Az Európai Bizottság éves jelentése az unió adózási helyzetéről (38. rész)
A sorozat előző részeit itt találja.
Portugália
2025-ben Portugália jelentősen kibővítette a fiatal generációk támogatását az „IRS Jovem” nevű adókedvezmény módosításával, amelyet kifejezetten fiatal munkavállalók számára vezettek be.
Konkrétan a 2025-ös állami költségvetés kiterjesztette az adókedvezményre való jogosultságot a legfeljebb 35 éves személyekre, míg korábban a kedvezmény a 18–26 éves munkavállalókra vonatkozott, doktori fokozattal rendelkezők esetében pedig 30 éves korig.
Az oktatási szint szerinti megkülönböztetést megszüntették, ezzel növelve a befogadást, és az intézkedés időtartamát öt évről tíz évre hosszabbították meg. Az időtartam meghosszabbításával összhangban az adókedvezmény mértéke fokozatosabban csökken, miközben a maximális kedvezmény összege is emelkedett, a Szociális Támogatási Index 40-szereséről 55-szörösére.
Mivel ez az adóintézkedés a jövedelem egy részét vagy egészét mentesíti a személyi jövedelemadó alól, az előnyei megközelítőleg arányosan oszlanak meg a jövedelmi szint szerint. Ezenfelül az IRS Jovem rendelkezésre álló jövedelemre gyakorolt hatását némileg felerősíti más állami támogatásokkal való kölcsönhatása, például a lakhatási támogatással.
Az elosztási hatás tekintetében a fentiek arra utalnak, hogy az intézkedés regresszív, amit a JRC mikroszimulációs eszközének eredményei is megerősítenek. Valóban, a közepes és magas jövedelműek profitálnak a legtöbbet, mivel az intézkedés körülbelül 0,6%-kal növeli a rendelkezésre álló jövedelmüket. A legalacsonyabb négy jövedelmi tizedre gyakorolt hatás sokkal kisebb, általában 0,2% alatt marad.
Következtetések
Az ebben a részben elemzett első két adóreform egyaránt a személyi jövedelemadó átlagos terhének csökkentését foglalta magában, azonban fókuszuk és mértékük jelentősen eltért egymástól. Míg a horvát személyi jövedelemadó-reformja jelentős adócsökkentést eredményezett, amely az adósávok emelésével és az adókulcsok csökkentésével lefelé tolta és meredekebbé tette az adóstruktúrát, addig a lett jövedelemadó-rendszerében végrehajtott módosítások jóval kisebb léptékűek voltak, és tovább laposították a marginális adókulcsokat.
Mivel a horvát reform előnyeinek nagy részét a magasabb jövedelmi tizedekbe tartozó személyek élvezték, az intézkedés valamelyest növelte az egyenlőtlenséget, míg a portugál személyi jövedelemadó-reformja nem gyakorolt jelentős hatást az egyenlőtlenségre.
Végül a modellszimulációk alapján a portugáliai fiataloknak nyújtott adókedvezmény módosításai elsősorban a közepes és magas jövedelműeket részesítették előnyben, mivel az adójóváírás nagysága nagyjából arányos a jövedelemmel.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.