Hírek

A sorozat előző részeit itt találja.
A hatékonyságot érintő reformok
Számos tagállam különböző szakpolitikai reformokat hajtott végre az egyszerűsítés közös céljával. Finnország, Portugália és Szlovénia megemelték az áfabevallási küszöbértékeket, hogy csökkentsék a kisebb vállalkozások adminisztratív terheit.
Írország bevezetett egy részesedési mentességet a minősített külföldi osztalékokra, ami azt jelenti, hogy a külföldi leányvállalatoktól az ír cégeknek fizetett osztalékok bizonyos feltételek mellett mentesülnek a társasági adó alól.
Lengyelország reformot vezetett be az önfoglalkoztatók egészségbiztosítási járulékalapjának csökkentésére, kizárva az olyan tárgyi eszközök – például autók és ingatlanok – értékesítését a jövedelemalapból. A reform emellett az önfoglalkoztatók minimális járulékalapját a minimálbér 100%-áról 75%-ára csökkentette.

Dánia csökkentette a beruházások értékcsökkenési rendszereinek számát azzal, hogy megszüntette a szabadalmakhoz és számítógépes szoftverekhez kapcsolódó azonnali leírási rendszereket, ezzel egyszerűsítve az adóadminisztrációt.
Svédországban reformokat vezettek be a zöld technológiai telepítésekhez kapcsolódó adókedvezmények, valamint a veszteségelhatárolás szabályainak egyszerűsítésére.
Görögország adókedvezményt vezetett be az időben történő személyi jövedelemadó-befizetések ösztönzésére: 4%, 3% vagy 2% kedvezményt kínál attól függően, milyen korán nyújtják be az adóbevallást.
2024-ben kevés reform irányult az agresszív adótervezés, az adóelkerülés, az adócsalás és a visszaélések elleni fellépésre. Belgium, Lengyelország, Spanyolország és Magyarország a második pillérrel (Pillar Two) összhangban jelentettek adóreformokat, az EU globális minimumadó-szintet biztosító irányelvének részeként.
Hollandia korlátozta az adományok utáni adólevonásokat a személyi jövedelemadó, a társasági adó és a vállalati adományok esetében. Emellett reformálta az ajándékozási és öröklési adózást olyan vállalkozásoknál, amelyeket ismételten adtak át, vagy nagyon idős személyek alapítottak, az adóelkerülés mérséklése érdekében.
Ciprus az Európai Tanács (EU) 2020/284 irányelvével összhangban módosította jogszabályait az áfacsalások felderítése érdekében, különösen az e-kereskedelmi szektorban.
Az RRF (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) támogatásával a tagállamok jelentős előrelépést értek el adórendszereik reformjában. A nemzeti helyreállítási és reziliencia terveikben szereplő konkrét reformok támogatják az adózási területen történő előrelépést, összhangban az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlásokkal.
Egyes tagállamokban az RRF reformok célja a zöld átállás támogatása, például a környezetvédelmi és energiaadózás bővítésével vagy fejlesztésével, illetve az alacsony CO₂-kibocsátású járművek ösztönzésével.
Helyreállítási és reziliencia tervének részeként Hollandia energiaadózási reformot vezetett be a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, az energiafogyasztás mérséklésével és a vállalkozások, valamint háztartások ösztönzésével a klímabarátabb energiaforrásokra való átállásra.
Az agresszív adótervezés elleni szélesebb reform részeként a holland RRP tartalmaz egy olyan törvényt is, amely forrásadót vet ki az alacsony adókulcsú joghatóságokba fizetett osztalékokra, és amely 2024. január 1-jén lépett hatályba. Ez a reform csökkenteni kívánja a Hollandiából az alacsony adókulcsú országokba áramló pénzeszközöket, és hozzájárul a holland adórendszer nemzetközi átláthatóságának növeléséhez.
A dán RRP olyan adóreformokat tartalmaz, amelyek célja a klímavédelmi törekvések erősítése a zöld és klímabarát magánberuházások ösztönzésével, valamint a magasabb kibocsátási adókkal. Kiemelendő, hogy Dánia csökkentette a CO₂-kibocsátást azáltal, hogy egységesebb CO₂-adót vezetett be az egyes ágazatokban. A jogszabály 2025. január 1-jén lépett hatályba.
Emellett a dán RRP olyan reformot is tartalmaz, amely megteremtette az állattenyésztésből származó kibocsátásokra kivetett CO₂-adó bevezetésének lehetőségét. Ez a reform csökkenti a mezőgazdasági ágazat kibocsátását, modernizálja az ágazatot, és több területet biztosít erdők és vizes élőhelyek számára. A politikai megállapodást 2024 novemberében a dán parlament kétpárti többsége kötötte meg, és jelenleg végrehajtás alatt áll.
Mindkét reform a dán átfogó reformprogram, a „Den Grønne Skattereform” (Zöld Adóreform) része, amely a dán klíma- és adópolitika egyik sarokköve.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.