Az Európai Bizottság éves jelentése az unió adózási helyzetéről (37. rész)
A sorozat előző részeit itt találja.
A következőkben nézzük meg, hogy a Közös Kutatóközpont (JRC) hogyan becsüli az előbbiekben említett személyi jövedelemadó-reformok hatását. Konkrétan Horvátországban az adósávok és a maximális adókulcsok módosítását, Lettországban a személyi jövedelemadó reformját, valamint Portugáliában az „IRS Jovem” reformját elemezték. A becsléseket az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja készítette az EUROMOD mikroszimulációs eszköz segítségével az európai szemeszter keretében.
Horvátország
2025. január 1-jétől Horvátország átfogó adóreformot vezetett be, amely magában foglalta a személyi jövedelemadó-sávok és adókulcsok módosítását; ez utóbbiakat az önkormányzatok határozzák meg. Különösen a nem adóköteles és a legmagasabb adósáv havi küszöbértékét emelték meg: előbbit 540 euróról 600 euróra, utóbbit 4200 euróról 5000 euróra. Emellett bővítették a nem adóztatott jövedelmek kategóriáit is. Az eltérő méretű önkormányzatok által alkalmazható maximális személyi jövedelemadó-kulcsokat szintén csökkentették. Például Zágráb városa korábban 23,6%-os és 35,4%-os maximális kulcsot alkalmazott a közepes, illetve magas jövedelmi sávokra, amelyeket most 23%-ra és 33%-ra mérsékeltek.
A JRC modellszámításai, amelyek az adósávküszöbök módosítását és a sűrűn lakott területeken alkalmazott pótlékadó 14%-ról 12%-ra történő csökkentését vizsgálták, azt mutatják, hogy a személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevételek akár 8%-kal is csökkenhetnek, és az adócsökkentés előnyeinek nagy része a jövedelmi eloszlás felső részéhez kerül. Ugyanakkor az intézkedések jelentős adókönnyítést biztosítanak az alacsony jövedelmű háztartások számára is: például a második legalacsonyabb jövedelmi tizedbe tartozók adóterhe 30%-kal csökkenhet, míg ez a csökkenés a legmagasabb jövedelmű csoport esetében körülbelül 5%.
Lettország
Lettországban jelentős személyijövedelemadó-reformot vezetnek be, amelynek célja az adórendszer kiegyenlítése a háztartások többsége számára, miközben növeli az adókulcsot a magas és nagyon magas jövedelműek esetében. A reform másik fontos eleme az adómentes jövedelemrész kiegyenlítése valamennyi jövedelmi csoport között, ami gyakorlatilag megszüntette a korábbi adórendszerre jellemző, a marginális adókulcsban megjelenő töréseket. Konkrétan a három személyi jövedelemadó-kulcsot — 20% a 20 004 euróig terjedő jövedelmekre, 23% a 78 100 euróig terjedő jövedelmekre és 31% az ennél magasabb jövedelmekre — két kulcs váltja fel: 25,5% az évi 105 300 euróig terjedő keresetekre és 33% e küszöb felett. Emellett további 3%-os adó vonatkozik a legmagasabb, évi 200 000 eurót meghaladó összjövedelmekre, beleértve a béreket, osztalékokat és tőkenyereségeket is.
A JRC EUROMOD mikroszimulációs eszközével végzett adó-juttatási szimuláció azt mutatja, hogy a reform a legtöbb háztartás esetében csökkenti az átlagos effektív adókulcsot, különösen a közepes jövedelműeknél. A reform emellett mérsékli a marginális adókulcsot az alacsonyabb éves bruttó keresetű háztartások esetében (körülbelül évi 20 000 euróig), ami potenciálisan növelheti a munkavállalási ösztönzőket.
Ugyanakkor a reform jövedelmi egyenlőtlenségre gyakorolt hatása nem egyértelmű: a Gini-együttható enyhén csökken 33,04-ről 32,86-ra, míg a 80/20 arány 5,68-ról 5,73-ra emelkedik. A reform várhatóan 0,52 százalékponttal csökkenti a szegénységi kockázatnak kitettek arányát (AROP), 21,04%-ról 20,52%-ra. A szegénységi kockázat csökkenése nagyobb az egyedül élő idősek (-1,87 százalékpont) és az egyszülős háztartások (-0,57 százalékpont) esetében.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.