Az Európai Bizottság éves jelentése az unió adózási helyzetéről (5. rész)
A sorozat előző részeit itt találja.
Az adóigazgatások intézményi jellemzői jelentősen eltérnek az EU-ban. Különbségek figyelhetők meg az összesített létszámban és erőforrásokban, de a belső erőforrás- és személyzetelosztásban is. A nagyobb országok bizonyos méretgazdaságosságot érnek el, mivel a kisebb országokhoz képest arányosan kevesebb teljes munkaidejű alkalmazottat (FTE-t) foglalkoztatnak. Például a spanyol nemzeti adóigazgatás 433 FTE-t alkalmaz egymillió lakosra vetítve, míg Luxemburgban ez az arány 1979 FTE egymillió lakosra.
A személyi állomány korösszetétele arra utal, hogy több joghatóságban előremutató humánerőforrás-stratégiákra lehet szükség. Hét tagállam jelezte, hogy dolgozóik több mint 40%-a 55 éves vagy annál idősebb, ami a közeljövőben tömeges nyugdíjazáshoz vezethet, és jelentős toborzási és képzési igényt teremthet az üzletmenet folytonosságának biztosítása érdekében.
Minden adóigazgatásban közös jellemző a folyamatos és növekvő digitalizáció. Bár a digitalizáció mértéke eltérő, az innovatív technológiák alkalmazása – amelyek az adóelkerülés és csalás visszaszorításában is hasznosak – mindenhol gyorsul. Az előre kitöltött adóbevallások jelentősen csökkenthetik az adózók megfelelési költségeit, és egyre elterjedtebbek a tagállamokban.
Az adóbevallások elektronikus benyújtása csökkenti az adóigazgatások adminisztratív terheit, és hozzájárul egy egyszerű és megbízható adórendszerhez. Az EU-ban ma már széles körben elterjedt, különösen a társasági adó (CIT) és az áfa (VAT) esetében.
Az ellenőrzések (auditek) kulcsfontosságú funkciót töltenek be az adóigazgatásokban a nem-megfelelés csökkentése érdekében. Az ellenőrzések költséghatékonyak lehetnek, és tartós hatást gyakorolnak. Átfogó megfelelési kockázatkezelési stratégia szükséges annak meghatározásához, hogy az adóhatóságoknak milyen intézkedéseket kell tenniük. Az adóigazgatások személyi állományának jelentős része auditfeladatokat lát el, bár az auditokra fordított humán erőforrás aránya országonként nagy eltérést mutat.
2022-ben az EU tagállamaiban összesen 10,7 millió ellenőrzést végeztek. Ezek közé tartoznak a rövid, asztali (desk) ellenőrzések, valamint a teljes körű helyszíni vizsgálatok is. Az ellenőrzések révén 105 milliárd euró többletbevételt szedtek be 2022-ben. Az ellenőrzések önmagukat finanszírozzák a többletbevételen keresztül, és visszatartó hatással bírnak az adóelkerülésre.
Mivel az uniós adórendszerek célja a stabil és fenntartható bevételek biztosítása, fontos, hogy minden adózó arányosan járuljon hozzá a közterhekhez. Az adórendszerek progresszivitási elemei az egyenlőtlenségek csökkentését és a méltányosság javítását szolgálják, miközben bevételt is generálnak. Ugyanakkor a progresszivitás biztosítása a legfelső jövedelmi és vagyoni csoportokban továbbra is kihívást jelent, mivel a vagyon és jövedelem természete az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.