Hírek

A sorozat előző részeit itt találja.
Az EU-27-ben a munkát terhelő implicit adókulcs (ITR) 2023-ban 2010 óta a legalacsonyabb szintet érte el, miközben jelentős országonkénti eltérések figyelhetők meg. Az ITR a foglalkoztatottak teljes jövedelmére nehezedő összes adó- és járulékterhet méri. 2023-ban 37,0%-ra csökkent, ami 1,0 százalékponttal alacsonyabb a 2013-as szintnél. A 2023-as jelentős, 0,5 százalékpontos visszaesést több tagállamban az infláció hatásainak enyhítésére elfogadott SZJA-reformok okozhatták (adókulcs-sávok módosítása, új adójóváírások, kedvezmények, adómentes juttatások bevezetése). 2023-ban Olaszországban volt a legmagasabb az ITR (44,0%), majd Görögország és Ausztria következett (40,5%). Málta és Bulgária (24,8%) állt a lista végén. 2013 óta Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az ITR (40,0%-ról 35,3%-ra), míg Cipruson nőtt a leginkább (22,6%-ról 35,8%-ra).
A fogyasztási adóbevételek GDP-arányosan történelmi mélypontra süllyedtek az EU-27-ben, elsősorban a külső hatásokhoz (externalitásokhoz) kapcsolódó adók csökkenése miatt. A 2010-es évek stabilitása után a 2020-as években csökkenő tendencia figyelhető meg: 2023-ban a fogyasztási adók a GDP 10,5%-át tették ki, ami 0,4 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél, és legalább 1995 óta a legalacsonyabb érték. A visszaesést a gyenge belső kereslet és az energiaadók (beleértve az energiahordozók áfáját) ideiglenes csökkentése okozta.
Ugyanakkor az áfa egyre nagyobb súlyt képvisel a fogyasztási adókon belül (2023-ban 67,8%, ami 6,5 százalékponttal magasabb a 2013-as szintnél), részben ellensúlyozva a környezetvédelmi és egyéb externalitásalapú adók csökkenését. Ez azonban ellentmond annak a szerepnek, amelyet ezeknek az adóknak a zöld átmenet támogatásában kellene betölteniük. Fontos megjegyezni, hogy az áfában alkalmazott kedvezményes kulcsok és mentességek (az ún. áfa-politikai rés) jelentős bevételkiesést okoznak. E tényezők változása jelentősen befolyásolhatja az áfa és a fogyasztási adók teljes bevételeken belüli, illetve GDP-arányos részesedését.
A legtöbb tagállamban az elmúlt években csökkent a fogyasztási adóbevételek GDP-arányos aránya. Az utóbbi két ötéves időszak átlagát összehasonlítva a legnagyobb visszaesés Írországban (-2,0 százalékpont), Szlovéniában (-1,6) és Máltán (-1,5) történt. Ezzel szemben Görögország (0,6), Szlovákia (0,5) és Lengyelország (0,4) növekedést ért el, főként az áfa-beszedés hatékonyságának javulása révén. 2023-ban Horvátországban volt a legmagasabb a fogyasztási adóbevételek GDP-arányos aránya (18,4%), majd Görögország (15,2%) és Magyarország (13,5%) következett.
A fogyasztásra vonatkozó implicit adókulcs (ITR) a legtöbb tagállamban csökkenő tendenciát mutat. Az ITR a fogyasztási adóbevételek és a becsült adóalap arányát fejezi ki. Az EU-27-ben 2023-ban 16,4%-ra csökkent, ami 2009 óta a legalacsonyabb érték.
A 2021 óta tartó visszaesés egyértelműen az áfában és az energiaadókban alkalmazott kedvezményes kulcsoknak tudható be, amelyeket a 2022–2023-as inflációs válság idején a háztartások vásárlóerejének megőrzése érdekében vezettek be.
Országos szinten 2023-ban Magyarországon volt a legmagasabb a fogyasztásra vonatkozó implicit adókulcs (22,3%), ezt Luxemburg (22,1%) és Horvátország (21,8%) követte, míg a lista végén Málta található a maga 14,6%-os értékével.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.