Az Európai Bizottság éves jelentése az unió adózási helyzetéről (26. rész)
A sorozat előző részeit itt találja.
Az általános forgalmi adó terén az adókulcsok és bevételek alakulása
Az elmúlt évtizedben a hozzáadottérték-adó (ÁFA, VAT) bevételei viszonylag stabilak maradtak az EU–27-ben. 2023-ban az ÁFA-bevételek GDP-hez viszonyított aránya enyhén csökkent, megszakítva a 2020 óta tartó növekvő trendet. Konkrétan, az ÁFA-bevételek a GDP 7,1%-át és az összes adóbevétel 18,3%-át tették ki 2023-ban, szemben a 2013-as 6,9%-kal (GDP-arányosan) és 17,3%-kal (összes adóbevételen belül).
Bár az egyes országok között jelentős különbségek vannak, az elmúlt tíz évben az ÁFA aránya az összes adóbevételen belül 27-ből 16 tagállamban nőtt. A legnagyobb növekedés Lettország (3,9 százalékpont), Magyarország (3,8 százalékpont) és Görögország (3,2 százalékpont) esetében történt. A legnagyobb csökkenést pedig Románia (4,5 százalékpont), Luxemburg (3,6 százalékpont) és Bulgária (3,1 százalékpont) mutatta.
Az ÁFA-bevételek alakulásának tényezői
Az ÁFA-bevételek alakulása egyrészt gazdasági tényezőkhöz, másrészt az adórendszer teljesítményéhez kapcsolódik. Az ÁFA-bevételek alakulásának értékelésekor figyelembe kell venni olyan gazdasági tényezőket, mint a háztartások végső fogyasztása és a beruházások. Ugyanakkor az adórendszer ÁFA-beszedési képessége, valamint az alkalmazott mentességek köre szintén kulcsfontosságú meghatározói az adóbevételeknek.
Az EU esetében – bár vannak különbségek a tagállamok között – az úgynevezett policy gap (szabályozási rés) mára jóval nagyobb lett, mint a compliance gap (megfelelési rés). Ez annak köszönhető, hogy a megfelelési rés jelentősen csökkent, míg a policy gap viszonylag stabil maradt.
Az ÁFA-beszedés hatékonysága közvetlen kapcsolatban áll a megfelelési réssel (compliance gap). Az ÁFA-megfelelési rés azt a bevételkiesést jelenti, amely a belföldi adózók szabályszegéséből ered.
Az ÁFA-megfelelési rést befolyásoló tényezők közé tartozik például:
a jogrendszer hatékonysága (Christie & Holzner, 2006),
valamint az adózással kapcsolatos megfelelési költségek (Yesegat, 2009).
Az ÁFA-szabályozási rés (policy gap) csökkentése növelheti az adóbevételeket, és egyes vélemények szerint a gazdasági növekedést is ösztönözheti. A policy gap az a bevételhányad, amely tudatos szakpolitikai döntések miatt kiesik, például bizonyos termékek és szolgáltatások adómentessége vagy kedvezményes ÁFA-kulcsok alkalmazása miatt. A kedvezményes kulcsok bevezetése – amely gyakran az alacsonyabb jövedelmű csoportok támogatását célozza – ugyanakkor regresszív hatást is eredményezhet, mivel az azonos jövedelmű háztartások fogyasztási szerkezete eltérő lehet.
Friss kutatások (Acosta-Ormaechea és Morozumi, 2021) szerint a policy gap csökkentése – például az adóalap szélesítésével, kevesebb mentesség és kedvezményes kulcs alkalmazásával – egy bevétel-semleges helyzetben jelentősebben járul hozzá a gazdasági növekedéshez, mint a standard ÁFA-kulcs módosítása. Ezen túlmenően az EU becslései szerint a policy gap megszüntetéséből származó hatékonysági nyereségek növelhetik a jólétet olyan országokban, mint Belgium, Németország és az Egyesült Királyság.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.