Hírek

A sorozat előző részeit itt találja.
A személyi jövedelemadó tervezésével kapcsolatos megfontolások
A hosszú távú trendek és a változó szakpolitikai prioritások csökkenthetik a jelenlegi formájában működő személyi jövedelemadó képességét arra, hogy stabil bevételeket biztosítson és mérsékelje az egyenlőtlenségeket. Amint korábban bemutattuk, az szja továbbra is a legtöbb tagállamban fontos bevételi forrás. Ugyanakkor a társadalmi-demográfiai (különösen az elöregedés), gazdasági, technológiai és környezeti változások gyengíthetik a munkát terhelő adók – és ezen keresztül az szja-bevételek – bevételtermelő és újraelosztó funkcióját.
Például az OECD (2018) Szlovénia esetében kimutatta, hogy a népesség elöregedése 2040-re több mint 9%-kal csökkentheti az szja-bevételeket a 2016-os szinthez képest, miközben a közkiadások növekednek. Ez hosszabb távon hatással lehet a társadalmi kohézióra és az adórendszerbe vetett bizalomra.
Az Organisation for Economic Co-operation and Development kutatásai szerint az adómorál – vagyis az adófizetés belső motivációja – növekszik az adórendszer progresszivitásával és az államba vetett bizalommal (Doerrenberg és Peichl, 2011). Ebben az összefüggésben nem szabad alábecsülni a tagállamok adó- és juttatási rendszereinek jelenlegi teherbíró képességét.
A másodlagos és alacsony jövedelmű keresők számára célzott szja-reformok fontos eszközt jelentenek a tartós egyenlőtlenségek kezelésében. Az szja módosításainak hatása jelentős lehet, ezért körültekintő mérlegelést igényel. Az újraelosztási funkción túl közismert a kapcsolat a munkát terhelő adók és a munkaerőpiaci részvétel között. Az elmúlt évtizedben számos tagállam reformálta szja-rendszerét (vagy országspecifikus tanácsi ajánlásokat kapott), hogy csökkentse a másodlagos és alacsony jövedelmű keresők adóterhét a munkaerőpiaci részvétel növelése érdekében.
Ez történt például Portugália, Lengyelország és Hollandia esetében, ahol 2023-ban csökkentették az első vagy második adósávra alkalmazott szja-kulcsot (OECD, 2023a). Egyes szerzők (pl. Lizarazo Ruiz és munkatársai, 2017) szerint a szja-csökkentések gazdasági hatása gyakran pozitív a növekedésre, a fogyasztásra és a beruházásokra nézve, ugyanakkor ezek a hatások általában nem ellensúlyozzák teljes mértékben az adóbevétel-kiesést.
Az szja kialakítása a nők munkaerőpiaci részvételére is hatással lehet. Például Asai és munkatársai (2023) szerint a házaspárok esetében a másodlagos keresőre (aki legtöbbször nő) kivetett magasabb személyi jövedelemadó-kulcs hozzájárul a férfiak és nők közötti munkaerőpiaci részvételi különbséghez. A szakirodalom azt is kimutatta, hogy a másodlagos keresők effektív adókulcsának csökkentésére irányuló reformok növelték a nők munkaerőpiaci részvételét (Kaygusuz, 2010; Selin, 2014). Továbbá a kutatások szerint ezek a munkaerőpiaci különbségek hozzájárulhatnak a nemek közötti vagyonfelhalmozási egyenlőtlenségekhez is.
A döntéshozóknak gondosan mérlegelniük kell a vállalkozói tevékenység és az innováció ösztönzését célzó szja-reformok lehetséges hatásait is. Az szja vállalkozói aktivitásra és innovációra gyakorolt hatása jelentős tudományos figyelmet kapott, mivel ezek szoros kapcsolatban állnak a foglalkoztatással és a gazdasági növekedéssel. Az empirikus kutatások eredményei azonban vegyesek. Cullen és Gordon (2007) szerint az szja csökkentése jelentősen mérsékelheti a vállalkozói kockázatvállalást, míg Hansson (2012) ezzel ellentétes következtetésre jutott, amikor a vállalkozói aktivitást az önfoglalkoztatóvá válás valószínűségével mérte. Akcigit és munkatársai (2021) szerint, az Egyesült Államok szabadalmi adatain alapuló kutatásukban arra jutottak, hogy az szja kialakítása befolyásolhatja az innováció mennyiségét, minőségét és földrajzi elhelyezkedését.
Az eltérő kutatási eredmények arra utalnak, hogy a döntéshozóknak különösen körültekintően kell megtervezniük az innovációt és a vállalkozásokat ösztönző szja-reformokat.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.