállamban sem jelentették a fő adóbevételi forrást, ugyanakkor Írországban a teljes adóbevétel 32,1%-át tették ki, és további öt tagállamban (Lengyelország, Luxembourg, Málta, Olaszország és Belgium) meghaladták a 25%-ot. Ezzel szemben Észtország, Lettország, Szlovénia és Szlovákia esetében a tőkealapú adók aránya nem érte el a 15%-ot.
Az egyes adóalapok alakulása az elmúlt évtizedben heterogén képet mutatott az EU tagállamaiban. 2013 és 2023 között az adóbevétel/GDP arány 12 tagállamban jelentősen, több mint 1,5 százalékponttal emelkedett. Ezek többségében (különösen Ciprus, Luxembourg, Litvánia, Szlovákia, Spanyolország, Lettország, Észtország és Portugália esetében) a növekedést elsősorban a munkaalapú adók hajtották, míg néhány országban a tőkealapú (Lengyelország, Hollandia) vagy a fogyasztási adók (Görögország) játszották a fő szerepet.
Azokban az országokban, ahol az elmúlt évtizedben csökkent az összesített adóterhelés, ez jellemzően a fogyasztási és/vagy munkaalapú adók visszaesésére volt visszavezethető. Összesítve az EU–27 adóterhelése 2013 és 2023 között a GDP 39,8%-áról 39,0%-ára csökkent. A fogyasztási és munkaalapú adók egyaránt 0,7 százalékponttal mérsékelték az adóterhelést, míg a tőkealapú adók 0,7 százalékponttal növelték azt. A munkaalapú adóbevételek GDP-arányosan 14 tagállamban emelkedtek és 13-ban csökkentek; a fogyasztási adóbevételek 8 tagállamban nőttek és 19-ben csökkentek; míg a tőkealapú adóbevételek 20 tagállamban emelkedtek és 7-ben csökkentek.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.