Hírek

A sorozat előző részeit itt találja.
A következőkben nézzünk rá a zöld átmenetet támogató javaslatokra.
Az Energiadó-irányelv (ETD) felülvizsgálata fontos hozzájárulás az EU zöld átmenetének ösztönzéséhez azáltal, hogy átfogóan felülvizsgálja az energiaforrások (beleértve a villamos energiát is) adóztatásának módját. A „Fit for 55” csomag részeként a Bizottság 2021 júliusában javaslatot fogadott el az energiára vonatkozó új adózási szabályokra, annak érdekében, hogy kezelje a belső piacon fennálló esetleges torzulásokat, és megőrizze a tagállamok képességét elegendő adóbevétel generálására.
A javaslat a „Fit for 55” csomag egyetlen olyan eleme, amelyről még nem született megállapodás. A tárgyalások a Tanácsban technikai szinten jelenleg is folyamatban vannak.
Az ETD 2003-as elfogadása óta változatlan maradt, miközben az energiapia­cok, a technológiák és az uniós szakpolitikai prioritások jelentős fejlődésen mentek keresztül. Indexálási mechanizmus hiányában a minimumadókulcsok reálértéke idővel erodálódott, és ezek a minimumkulcsok már nem fejtik ki a nemzeti kulcsokra gyakorolt közelítő hatásukat, mivel a tagállamok túlnyomó többsége a legtöbb energiahordozót – és bizonyos esetekben a villamos energiát is – jelentősen az ETD-ben meghatározott minimumok felett adóztatja. Jelentős eltérések vannak a nemzeti adókulcsok között, amelyek széles körű mentességekkel és kedvezményekkel párosulnak az uniós ipar versenyképességének megőrzése, valamint más nemzeti szakpolitikai célok elérése érdekében.
Ez tovább növeli a belső piac széttagoltságát, és torzítja a versenyfeltételeket az érintett gazdasági ágazatokban. Az üzleti szektor, különösen az energiaintenzív vállalkozások és a feldolgozóipar adózási kezelése jelentősen eltér a tagállamok között. Ezen túlmenően a jelenlegi irányelv nincs összhangban az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal és prioritásokkal, különösen a szén-dioxid-árazás terén, és ezáltal akadályozza a szabályozás hatékonyságát és koherenciáját.
Az ETD felülvizsgálata a minimumadókulcsok új hierarchiáján alapul. Először is, a javaslat egy új struktúrát vezet be a minimumadókulcsok meghatározására, amely az energiatartalomra és a környezeti teljesítményre épül az eddigi mennyiségi alapú megközelítés helyett. Másodszor, a javaslat kiszélesíti az adóalapot azáltal, hogy több terméket von be a hatálya alá, és megszüntet bizonyos jelenlegi mentességeket és kedvezményeket. A javaslat az energiahordozókat és a villamos energiát általános kategóriákba sorolja típusuk szerint, amelyeket energiatartalmuk és környezeti teljesítményük alapján rangsorol. Így az új rendszer biztosítaná, hogy a legszennyezőbb tüzelőanyagokat a legmagasabb kulcsokkal adóztassák. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ez a rangsorolás a nemzeti rendszerekben is megjelenjen. Ugyanakkor több mentesség és adókedvezmény megszűnne, és a tagállamok mozgástere jelentősen csökkenne abban, hogy bizonyos ágazatok esetében a minimumkulcsok alatti adókulcsokat alkalmazzanak.
Az adóztatás szerepe a Tiszta Ipari Megállapodásban (CID)
Tavaly február 26-án a Bizottság előterjesztette az ún. Tiszta Ipari Megállapodást, amely az éghajlatvédelmet és a versenyképességet egy átfogó növekedési stratégia keretében kívánja támogatni. Ez egy elköteleződés a dekarbonizáció, az újraiparosítás és az innováció felgyorsítására, valamint Európa ellenálló képességének megerősítésére. Célja a nagyszabású beruházások támogatása az energiaintenzív iparágakban és a tiszta technológiák területén.
A tagállamokat arra ösztönzik, hogy zárják le az Energiadó-irányelvről szóló tárgyalásokat, és tegyék az adózási keretet kedvezőbbé az elektrifikáció számára, valamint biztosítsák, hogy a fosszilis tüzelőanyagok ne élvezzenek előnyt a tiszta energiával szemben. Rövid távú intézkedésként az energiaintenzív iparágak támogatása érdekében a tagállamok csökkenthetik a villamos energia adóterheit, és megszüntethetik azokat a illetékeket, amelyek az áramköltségek jelentős részét teszik ki. A Tiszta Ipari Megállapodás bejelentette, hogy a Bizottság ajánlást fog kiadni arra vonatkozóan, miként lehet hatékonyan és költséghatékony módon csökkenteni az adóterheket. Az adóösztönzők kulcsszerepet játszhatnak a dekarbonizációs törekvésekben. Az adóösztönzők pénzügyi támogatást nyújthatnak és mozgósíthatják a tiszta beruházásokat, ha a társasági adórendszerek megfelelően támogatják a tiszta üzleti modelleket. Az adópolitikának nem szabad előnyt biztosítania a fosszilis tüzelőanyagok számára a tiszta energiával szemben. Az adóösztönzők közé tartozhatnak rövidebb értékcsökkenési időszakok – akár azonnali költségelszámolásig –, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy gyorsan leírják a költségeket, és adókedvezményekben részesüljenek, amelyek ellensúlyozzák a magas kezdeti beruházásokat. Emellett a stratégiai ágazatokban működő vállalkozások számára nyújtott adójóváírások vonzóbbá tehetik a dekarbonizált működésbe való befektetést. A Tiszta Ipari Megállapodás bejelentette, hogy a Bizottság ajánlást fog kiadni az adóösztönzők alkalmazásáról a Tiszta Ipari Megállapodás támogatása érdekében.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.