Hírek

A sorozat előző részeit itt találja.
A következő uniós szintű javaslat az ún. Központi Iroda Adózási rendszer (HOT), amely lehetőséget teremthet a kis- és középvállalkozások számára arra, hogy határon átnyúló tevékenységük során kizárólag egyetlen adóhatósággal lépjenek kapcsolatba, amikor állandó telephelyeken keresztül működnek. Amennyiben a kkv-k határon átnyúló módon kívánnak működni, több tagállamban is adókötelessé válnak, amint külföldi tevékenységük állandó telephelyet (PE) hoz létre, és akár 27 különböző adórendszernek kell megfelelniük. E kötelezettségek teljesítése fix költségekkel jár, amelyek aránytalanul nagy terhet rónak a kisebb vállalkozásokra. A kkv-k a forgalmuk körülbelül 2,5%-át költik adózási megfelelésre, ami jelentősen magasabb a nagyvállalatokénál.
Gyakorlatban, ha a HOT javaslatot eredeti formájában elfogadnák, a kkv-k a központi irodájuk és valamennyi fióktelepük adóalapját kizárólag annak a tagállamnak az adószabályai szerint számítanák ki, ahol a központi irodájuk található. Egyetlen adóbevallást nyújtanának be ennek a tagállamnak az adóhatóságához. A központi iroda szerinti adóhatóság ezt a bevallást megosztaná azokkal a többi tagállamokkal, ahol a kkv jelen van. Végül a központi iroda szerinti tagállam alkalmazná a többi tagállam adókulcsait az ott keletkezett nyereségre, és a központi iroda adóhatósága átutalná a beszedett adóbevételeket a többi tagállamnak. A javaslat megfelelő rendelkezéseket tartalmaz a jogosultságra, a megszűnésre és a visszaélések elleni szabályokra is.
A tanácsban folytatott tárgyalások során a tagállamok aggályokat fogalmaztak meg a javasolt megközelítéssel kapcsolatban. A 2024-es tárgyalások során, annak ellenére, hogy egy szűkített kompromisszumos megközelítés született, a tagállamok több mint egyharmada kérte, hogy iránymutató vitára kerüljön sor, amelyre 2024. október 24-én került sor egy magas szintű munkacsoport megbeszélés keretében. Bár a felszólaló tagállamok többsége támogatta a javasolt irányelv általános célkitűzéseit, ez nem volt elegendő a tárgyalások előrehaladásához, mivel a korábbi aggályok – mint az adózási szuverenitás, a versenyképesség, az adminisztratív bonyolultság, az agresszív adótervezés kockázata és az érintett vállalkozások alacsony száma – nem szűntek meg. A többség úgy vélte, hogy a javaslat nem nyújt megfelelő alapot a technikai tárgyalások folytatására, és az ECOFIN számára 2024. december 12-én elfogadott jelentés megállapítja, hogy a KKV-k támogatására léteznek olyan intézkedések is, amelyek eltérnek a bizottság jogalkotási javaslatában foglaltaktól. Számos tagállam azt is jelezte, hogy szélesebb körű elemzésre van szükség olyan tényezőkről, amelyek jobban rávilágíthatnak arra, milyen intézkedések hozhatók, beleértve az adózáson túli támogatásokat is, annak érdekében, hogy a KKV-k „növekedni tudjanak és jobban kihasználhassák a piac lehetőségeit”.
Transzferár Direktíva
A transzferár-irányelv javaslatát azzal a céllal terjesztették elő, hogy biztosítsa a transzferárak egységes megközelítését, valamint egyszerűsítse az uniós adószabályokat azáltal, hogy növeli a vállalkozások jogbiztonságát, csökkenti a jogviták és a kettős adóztatás kockázatát, mérsékli az adóhatóságok közötti vitákat, és csökkenti a megfelelési költségeket.
Bár a tagállamok támogatják a javaslat alapelveit, korlátozott előrelépés történt, mivel megkérdőjelezik, hogy egy irányelv a legmegfelelőbb eszköz-e a célok elérésére. 2024 során az ügyet több alkalommal is megvitatták. Bár a legtöbb tagállam általánosságban támogatja a jogbiztonság javítását a szokásos piaci ár elvének uniós alkalmazása tekintetében, valamint az OECD transzferár-irányelvek státuszát és egységesebb értelmezését, többségük nem ért egyet azzal, hogy egy irányelv a megfelelő eszköz e célok megvalósítására. Fő aggályaik közé tartozik a nemzeti szuverenitás csökkenése ezen a területen, a rugalmasság elvesztése az OECD irányelvek tárgyalása és alkalmazása során, valamint az a veszély, hogy egy uniós transzferár-irányelv kettős szabályrendszert hozna létre ezen a területen.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.